Húsz éves a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KáMCSSZ). December 10-én a jeles jubileumot a munkácsi Rákóczi-kastélyban emléküléssel méltatták. Az eseményen az anyaország és a határon túli területek magyar cserkészszövetségeinek számos küldöttsége, a kárpátaljai magyar konzulátusok, a három történelmi egyház és több társadalmi szervezett képviselője vett részt. Popovics Pállal, a KáMCSSZ elnökével a jubileum alkalmából beszélgetünk.
1991-ben menyien hozták létre a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetséget?
– Az alakuló ülésen hozzávetőlegesen húszan vettünk részt. Az alapítók közül nem egy kárpátaljai öreg cserkész volt, s rajtuk kívül az 1991 nyarán a Külföldi Magyar Cserkészszövetség által szervezett vezetőképző táborban frissen kiképzett vezetők illetve az egyházak képviselői voltak jelen.
1944-ben megszüntették a cserkészmozgalmat. Tudtommal Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség nem is létezett előtte, hiszen a trianoni diktátum után ez a terület Csehszlovákiához tartozott.
–A trianoni ország csonkítás után a Magyarország határain kívül rekedt cserkészek az uralkodó nép cserkészszövetségéhez kötődtek. Az újonnan létrejött Kárpátalja magyar cserkészcsapatai a Csehszlovák Cserkészszövetséghez kerültek. Az első bécsi döntés után viszont visszatértek a Magyar Cserkészszövetséghez. Mindez a szovjet csapatok benyomulásáig működhetett.
El lehet mondani, hogy maga a szellemiség viszont továbbélt?
–Ez még egy feltáratlan fejezet; arról nincs tudomásom, hogy búvópatakszerűen élt volna tovább a kárpátaljai magyar cserkészmozgalom. Valószínűleg ilyenre nem került sor. Ennek egyik oka, hogy a cserkészvezetők egy része pap volt, és sorsuk a gulág –rabság volt. Több cserkészvezető a frontra került, és több tízezer magyar férfit vittek el ún. malenkij robotra. Volta , akik titokban összejártak, istenfélők, nemzetben gondolkodók, de ez nem fű alatti cserkészközösség volt.
1991-ben milyen körből toborozták a tagokat? Mennyire köthető ez a mozgalom a római, illetve görög-katolikus egyházhoz?
–A kérdés megválaszolásához vissza kell menni az időben. 1947-ben megszüntették Magyarországon is a cserkészszövetséget, viszont az 1945 után emigrációba került magyar cserkészvezetők Nyugaton újrakezdték a munkát. Első közösségük Hontalan Sasok néven működött. Több legendás vezetőjük volt, többek között Kisbarnaki Farkas Ferenc és Bodnár Gábor. Ők előbb Nyugat-Németországban, majd a tengerentúlon szervezték meg a magyar ifjúság nevelését, így életben tartották a magyar cserkészmozgalmat. A rendszerváltás idején ez a csapat szervezte meg a cserkészvezetők, az utánpótlás képzését saját táboraikban. 1991-ben pedig Gödöllőn megszervezték az első kárpát-medencei vezetőképzőt, amire már a határon túli cserkészvetetőket is bevonták. Ezen a rendezvényen tíz kárpátaljai fiatal vett részt.
Jelentkezés, vagy jelölés alapján utaztak Gödöllőre?
–Bodnár Gábor úr megbízottja Locker Margit nővér kiutazott Kárpátaljára, hogy megtudja, kiket javasolnak a papok a kárpátaljai magyar cserkészmozgalom beindítására. Így kerültünk ki mi erre a vezetőképzőre, ahol mindent megtették azért, hogy tudatosuljon bennünk, a mi dolgunk a mozgalom újraindítása. Az egyházi vonatkozásról: a római katolikus, a görög katolikus és a református egyházon belül is működtek cserkészvezetők. Tudjuk, hogy Gulácsy Lajos a Kárpátaljai Református Egyház nyugalmazott püspöke szintén tagja volt a cserkészmozgalomnak, néhai Ortutay Elemér görög katolikus pap még cserkészparancsnok is volt. Egyértelmű a kötődés a történelmi egyházakhoz, hiszen a cserkészmozgalom egyik pillére az istenhit.
A magyar cserkészet másik alappillére a magyarságtudat ápolása. Ezt milyen módszerrel tudják megtenni, elérni?
–Mindennek különböző módjai vannak. Az őrsi foglalkozások pl. kidolgozott próbarendszer szerint zajlanak. A próbarendszer pedig – korcsoportoknak megfelelő – magyarságismereti elemből is áll. A népdaléneklésre, irodalomunkra, történelmünkre, hagyományainkra, vagy akár a rovásírás tanulására nagy hangsúlyt fektetünk. Ezeken túl az egyházi és nemzeti ünnepeken is aktívan részt veszünk. Például a munkácsi csapat, aminek a parancsnoka vagyok, március 15. és az aradi vértanúk emléknapja előtt munkával emlékezik: előbbinél a podheringi emlékoszlop környékét tisztítjuk meg, október 6-án pedig a nemzetőrsírokat tesszük rendbe. Fontosnak tartjuk, hogy fiataljaink a táncházakban szórakozzanak, szeressék meg a magyar néptáncot. Táboraink mindig tematikusak, a keretmesét különböző magyar történelmi eseményekhez, azok jubileumaihoz kapcsoljuk őket. Iránytűnk az Isten, a család és a nemzet.
Munkájukat a legmagasabb magyarországi szinten is elismerik, hiszen Schmitt Pál októberben a Köztársaság Elnökének Díszoklevele Éremmel kitüntetést adta át a kárpátaljai magyar fiatalok identitásának megőrzése, nemes hagyományaik ápolása és erkölcsi tartásuk erősítése terén kifejtett két évtizedes közösségépítő munkája elismeréseként a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetségnek.
–Nagyon örültünk ennek a megtisztelő kitüntetésnek, ami hatalmas meglepetést okozott, mert nem is számítottunk erre, önmagunkkal szemben nagyon kritikusok vagyunk.
Teleki Pál miniszterelnökről és főcserkészről lehet-e szabadon beszélni?
– Lehet, mert az ő munkásságát nem igazán ismeri az ukrán hatalom. Ők főleg Horthysta-fasiszta megszállásról, a magyarok okkupációjáról beszélnek még a mai napig is. Mi vagyunk a megszállók, a fasiszták, az itteni szlávok leigázói, miközben ugyanaz az ukrán történetírás dicshimnuszt zeng a nyugat-ukrajnai felkelőkről, akiket SS-tisztek vezettek.
A neoliberális fogyasztói idea mennyire jelent meg a kárpátaljai fiatalok körében? Az a gondolat, hogy az anyagi javak halmozásától leszünk értékesek?
–A média közvetítésével, a határok átjárhatóságával az immorális dolgok sem tudnak a határon kívül rekedni. Így a Nyugat minden jó és rossz attitűdje megjelenik nálunk is. Annak örülhetünk, hogy a magyar fiatalok még viszonylag jobban kötődnek a családhoz, a közösséghez. Ezt szeretnénk mi is megerősíteni.
Medveczky Attila
