Magyar Igazság és élet pártja

Esztergomban március 25-én helyi népszavazást tartanak 11 kérdésben. A testület az időpont meghatározásában a Fidesz-frakció javaslatát fogadta el. Tétényi Éva polgármester asszony elmondta, a népszavazás költségeire nyolcmillió forintra van szükség.

Amikor arról hallunk, hogy Esztergomban nincs pénz a helyi járatok fenntartására, a közalkalmazottak bérére, akkor nem luxus egy népszavazás megtartása? – kérdezem Steindl Balázstól, a képviselő-testület Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának vezetőjétől.

–Így van, jelenleg luxus ennek a 11+2 kérdéses népszavazásnak a megtartása, és biztos vagyok benne, hogy magasabb lesz ennek a költsége nyolcmillió forintnál. Ezt az összeget, a vonatkozó jogszabályok értelmében, a helyi önkormányzatnak kell fedeznie. Ráadásul a város anyagi, gazdasági helyzetét ismerve, nem hiszem, hogy az lenne a legfontosabb, hogy minderre több millió forintot elköltsünk. Azt is le kell szögezni, hogy a kérdések egy része olyan jellegű, aminek megszavazásakor hátrány érheti a várost.

 Tétényi Évának tehát ebben az esetben nem sok a nyolcmillió forint.

 –Ő erre azt felelte, a népszavazás egy eszköz a város polgárainak kezében; kifejezhetik véleményüket, mert véleménye szerint a Fidesz-frakció önkényesen, hatalmával visszaélve irányítja a várost. Polgármester asszony tehát így kommunikálta felénk a népszavazási kezdeményezést, ami szerintünk színtiszta pártpolitikai akció, melyben a helyi ellenzék, az LMP, az MSZP és a Jobbik összefogott a Fidesz-frakció ellen. Emellett nem hiszem, hogy jelenleg pl. azt kéne vizsgálni, hogy a piacra közbeszerzést írjunk ki, vagy sem. Arról nem is beszélve, hogy a kérdések megfogalmazása súrolja a demagógia határát.

Ha pl. úgy dönt a nép, hogy a testület írjon ki nyílt közbeszerzési pályázatot a piac üzemeletetésére, az akkor kötelező jellegű önökre vonatkoztatva?

– Természetesen igen. De az ellenzék felelőtlenségéről is beszélhetünk, mert nem csak a piacról szól a kérdés; fürdő és a közétkeztetés ügyében nyílt közbeszerzési eljárás folyt és a szerződésbontásnak hátrányos jogkövetkezményei lehetnek. Ha felbontjuk a szerződéseket, akkor bizony perek sokaságának nézhetünk elébe.

Olvasom: az Esztergomi Lokálpatrióták Egyesülete, a Haladó Esztergomért Egyesület, a Jobbik, az LMP és az MSZP vett részt a kérdések összeállításában. És még a Fideszt vádolják azzal, hogy lepaktál a Jobbikkal. Ezt nem tartja furának?

–Ez nálunk már megszokott dolog. Amikor a polgármester jelölés történt, Tétényi Éva mellé felsorakozott az összes ellenzéki párt, és azok a civil szervezetek, melyeknek tagság főleg baloldali múltú emberekből áll. Esztergomban már semmin sem lepődhetünk meg, ezért is mondtam azt, hogy ennek a helyi népszavazásnak a fő oka az, hogy a már említett pártok összefognak a Fidesz ellen. Azt remélik, ha ez a szavazás érvényes és eredményes lesz, még erősebb politikai támadásnak vethetik alá a helyi Fidesz-frakciót. Tehát a kérdések inkább erről szólnak, mint a város jövőjéről.

Önök miért döntöttek a népszavazás márciusi dátuma mellett?

–A helyi népszavazást a bíróság jóváhagyásától számított négy hónapon belül kell kiírni. A negyedik hónap május közepe lett volna, és mi úgy gondoltuk, a városnak nyugalomra van szüksége. A következő két hónap a kampányról szól, és nem hisszük, hogy még két hónapig kéne az indulatokat gerjeszteni. Március 25-ig pedig a Polgármesteri Hivatal is el tudja készíteni a választáshoz szükséges dokumentumokat.

Egy komoly választási kampányra számíthatunk szórólapozással, plakátozással?

–A helyi Fidesz nem szervez nagyszabású szórólapozást, plakátozást, mi csupán fel szeretnénk hívni a város polgárainak a figyelmét arra: bizonyos „igen” szavazatok milyen következményekkel járhatnak. Úgy gondolom, hogy a másik oldal mindent elkövet annak érdekében, hogy ez a népszavazás érvényes és eredményes legyen; különszámokra, plakátokra számíthatunk. Az ilyen lejárató  akciók viszont nem tesznek jót Esztergomnak. Az országos sajtóban is sokszor negatív színben tüntetik fel Esztergomot.

2010 ősze óta érkezett új beruházó a városba?

–Nem tudok róla. A gazdasági válság idején olyan települést keresnek föl a befektetők, melyek viszonylagos biztonságot nyújtanak. Sajnálom, mert Esztergom a lehetőségek tárházát felvonultató kincs. Csakhogy éppen nálunk minden fejlesztés megállt.

Elképzelhető, hogy ami történik 2010 óta, annak éppen az az oka, hogy erre a „kincsre” többeknek fáj a foga?

–Valószínűleg. Tétényi Éva támogatói közül sokan másra számítottak. Arra gondoltak, hogy valami nekik is jut.

Január 27-én volt az előző testületi ülés, melyen, amint olvastam pontosan 27 napirendi pont szerepelt. Gondolom anyagi természeti kérdések is napirenden voltak. Meddig tudják kifizetni a béreket és a működés költségeit? Mekkora összegből gazdálkodhat idén Esztergom?

–Egy leegyszerűsített költségvetési koncepciót kaptunk, amiben 5-6 milliárdos főösszegről olvastunk. A magyar állam nagyon sokat segített azzal, hogy 13 intézményünket átvette, így városi fenntartásban csak az óvodák, kultúraközvetítő –és a sportintézmények maradtak. Ez nagy segítséget jelent, de ugyanakkor nagy beruházásokra sem lehet számítani, azt kell megteremteni, hogy intézményeink működhessenek, legyen közvilágítás, és az adósságrendezés következő ütemét a költségvetésben biztosítani tudjuk. Abban biztos vagyok, hogy a költségvetés megszavazását sok vita előzi meg, és ami szintén problémát jelent, hogy polgármester asszony nem hajlandó alpolgármestert sem választani.

Egy levél szerint a kormányhivatal felszólította a polgármestert, hogy február 23-áig a testület válasszon alpolgármestert. Tétényi Éva állítólag mérges volt, hogy a hivatal dolgozói a neki jött levelet kiosztották a képviselőknek

–Ha a kormányhivatal egy ilyen törvényességi észrevételt tesz, az érinti a képviselőtestület tagjait is. Ezért Tétényi Évának nem a levél kikerülésén kellett volna felháborodnia, hanem neki az ügyről tájékoztatni kellett volna a testületet, hiszen a város működéséről van szó. Egy példa: polgármester asszony rövidesen elutazik, ha valami rendkívüli esemény történik, nincs aki helyettesítse.

Másik téma, hogy Dorog városa nem akarja, hogy a leendő Esztergomi járáshoz tartozzon. Erről mi a frakciójuk véleménye?

–Nem lepett meg minket ez a döntés. Esztergom városa mind a trianoni békediktátumot követően, mind a kommunizmus idején óriási hátrányt szenvedett el. A történelmi hagyományokra alapozva szeretné így az állam a várost központtá tenni. Az egész mögött politika is húzódik, hiszen Dorog városa szocialista vezetésű.

Medveczky Attila