Új városközpont épül Mórahalmon mintegy 1 milliárd forintból - jelentette be a város
polgármestere az ünnepélyes alapkőletétel kapcsán. Nógrádi Zoltán polgármester urat, a térség országgyűlési képviselőjét a fejlesztésekről kérdezzük.
Igaz, hogy eddig nem is volt a településnek valódi központja?
–Valóban, a település először egy tanyaközpontból kifejlődött község volt. Majd nagyközséggé és várossá fejlődött. Ezért történelmi hagyományokkal rendelkező, építészeti örökségként nyilvántartható városközponttal nem rendelkezik. Amikor a pályázatokat kiírták városközpont – rehabilitációra, mi éppen azért nem tudtunk pályázni, mert nem rendelkezünk valódi központtal. Így meg kellett várnunk, hogy a pályázat alkalmassá váljon új városközpont megépítésére is, ami most az egykori TSZ ipari területnek, irodaközpontnak a lebontásával veszi kezdetét.
Milyen intézmények, épületek kapnak helyet majd a városközpontban?
–Kulturális, szolgáltató, közigazgatási és gazdasági terek.
A hozzávetőlegesen 1 milliárd forint nagy része pályázati úton érkezett be?
–Pontosan. A projekt összköltsége 937 millió 500 ezer forint, melynek 80 százalékát - 750 millió forintot - az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosította, pályázat alapján.
Mikor kezdődik a munka ,és a tervek szerint mikor fejeződik be?
–A munka már január közepén elkezdődött. Az építészeti fejezetekkel szeretnénk szeptember végéig végezni, majd jönnek a soft-elemek, melyek a különböző szolgáltatások kiépítését, illetve ezeknek a teljes vertikumának a kifejlesztését jelentik.
Hosszú távon megtérül a városnak ez a beruházás?
–A város jelenleg kistérségi – az új közigazgatási rendszerben pedig járási központ lesz. Ezt azért emelem ki, mert a különböző beruházásokkal nem csak magának a településnek, hanem már a térség ellátására készülünk. Ezért is lényeges az új terek kialakítása. A polgármesteri hivatalunk már régen nem alkalmas arra, hogy akár a járásközpontot befogadja, vagy különböző térségi szolgáltatásokat biztosítson. A városban bérelt ingatlanokban látunk el közigazgatási és államigazgatási feladatokat, és ezzel együtt nincsenek olyan gazdasági tereink, ahol össze tudnánk hozni a keresetet és a kínálatot bármiféle szolgáltató tevékenységben. Hiányoznak a piacosítható közművelődési tereink, azok, melyek külső rendezvények befogadására is alkalmassá tehetők. Ez azért is fontos, mert a turisztika fejlődésével egyre több az igény kulturális rendezvények, konferenciák, ismeretterjesztő programok megtartására, de ezekre nincs megfelelő terünk, és a rendezvényházunk is túlzsúfolt. A város turisztikai fejlődése tehát megköveteli egy színvonalas kulturális tér létrehozását.
Új piaccsarnok nyílik. Előnyt élveznek a helyi termelők?
–Arra törekszünk, hogy a helyi élelmiszert vásárolják meg a helyi térségi fogyasztók. Remek alapanyagot állít elő a magyar mezőgazdaság és a magyar vidék, mégis oly kevés a hozzáadott érték, hogy nem tudja elérni a fogyasztói ingerküszöböt. Ezért vándorolnak el a fogyasztók a nagy áruházláncok irányába. Mi szeretnénk, ha a piacot helyi termékkel töltenék meg, s ez turisztikai szempontból fontos, másrészt a helyi gazdaságfejlesztés részéről is. Maga a város húsfeldolgozó építését is tervezi, újfajta növények termesztésével kísérletezünk a közmunka program keretén belül. Sőt mezőgazdasági közmunkaprogramot indítottunk. Tehát több olyan kezdeményezésünk van, mely a következő 5-10 évben mutatja meg életképességét. Mi mindig hosszútávú programban gondolkodunk. 16 évvel ezelőtt jutott először eszünkbe, hogy kezdjünk el turisztikával foglalkozni, amikor még turizmusról Mórahalmon nem lehetett beszélni – ma pedig 400 ezer fürdővendégünk van. Hisszük, hogy a következetes, kitartó és a város-és gazdaságfejlesztő munka közép-vagy hosszútávon meghozza a gyümölcsét. Ezért is kezdünk most gazdálkodásba, és vállalkozásokat indítunk el. Mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó programokat kezdünk el.
Több interjúból arra lehet következtetni, hogy az ország abba a természet közeli állapotba, ahonnan 1945 után erőszakosan kiragadták.
–Így van, és ennek nincs más generátora települési szinten, mint a helyi önkormányzat, hiszen intézményhiányos a magyar vidék. Ha az önkormányzat nem vállal be feladatokat, akkor nincs aki a motorja lenne a fejlődésnek, hiszen ma már hiányoznak az integrátorok. Kötelező feladatokat vesznek el tőlünk; így pótoljuk ezeket olyan önként vállaltakkal, melyekkel sikert érhetünk el.
Az iskolát is átkerült állami kezelésbe?
–Igen, de vissza szeretnénk kapni. Ugyanakkor meg kell találni az önkormányzatoknak a maguk jól felfogott érdekeik mentén az újabb feladatokat – amennyire engednek bennünket. Hiszen az önkormányzati törvény bizonyos szempontból korlátoz is. Attól függ minden, hogy mennyi forrást von tőlünk el az állam.
Mi jellemzi a város idei költségvetését?
–A költségvetés beterjesztésre került első olvasatra a képviselőtestület elé, ám további feladatokat határozott meg számunkra a testület. És az is egyértelmű, hogy veszteséges költségvetést nem lehet elfogadni, így az önkormányzati cégek is kénytelenek lesznek erre az évre olyan üzleti tervet készíteni, mellyel hozzá tudnak járulni a város közfeladatainak ellátásához. Ezen kívül újabb funkciókat, feladatokat keresünk magunknak.
Medveczky Attila