Magyar többségű parlamenti választókerület kárpátaljai kialakítását kéri Viktor Janukovics ukrán elnöknek írt levelében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmánya.
Ennek az ukrán jogrendben létezik valamilyen alapja, tehát az államelnök megteheti-e azt, hogy kijelöl egy ilyen választókerületet – kérdezem Kovács Miklóstól a KMKSZ elnökétől.
–Ténylegesen megteheti. Jogilag a központi választási bizottság illetékes az ügyben, viszont ez a szervezet pártkvóták-és jelölések alapján áll össze. Így a jelenlegi kormányzati többségnek a központi választási bizottságban is többsége van. Ennek a többségnek a vezetője pedig a köztársasági elnök. Mindemellett Ukrajna centralizált politikai rendszeréből is következik, hogy az elnök az első számú döntéshozó és ebben a kérdésben is de facto döntési kompetenciával bír.
Jelenleg van arra példa, hogy egy adott ukrajnai kisebbség többségben van egy adott választókerületben?
– Ebben a kérdésben gyakorlatilag két kisebbség érintett, mi itt Kárpátalján a magyarok és Csernivci megyében a románok. Lényeges, hogy a közelmúltban változtatták meg a választási törvényt. A legutóbbi két parlamenti választás arányos rendszerben történt, jelenleg egyáltalán nincsenek választókerületek. A ’98-as és a 2002-es választást vegyes rendszer szerint tartották, akkor a parlamenti választásokra olyan egyéni választókerületet hoztak létre, amelyben a magyar nemzetiségű választópolgárok voltak többségben.
Tehát az ország választójogi törvénye nem teszi lehetővé a 150 ezres kárpátaljai magyarság számára, hogy párlistán juttasson saját képviselőt a parlamentbe?
–Ez így konkrétan nem lett kimondva. Azelőtt 3, most viszont 5%-os a bejutási küszöb. Az előző 600-700 ezer szavazatot jelentett, az utóbbi pedig kb. 1 millió szavazatot. Mi pedig a 10 évvel ezelőtti adatok szerint – ami már elavult – 150 ezren vagyunk.
Ha Janukovics nemet mond az önök kérésére, az azt jelenti, hogy magyar személy csak ukrán párt listáján kerülhet be a törvényhozásba?
–Azt jelenti, hogy a Kárpátalján kialakítandó 6 választókerület egyikében sem éri el a magyarok aránya az 50%-ot, és ezzel jelentősen csökken a kárpátaljai magyarság parlamenti képviseletének a visszaállítása. 1998-ban és 2002-ben úgy húzták meg a választókerületek határait, hogy a tömbvidék hozzávetőlegesen egy körzet területén volt és így a szavazók felét tette ki a magyarság. Így a 72-es körzetet politikai értelemben magyar körzetnek tekintették azokon a választásokon, mert magától értetődő volt, hogy az nyer, akire a magyarok többsége voksol.
Amennyiben létrejönne újfent egy ilyen választókerület, akkor önöknek – gondolom – az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséggel kéne megküzdeni a szavazatokért.
Medveczky Attila