Tatabányán 2011-ben az összes helyi adóbevétel meghaladta a 4,8 milliárd forintot, az érték tíz százalékkal nőtt a 2010-es adatokhoz képest.
Tisztelt polgármester úr! Minek köszönhető, hogy az iparűzési adó összege egy év alatt közel húsz százalékkal emelkedett?- kérdezem Schmidt Csabát, Tatabánya polgármesterét, országgyűlési képviselőt.
–2010-ben a gazdasági válság miatt jelentős volt a visszaesés, de szerencsére a városban működő cégek alapvetően exportorientált vállalatok. Így az exportteljesítmény felfutásával együtt nőtt ezeknek a cégeknek a teljesítménye. Ennek köszönhető, hogy a munkanélküliség a 11%-ról 9% alá tudott csökkeni. A foglalkoztatás növelésével nőtt a cégek teljesítménye, és ezzel együtt az iparűzési adó összege is. Ráadásul több, a városba telepedett vállalkozás most érte el teljesítménye maximumát. Ilyen például a Samsung, amely műanyag-feldolgozó gyárat létesített az ipari parkban. Emellett a japán AGC és a Bridgestone gumiabroncsgyár is növelte teljesítményét.
Mi a fő oka a Tatabánya-Környe Ipari Park fejlődésének? A megfelelő infrastruktúra, vagy a vállalkozók támogatása?
–A város nagyon sokat áldozott és tett annak érdekében, hogy olyan infrastruktúra alakuljon ki, ami mindenben ki tudja szolgálni az ipari parkban működő cégeket. Mind a villamosenergia-, mind a földgázigényt ki tudjuk elégíteni. Éppen ezért jó befektetési környezet az ipari park, ráadásul elegendő bővítési területtel rendelkezünk. A legfontosabb a letelepedni szándékozó cégek számára, hogy olyan szakképzett munkaerő áll rendelkezésre, ami a munkájával bizonyít is. Vallom, hogy az első ütemű fejlesztések azon múlnak, hogy a város vezetése meg tudja-e győzni a vállalkozókat arról, hogy érdemes az adott területen befektetni, de amikor már második, vagy harmadik ütemű beruházásról van szó, akkor mindig az emberek teljesítménye a mérvadó. A tatabányai ipari parkban a legtöbb vállalkozás harmadik ütemet is megvalósított, ami annak köszönhető, hogy az itt dolgozók a munkájukkal bizonyítottak.
Olvastam, hogy startol a Tatabánya-kártya. Ezzel főleg a vállalkozókat, vagy a helyi lakosokat támogatják?
–Alapvetően minden városkártya helyi, gazdaságösztönző rendszer. A tatabányaiakat arra kell ösztönözni, hogy a helyben költsék el megkeresett forintjaikat. Ezért cserébe ők kedvezményeket kapnak a vállalkozóktól. Ez pedig a vállalkozók számára olyan piacbővülést jelent, amelyik bizonyos esetben hozzájárul ahhoz, hogy szélesítsék tevékenységi körüket, több tatabányait foglalkoztassanak. A cél, hogy az itt megtermelt jövedelemnek minél nagyobb részét tartsuk a városban, és ehhez nyújt segítséget a Tatabánya-kártya.
Az önkormányzat Családbarát Munkahely Pályázatot írt ki. Mi ennek a lényege?
–Három kategóriában írtuk ki ezt a pályázatot; a nagy-, a közepes-, és a kisvállalkozások számára. A célunk az volt, hogy versenyt indítsunk a munkáltatók között; kik azok, akik a legjobb feltételeket biztosítják a dolgozóknak, hiszen a fizetés nagysága mellett a munkakörülmények is meghatározók a munkavállalók számára. Ha ebben egy verseny indul a cégek között, az mindenki számára jobb körülményeket teremt. Azok a cégek, akik ezt a pályázatot megnyerik, elsősorban olyan presztízst kapnak, amit később remekül fel tudnak használni a kommunikációjukban.
Azt ki lehet-e kötni, hogy a város vállalkozói főleg tatabányaiakat alkalmazzanak?
–Nem az a célunk, hogy csak tatabányaiakat alkalmazzanak, hanem a térség versenyképességének növelését akarjuk elérni. A munkaerőpiacot kistérségben kell érteni. Egy nagyvállalkozás, ami több száz munkaerőt akar foglalkoztatni, kistérségben gondolkodik, és onnan veszi fel az embereket. A 30-40 km-es távolság elfogadott a munkába járásnál, és a vállalkozónak is érdeke, hogy a legkevesebb utazási térítést fizesse ki. Így neki is érdeke, hogy ha egy tatabányai alkalmas az adott munkakör betöltésére, akkor őt vegye fel.
A vállalkozónak, vagy az önkormányzatnak érdeke, hogy bekapcsolódjon a felnőttoktatásba? Abba, hogy a városban piacképes szakmát sajátítsanak el az emberek?
–Ez a városnak mindenképpen érdeke, hiszen mikor egy befektetői tárgyalásra kerül sor, a vállalkozó közli, milyen munkaerőre van szüksége, és megkérdezi, rendelkezésre áll-e a szakképzett munkaerő. Ha erre nemleges a válasz, akkor azt kell megvizsgálni, miként lehet a szakképzésbe bevonni a jelentkezőket. Ezért is hozta létre a város a térségi integrált szakképző központot, amely több helyi ipari parkban működő, illetve Tatabányán évek óta üzemelő vállalattal együtt is indított el képzéseket. Így a hegesztőképzés is egy vállalattal közösen zajlik, és a tanulás után rögtön módjukban áll elhelyezkedni a jelentkezőknek. Az új befektetők kérésére külön osztályokat is indítunk az adott szakma elsajátítására, akár a diák- vagy a felnőttképzésben. A város egy kis füzetet is kiadott a tatabányai és a kistérségi diákok számára, melyben bemutattuk, hogy az ipari parkban melyek a hiányszakmák, és azokban kezdőként milyen fizetéseket lehet elérni. Sokszor a szülők és a diákok sem tudják, hogy adott esetben egy jó szakmával milyen kereseti lehetőségek párosulnak.
Ha már a munkahelyteremtésről esik szó, kérem, beszéljen a „Tatabánya hazavár” programról.
–Ez a program azt szeretné elérni, hogy a fiatalok olyan szakmákat tanuljanak meg, melyekkel el lehet helyezkedni a városban. Ezáltal a további munkahelyteremtéshez is hozzájárulunk, mert a helyi vállalkozások munkahelyigényét tudjuk kielégíteni. A fiatalok sem máshol keresik a boldogulást, ha olyan szakmájuk lesz, amivel el tudnak helyezkedni a városban. Ennek a programnak két eleme van; az egyik a Stúdium Ösztöndíj, amelyik a felsőoktatásban és a szakképzésben tanuló fiatalok számára ad ösztöndíjat, amennyiben hiányszakmát választanak. Tehát, ha a felsőoktatásban például mérnöknek vagy orvosnak tanulnak. Ezen kívül, a cégekkel együttműködve alakítjuk ki a Kóta József Gyakornoki Programot, aminek célja, hogy magasabb ösztöndíjat kapnak a diákok, ha nyári munkában egy adott cégnél szakmai gyakorlatot szereznek. Emellett a fiatalok számára bérlakás-programot indítunk el annak érdekében, hogy a hiányszakmákban dolgozók lakhatási problémáit valamelyest orvosoljuk.
Mi jellemezte a 2011-es év gazdálkodását?
–Mint minden önkormányzatnak és költségvetési szervnek, Tatabányának is takarékosan kellett gazdálkodnia a tavalyi évben. Azt kértük a polgármesteri hivataltól, a város intézményeitől, hogy a lehető legtöbb külső forrást szerezzék meg, és a legtakarékosabban működjenek. Ennek köszönhetően, feszes gazdálkodással, a 2011-es évet 200 milliós plusszal zárta az önkormányzat. Ezt úgy tudtuk megtenni, hogy közben két nagyberuházást indítottunk el, a Fő tér rekonstrukcióját, és a Vértes Agórájának kialakítását. Ezek a többmilliárdos beruházások idén is folytatódnak és ehhez az önkormányzatnak önerőt is kell biztosítania.
Könnyebb lesz a helyzetük, hiszen az iskolák fenntartását átvállalta az állam.
–Az oktatás területén az állam nagyobb feladatot kíván vállalni, s ennek mi nagyon örülünk, hiszen önkormányzatunk a kötelezőnél sokkal többet vállalt ezen a téren. Tehát elkötelezettségünk adott, hogy ezután is nagyobb szerepet vállaljuk az oktatás finanszírozásában, mert a város és az ország jövője is az oktatáson múlik. Azon, hogy mennyire tudjuk versenyképessé tenni az országos és a helyi oktatási rendszert. Még idén pontosítjuk az önkormányzati feladatvállalás mikéntjét, de mi továbbra is többet szeretnénk vállalni a kötelezőknél. Ilyen többlet volt az, amikor öt évvel ezelőtt a megyétől átvettük az összes városunkban működő középiskola fenntartását.
Az oktatáson túl lényeges a kultúraközvetítés is. A színház megyei, vagy városi fenntartású?
–A városi fenntartású Jászai Mari Színház tavaly újult meg egy nagyberuházásnak köszönhetően, így elkezdődött a szakmai munka. Az építészeti megújulás a keretet adja csak meg, de a tartalmat a művészek, a társulat teremtetheti meg.
Említettük a szükséges spórolásokat. Több önkormányzat szeretne megszabadulni a földgázfűtéstől és helyette napkollektorokat, hévizet vagy biomasszát használnának föl. Önök is szeretnének váltani?
–Tatabánya város lakásállományának 2/3-a távfűtéssel működik és ez mondható el az intézményrendszerre is. Így feladatunk a távfűtésrendszer korszerűsítése és a fűtőmű versenyképessé tétele. Ezért mi a hőt előállító erőménél gondolkodunk a földgáz kiváltásában. Ennek a szakmai előkészítése már megkezdődött és egy biomassza alapú fejlesztést szeretnék megvalósítani. Ez egy többmilliárdos projekt, aminek az előkészítő fázisában vagyunk. Ha sikerül, akkor a lakások többségét függetleníteni tudjuk a földgáz világpiaci árától.
Medveczky Attila
