Csete György Kossuth-díjas építészmérnök 1937. november 5-én született Szentesen. Elemi és általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd miután egyetlen szentesi középiskolába sem vették fel, az egyik református lelkész, Kanász Nagy József ajánlására a Debreceni Református Kollégiumba került. Gimnáziumi tanulmányai befejeztével 1957-ben beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára, ahol 1961-ben szerzett oklevelet. Tanított a pécsi, a budapesti és az innsbrucki egyetemen. A magyar organikus építészet egyik, közéleti szerepet is vállaló elindítója. 1961 és 1970 között a budapesti Országos Érc- és Ásványbányák Vállalatnál, 1970-től a BARANYATERV-nél , 1973-tól a PÉCSITERV-nél dolgozott, ahol a fiatal építészekből megalakult Pécsi Csoport vezetője, Lechner Ödön és Kós Károly örökségének folytatója. A magyar népi építészet hagyományait követő, a hazai organikus építészeti mozgalom egyik elindítója. 1970 és 1974 között készült az orfűi Forrásház, amely az organikus építészet első példái közé sorolható, melyet 2002-ben műemlékké nyilvánítottak. Tulipános házai (Paks, Atomerőmű lakótelep, 1973) kapcsán országos építészeti vita alakult ki. 1978 és 1988 között az Országos Természetvédelmi és Környezetvédelmi Hivatal, majd a szarvasi ARBOCOOP munkatársa lett. Kísérletezett a napenergia hasznosításával is (Balatonszentgyörgy, Gulya csárda – Sánta Gáborral – 1985). Templomait (Halásztelek, Szent Erzsébet templom, 1976; Ópusztaszer, 1991; Beremend, Megbékélés ökumenikus kápolna, 1998-2000) Dulánszky Jenő statikussal és Csete Ildikó iparművésszel közösen tervezte. Alkotói hitvallása:„Mindig hűnek kell lenni, és mindig igazat kell szólni, mert nem szól igazán az ének, ha nem vagyunk őszinték.” Fő művei közé sorolható a honfoglalás 1100 évfordulójára Ópusztaszeren a Történelmi Emlékparkban 1991 és 1998 között végzett folyamatos tervező és építő munkája (Erdők temploma, Világmagyarság háza, Mamutfenyő-ház). Építészeti alkotó tevékenysége csúcsteljesítményének tekinthető a debreceni Tégláskert református temploma, melyet 2005-ben adtak át. Iskolateremtő építészeti munkássága mellett figyelemre méltó publicisztikai tevékenysége is. Írásaiban szépírói igénnyel, komplex látásmóddal teremt kapcsolatot az építészet és a társművészetek, valamint a magyar történelmi és népi hagyományok között. Közéleti tevékenysége is jelentős. Alapító tagja a Magyar Megújulási Mozgalomnak, tagja a Százak Tanácsának, elnöke a Közakarat Egyesületnek, tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, 1993-ban a Lechner Ödön Társaság alapítója. A Corvin-közi szabadságharcosok is kitüntették. Ybl- és Prima Primissima Díjas, a Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme kitüntetés birtokosa. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa 2011-ben aranydiploma adományozásával ismerte el értékes mérnöki tevékenységét.
Az építészetben is érvényes az, hogy a külföldi stílusok előtt hajbókolunk?
–A tömegre, és az építészek egy részére is ez a jellemző. Soha nem mentem a külföldi stílusok után, hanem mindig magyar akartam lenni az építészetben is. A népi építészet vonalát követtem.
Hogyan lehet a hagyományt és a mai kor követelményeit összeegyeztetni?
Az iraki sumér könyvtárat lebombázták, hogy semmi se maradjon belőle
Ellensége a modern kornak?
–Sosem voltam az! Csak kezeljünk mindent a helyén. Az űrkutatást, az űrhajózást, a Mercury, a Gemini, majd az első Apollo űrhajók repülését figyelemmel kísértem, dokumentáltam. Magnetofonra vettem az űrhajózásról szóló beszélgetéseket. Lenyűgözött a Hold elérése, ami a német Werner von Braun érdeme. Az egész amerikai kultúra az európai kultúrhéroszok teljesítménye, akik átmentek egy gazdag államba, hogy álmaikat megvalósítsák.
Erre a korra azt mondják nagyképűen a filozófusok, a posztmodern kora. Ha ne adj Isten jön egy katasztrófa, akkor a következő civilizáció számára milyen értékek maradnak meg?
A különböző bevásárlóközpontok szinte miniatűr városok, ahol megvan minden: pihenő, játszótér, légkondi, és még sorolhatnám. Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatásában már előrevetíti a művies világ eljövetelét, nem úgy látja, hogy ezek az épületek túlzottan mesterségesek?
–Ezek a bevásárlóközpontok a fogyasztói társadalom jelképei, melyekben minden megvan, s melyekben minden eladó. Ez a mesterséges világ nélkülözi a gondolatiságot.
Kinek épít az építész? A megrendelőnek, vagy a jövő nemzedékének, hogy csodálják alkotását?
–Ez nehéz kérdés, mert az építész nem úgy vág neki a munkának, hogy a neve fennmaradjon. Ha fenn akar maradni a név, akkor eleve maradandó anyagból kell építeni. Maradandó anyagot pedig ma nem igazán használnak. Az acélszerkezetet megeszi a rozsda, és az üveg sem marad fenn sokáig. Honnan vegyünk példát? Szentes városának a határában a kubikos kunyhók és a mai fóliasátrak ívelt, nád formájúak. Ezek az emberközelibb építészet lenyomatai.
Ön a Lechner Ödön Társaság alapítója. Lechnerről azt mondják, hogy a XIX. század végén találta meg az utat az organikus építészethez. Nem az általa kijelölt úton kéne haladni?
–Azon az úton is. Lechner Ödönt nagyra becsülöm, ahogy azt is, hogy a kerámiát mennyire mesteri módon használta fel. A színes kerámiáról az eső lemossa a piszkot, és újra pompás lesz és ragyogó. Ez az építészet a magyarság építészetének megújítója lehet. Lechner volt a sarat alkalmazó építészet legnagyobb magyarországi alakja, hiszen épületeiben a téglától az azokat összeragasztó malterig, a színes majolika-díszekig, minden földanyagú. Ő volt a magyar organikus építészet elindítója is. Sárból készülnek a pécsi Zsolnay-gyár remekei, ahogy a hódmezővásárhelyi fazekasok mestermunkái. A lapostetők helyett pedig magasakat kéne csinálni, oly módon , ahogy Lechner. De nem másolni kell őt, mert akkor megint hiányzik a gondolatiság.
Nagyon sok templomot épített, tervezett. Az első a halászteleki volt. Csak olyan templomokat épített, ami kapcsolódik a történelmünkhöz?
Csak kör alakú templomokat terveztem
Templomai mind centrális elrendezésűek. Mi ennek az oka?
–A templom-eszme Krisztus körül alakult ki. A Szentföldön követték az emberek Krisztust, és kérték, Mester, beszélj nekünk. Amikor a tanítványok hallgatták a Mestert, akkor ő középen állt, s a többiek körbevették. Tehát Jézus volt a centrum. Így az emberi alakok leírják az első templomot is, azt, amit ők élő testükből alakítanak ki. Tehát csak kör alakú templomokat terveztem. A halásztelki templom Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére lett felszentelve, és ennek a református változata a kőszegi Csillagtemplom. Ezt 1998-ban építettem, s a neve onnan származik, hogy a földszinti rész csillagalakú.
A templomokat Dulánszky Jenő statikussal és Csete Ildikó iparművésszel közösen tervezte. Hogyan osztották fel a munkát?
–Legelőször én találom ki a formát, és elkészítem a vázlatot. Dulánszky Jenő barátom 2000-ben halt meg, és úgy gondolok rá, mintha másik felem lett volna, mert fél szavakból értettük egymást. Ő kicsit racionálisabb volt, mint én, de ez kellett, hogy a földre vigye a fellegekben járó gondolataimat. Továbbá: minden templomnak vannak berendezési tárgyai. Úrasztalterítő van a reformátusoknál, oltárterítő a katolikusoknál. Ezeket tervezte meg a feleségem, és a zászlókat is. Sőt Halásztelken miseruhát is tervezett.
Magyarország összes középiskolájából kitiltottak
Önt sokan nem kedvelik szókimondása miatt. Ez sokaknak kényelmetlen, kínos. Kanyarodjunk vissza az időben. Olvastam, édesapja osztályidegennek számított. Mi volt a „bűne”?
Tehát a Debreceni Református Kollégiumban tanult. Ez mennyire befolyásolta szemlélete kialakulását?
Mint református kollegistát, és osztályidegent könnyen felvették az egyetemre?
– 1956-ban, amikor az érettségi vizsgámat letettem Debrecenben, az ’52-es ítéletek már abszolút érvénytelenek voltak. Ráadásul a mérnök, az építész ideológiailag nem befolyásolja úgy a többieket, mint egy tanár. Tehát csak az járt az agyamban, milyen pályát válasszak. Az én családomban mérnök nem volt. Apám jogász volt, de mint tanult ember is messzi állt a mérnöki tudományoktól. A geometria szeretete, meg különböző hatások meg vonzódások vittek az építészet felé. Az egyetemre pedig azonnal felvettek, mert kiválóan megfeleltem a vizsgán. Meg se kérdezték ki az apám, anyám, azt látták, hogy tudok, és amit tudok, azt magabiztosan elmondom. Ez jó belépő volt a Műegyetemre. Az pedig külön öröm volt számomra, hogy egy olyan intézménynek lehetek a hallgatója, ahová Kós Károly járt. 1961-ben megkaptam diplomát, és a budapesti Országos Érc- és Ásványbányák Vállalatnál kezdtem dolgozni.
1973-tól a PÉCSITERV-nél dolgozott, ahol a fiatal építészekből megalakult Pécsi Csoport vezetője. Mit kell tudni erről a csoportról? Külön szellemiséget is képviselt?