A szocialista-szabaddemokrata kormányokat, és az ágazatért felelős minisztereket politikai felelősség terheli
Az Országgyűlés február 26-ai ülésnapjának utolsó témája volt a Malév és a Budapest Airport privatizációját vizsgáló bizottság jelentése. Ismert, a privatizációt, valamint a légitársaság visszaállamosításának körülményeit és fizetésképtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottság mandátumát az Országgyűlés tavaly év végéig hosszabbította meg.
A vizsgálóbizottság megállapításai alapján a nyomozó hatóság indíthat büntetőeljárást. De ki ellen? – kérdezem Dr. Varga István országgyűlési képviselőt, a Malév-ügyet vizsgáló bizottság vezetőjét.
–A parlamenti vizsgálóbizottságok csak a politikai felelősséget vizsgálhatják, s ezt tettük mi is ebben az esetben. A büntetőjogi felelősség megállapítása nem a parlamenti vizsgálóbizottság feladata. Elvégzett munkánk jelentését letettük a Ház asztalára, és reméljük azt el is fogadják a képviselők. Ebből a jelentésből kiderül, hogy a privatizáció idején idegen rossz kézbe adták a nagy múltú magyar légitársaságot, elkótyavetyélték és felélték annak a vagyonát. Ha valaki mindezt később megvizsgálja, a jelentés alapján büntetőjogi eljárás is indulhat, az azonban nem igaz, amit Veres János alelnök úr mondott, hogy az elkészült jelentés már vádiratnak tekinthető. A bizottság többségi véleménye, hogy a szocialista-szabaddemokrata kormányokat, illetve az ágazatért felelős minisztereket politikai felelősség terheli a történtekért. Egy nagy múltú légitársaságot kivéreztettek, s ahogy egyik képviselőtársam mondta; halálos injekciót kapott, s utána már nem lehetett megmenteni, csődbe került.
Igaz, hogy vannak olyan eredeti iratok, szerződések, amelyeket nem is találnak a nemzeti vagyonkezelőnél?
–Több iratot kértünk, amik nem álltak rendelkezésünkre, s most a plenáris ülésen tudtuk meg, hogy eltűntek a Malév privatizációjával kapcsolatos egyes dokumentumok. Megérne egy vizsgálatot az, miként is lehetséges, hogy eredeti iratok az APV Zrt-nél eltűntek. A minisztériumban, a főhatóságnál semmilyen irat nem veszhet el. Az már költői kérdés: kinek állt érdekében a dokumentumok eltüntetése.
Veres János, volt pénzügyminiszter szerint az önök célja az volt, hogy mindent a volt kormányra kenjenek, és bizony 2009-ben készült egy terv arra az esetre, ha leállna a Malév, de a kormánypártiak ezt nem vették figyelembe. Erről mi a véleménye?
–Az országgyűlési határozat szerint a 2002 és 2010 közti időpontot kellett megvizsgálnunk. A bizottság munkája nem terjeszkedhet túl az országgyűlési határozatban megfogalmazottakon. Veres János személyével kapcsolatban pedig nem értem azt, hogyha valaki politikusként, pénzügyminiszterként – akkor a privatizációnál a pénzügyminiszter képviselte a magyar államot – részt vett a Malév privatizációjában, akkor hogyan lehet az, hogy pont ezt a tettet vizsgáló bizottság alelnöke lehet. Egyértelmű, hogy ezért a házszabályt módosítani kell, hiszen nem lehet valaki egyszerre rabló és pandúr, kuruc és labanc.
Anyagi szempontból összesen mekkora kár érte a Malév és a Budapest Airport privatizációjával az országot?
–Mindennek beláthatatlan anyagi konzekvenciái lesznek. A szakemberek szerint jövőre lesz igazán érezhető anyagi szempontból az, hogy mit jelent az, ha egy országnak nincs légitársasága, és jól tudjuk, hogy a repülőtér pedig német kézben van.
Felvetette, hogy a Fejér megyei Börgöndön lehetne magyar állami nemzetközi repülőtér. Miért pont ott? Sármellék, vagy Debrecen nem lenne erre megfelelő?
–Egyrészt Börgönd nagyon közel van a Székesfehérvárhoz, és a fővárostól sincs messze. Másrészt Székesfehérvár nemzeti kegyhely, s egy ideig az országgyűlés színhelye is volt, így a város méltó lenne az állami repülőtérhez.
Medveczky Attila
