A szocializmusból ránk maradt örökséget akarjuk többelemű programban felszámolni
Pályázati koncepciót nyújtott be Komló önkormányzata a településen található szegregált lakókörnyezetek felszámolására és az ott lakók integrálására. Siker esetén a nagyjából 300 millió forintos összköltségvetésű program 100%-ban támogatásból valósulhat meg.
Az ellenzék hajlamos mindent az Orbán-kormányra fogni. Mikor is jöttek létre a komlói szegénytelepek? – kérdezem Pólics Józsefet, Komló polgármesterét.
–Még az ’50-es évek elején, a komlói dübörgő építészet időszakában alakult ki a sport-völgyi barakk városrész. Ott az idők folyamán ilyen szükséglakásokat alakítottak ki, amelyek én azt mondom, annak ellenére, hogy többször korszerűsítésre kerültek, még a XIX. századi lakhatási körülményeknek sem felelnek meg. A szocializmusból ránk maradt örökséget akarjuk egy többelemű programban felszámolni, erre nyújtottunk be koncepciót, mert úgy gondoljuk, hogy nem várható el attól a családtól, attól a gyerektől, aki ilyen körülmények között nő fel, hogy rendes tagja legyen a társadalomnak. Ezek a régi barakkok alkalmatlanok a normális, életvitelszerű tartózkodásra. Ezért szavaztuk meg a szegénytelep felszámolására vonatkozó koncepciót, széles körű egyetértésben, minden képviselő támogatásával. Városvezetőként fontosnak tartom, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozzunk, hisz ekkor tudunk előrébb jutni, s a múltban is elértük, hogy a Kazinczy utcában közmű korszerűsítést hajtottunk végre és jelentősen javítottuk a lakhatási körülményeket. Mindemellett kártyás elektromos és vízmérő beépítésére került sor. Nyolc hónap telt el a műszaki átadás óta, és csak pozitív tapasztalatokról tudok beszámolni. Ez a program, amire most koncepciót nyújtottunk be, ez sokkal szélesebb körű. Tehát itt nemcsak arról van szó, hogy a lakhatási körülményeket javítjuk, hanem komplex programban vesznek részt az érintettek. A programon elemei: a felnőttképzés, a munkakeresési tanácsadás, az egészségügyi szűrés, az egészségügyi felvilágosítás, az egészséges életmódra nevelés, háztartás vezetésére való tanítás, a közösségfejlesztési tréningek. S a végső elem az új lakásokba való költözés. Csak azok költözhetnek új lakásba, akik a komplex felkészítési időszakban arról tesznek tanúbizonyságot, igen, ők alkalmasak az integrált környezetben való együttélésre. Egy használaton kívüli óvoda-bölcsőde részben 5 lakást alakítanánk ki. Az 5 lakásbérlőnek biztosítanánk saját kerthasználatot, és ezzel is ösztönöznénk őket egy kicsit az önellátásra való törekvésre, ami feltétele annak, hogy lakáshoz jussanak. Bízom benne, hogy ezek a számukra kötelezően történő lépések segíteni fognak abban, hogy csökkentsék az ilyen hátrányos helyzetben lévő emberek számát, javítsuk a felzárkóztatási, a munkaerőpiacon való elhelyezkedési lehetőséget, és ezáltal segítsük őket az integrációban.
Hogyan fogadták maguk az érintettek ezt az elhatározást? Mi van, ha valaki nem akar onnan elmenni?
–Vegyes a fogadtatás, ezért is írtuk azt a koncepcióban, hogy a 25 lakásból nyolcat megtartanánk, és azoknál nagyfokú korszerűsítést hajtanánk végre, tehát aki nem alkalmas az integrációra, vagy nem akar menni ,az marad.
Lakások felújítása mindig egyszerűbb, mint a szemléleteket megváltoztatni? Kik segítenek önöknek? Andragógusok, vagy a roma önkormányzat tagjai?
–Ebben már van tapasztalatunk, mert a komlói bányabezárás következtében a külterületeken lévő lakótömbök felszámolása kapcsán már végeztünk, ha nem is ilyen komplexen, de ehhez hasonló feladatot. Mi az előzetes koncepció összeállításába bevontuk a Szent Kinga Karitász Alapítványt, a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, illetve a roma nemzetiségi önkormányzatot. A programban – ha sikeres lesz a koncepció és nyer a pályázat, mert azért ez egy hosszabb időtartamot vesz igénybe – az oktatási, egészségügyi, szociális szféra szakemberei kiveszik részüket. Nagyon örülök annak, hogy amint híre ment ennek a koncepciónak, nagyon sok használható esettanulmányt kaptam. Ezeket hasznosítjuk szakembereink segítségével, ezért is 100%-ban támogatott ez a program. És valójában a lakhatási körülmények javítására vagy új építésre, illetve vásárlásokra kevesebb, mint a fele összeg fordítódik, a többi pénzt inkább a kapcsolódó programoknak a megvalósítására fordítjuk.
Medveczky Attila
