Sajnos az EU nem veszi figyelembe a Magyar Nemzeti Méhészeti Program eredményeit
Sikeresen zárulhat a Magyar Méhészeti Nemzeti Program harmadik ciklusa, a szeptemberben kezdődő, 2016-ig tartó negyedik szakasz pedig még eredményesebb lehet. Ennek megvalósításához évi 670 ezer euróval - 200 millió forint - több, összesen évi 4,7 millió euró (1,4 milliárd forint) támogatási összeg áll rendelkezésre uniós és hazai forrásból.
2004-ben indult el a Magyar Méhészeti Nemzeti Program. Az azóta regnáló kormányok mennyi forrást áldoztak a programban megfogalmazottak teljesítésére? – kérdezem Tantó Sándort, a Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Főosztályának helyettes vezetőjét.
–Minden új EU-tag a belépés évében lesz részese az Unió méhészeti programjának. Egy ilyen nemzeti programot nem kötelező, de célszerű megalkotni, ha az adott ágazatot támogatni szeretné a kormányzat. A program támogatása két tételből tevődik össze: a felét az Unió finanszírozza, míg a másik felét nemzeti forrásból kell pótolni. Hogy ezt számszerűsítsük: az elmúlt ciklusban, 2010-2013 között, 4 millió 20 ezer euró volt a Magyar Nemzeti Méhészeti Program finanszírozási forrása. Ennek felét az Unió fizette, míg másikat forintosítva a magyar állam. Tudni kell a nemzeti programról, hogy igencsak „kötött pályás” mert hat fő jogcímet határoz meg az EU, s csak azokra lehet támogatást biztosítani.
Szükséges-e valami lobbi tevékenység, hogy minél több forrást biztosítson az EU az ágazat számára?
–Sajnos az EU nem veszi figyelembe azokat a mutatókat, amelyet a Magyar Nemzeti Méhészeti Program produkál, holott nálunk a kihasználtság minden esetben meghaladta 90%-ot. Tehát a rendelkezésre álló forrásnak több mint 90%-át használták el, igényelték a magyar méhészek. De mégsem veszi figyelembe az Unió, hogy egy nagyon jó hatékonysággal dolgozó magyar programról van szó, hanem csupán a családszám alapján osztja le a pénzt.
Mindenütt csak a rideg számokat nézik, vagy csak velünk „kivételeznek”?
–Csak a méhcsaládokat veszik figyelembe. Tehát egyszerű matematikai műveletről van szó. 2013-ban (Horvátországgal együtt) 15 millió 704 ezer 270 méhcsaládot tartanak nyilván az EU-ban. Erre 33 millió 100 ezer euró a támogatás. Ezek után osztanak-szoroznak, és kijön az adott államra vonatkozó támogatási összeg.
Magyarországon a támogatásokkal el lehetett érni a méhészeti eszközök technológiai színvonalának javulását?
–Az elmúlt években nagyon jelentős változás következett be, hiszen nagyon modern eszközöket sikerült beszerezni a méhészeknek. Az élelmiszerbiztonság alá van rendelve az eszközgyártás. Már minőségi saválló anyagból készülnek a mézpergetők, és rozsdamentes tárolóedényeket használnak. Amíg nem volt nemzeti program, addig mindezek kuriózumnak számítottak.
Hozzávetőlegesen mennyi családnak nyújt megélhetést a méhészet?
–15-20 ezer közé tehető azoknak a családoknak a száma, akik fő-vagy kisegítő tevékenységként méhészkednek. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen 100 ember közvetlenül érintett a méhészkedésben.
A magyar méz belföldi, vagy külföldi piacon értékesíthető-e jobban?
–A termelt mézmennyiség az optimális évjáratokban körülbelül 22 –25 ezer tonna évente. Ebből 7-8 ezer tonna kerül belső felhasználásra, ami azt jelenti, hogy az egy főre jutó mézfogyasztás 80 dkg évente. Az éves exportmennyiség pedig 13-15 ezer tonna. Legjelentősebb partnereink Németország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság. Az Unión belüli mézkereskedelemben Magyarországnak kb. 40 %-os részesedése van. Ez azonban nem jelent előnyt, meghatározó szerepet az árképzésben, mivel ez a mennyiség az Unióba érkező mézimportjának mindössze csak mintegy a tizedét teszi ki.
A következő években szánnak –e többlettámogatást az ágazat számára?
–Abba a szerencsés helyzetbe kerültünk, hogy az elmúlt ciklushoz képest több, mint 600 ezer euróval többet tudunk biztosítani a magyar méhészet számára. Így évente legalább 200 millió forinttal megnövekszik az a keret, amelyet a méhészetek fejlesztéséhez, korszerűsítéshez fel lehet használni.
Mennyire van jó híre a magyar méznek a nemzetközi piacokon?
–A magyar méz nagyon megbecsült, aminek pénzben is kifejeződik az értéke. Ezért a magyar méz 10-30%-kal drágábban kel el a piacon. Az EU-ba általában Dél-Amerikából és Ázsiából kerülnek be mézek. Itt kell szólni a magyar méz határtalan előnyéről. Magyarország az Alaptörvényben deklarálta az ország GMO mentességét; - így ebből következően a génmódosított növények termesztésére lehetőség sincs. Ez a tény a méhészek szempontjából mindenképpen örvendetes, hiszen ezáltal, a hazai termelésű GMO-mentes méz, piaci előnyre tehet szert a GMO-kat termesztő országokban – pl. USA, Mexikó, Argentína – előállított mézzel szemben. Nagyon bízunk abban, hogy a jövőben minőségi felárként jelentkezik a GMO-mentességünk. Összességében kijelenthetjük, hogy a mögöttünk lévő Magyar Méhészeti Nemzeti Program három éves ciklusaiban igénybe vett uniós, és hazai támogatás megteremtette azokat az elméleti és gyakorlati alapokat, amelyekre az elkövetkezendő években a magyar méhészeti jövőt építeni lehet.
Medveczky Attila
