1990 után az áldozatok sokkal rosszabbul éltek, mint a kommunista rendszer működtetői
50 százalékkal emelkedett a kommunizmus áldozatainak nyugdíja és sor került arra, hogy felülvizsgálják azokat a pénzeket, amiket az előző rendszer működtetői kaptak meg jutalomból .Wittner Mária a Fidesz országgyűlési képviselője szerint, ha a jövő generációja nem ismeri meg a hiteles forrásból a forradalom eseményeit, akkor hogy tudná azt, hogy mi az amitől óvakodnia kellene, hogy ne kerüljünk újfent rabszolgasorba.
Azzal, hogy idén 50 százalékkal emelkedett a kommunizmus áldozatainak nyugdíja, mennyire jelenti, azt, hogy igazságot szolgáltatnak az áldozatoknak?
–Ez igazságszolgáltatásnak egy jelentős része. Amit köszönünk, amit megérdemlünk, mi áldozatok. Mindemellett itt az ideje, hogy az iskolákban az 1956-os forradalom és szabadságharcot, és az azt követő megtorlásokat hitelesen oktassák. Tudjuk, miután tankokkal leverték a forradalmat, és Kádár megszilárdította a hatalmát, titkosította 1956 sajtóját. Ugyanis október 23-án a rádió azt harsogta, hogy hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon. És akkor csak két adó volt, a Kossuth meg a Petőfi Rádió. Igen ám, de két hétig nem hazudott a sajtó, mindent leírt, ami történt a politikában, az utcán és mindenütt. Ezt nyomon lehet követni Kocsi Anikó, a Lüktető újságlapok, 1956 című könyvében. Az 1980-as évek végén bízták Kocsi Anikót, hogy nézze át ’56 sajtóját. Utána adták ki az 1956 a sajtó tükrében nagy albumot, ami szabadságharc idején megjelent újságok összekötött példányai. Döbbenettel olvashattuk, hogy mit tanultunk az iskolában és mi van ’56 sajtójában. Ha a jövő generációja nem ismeri meg hiteles forrásból a forradalom eseményeit, akkor hogy tudná azt, hogy mi az amitől óvakodni kellene, hogy ne kerüljünk újfent rabszolgasorba Mondok egy példát: ötven év után előkerült két fiatal gyermek naplója, egy 12 és egy 14 évesé. Ugye az igazság előbb vagy utóbb mindig kiderül. Ez egy alapvető magyar közmondás, és ez így is van. Ezek a naplók gyermekszemmel írják le a forradalom történéseit. Én már megvettem egy párat, és az iskolákban beadom kellő figyelmeztetéssel. Ezután a tanulók maguk nézik át, hogy egy akkori 14 éves a maga gyerekírásával, a rajzaival, miként élte át a forradalmat. Ez egészen másról szól, mint amit évtizedeken keresztül tanítottak az iskolában. Ha a diákok azt olvassák, hogy mit írt le anno egy gyerek, az sokkal elfogadhatóbb számukra, mint amit a tanár megmagyaráz.
Nem akarok ünneprontó lenni, de 23 évvel vagyunk a rendszerváltás után. Mindez nem történik meg késve?
–Nem ünneprontó, mert nem volt 1990-ben rendszerváltás. Sokkal inkább a tengeren túlról bonyolították le ezt az úgynevezett rendszer átmentést. 2002 és 2010 között aztán tragikus dolgok történtek. A kommunizmus áldozatainak nyugdíja egészen 2008-ig folyamatosan emelkedett, amíg a Gyurcsány-kormány meg nem vonta tőlük a támogatást. A 2000-es évek közepén, mikor éppen dedikáltam, hozzám lépett egy fiatal végzett tanárnő, s azt mondta: a tanárképző főiskolán ellenforradalomként tanították ’56-ot, és amikor ő forradalomnak mondta, akkor lerontották a jegyét. És mindez nem 1990 előtt volt. Ilyenkor megkérdezem: tényleg történt rendszerváltás? Nem történt. Visszaigazodás volt a régihez. Most valóban úgy érzem, hogy talán elkezdődött egy valós rendszerváltás. És ebben nekünk, volt szabadságharcosoknak egyértelműen segíteni kell. Nem azért, mert emelték a nyugdíjunkat, hanem, ha a szocialisták visszatérnek, kitehetjük a táblát: Magyarország elkelt. Az utolsó pillanatban jött a mostani kormány, hogy mentse, ami menthető.
Igaz, hogyha valaki a pártállam idején politikai ügyből börtönbe került, annak szabadulása után nem számolták bele a nyugdíjba a börtön előtt ledolgozott éveket?
– Persze, hogy igaz, mert rendelet szabályozta: akik öt évet töltöttek a börtönben, azoknak nem számították bele a nyugdíjába az az előtt ledolgozott éveket. Természetesen a börtönben való munkát se vették figyelembe a szabadulás után. Pedig fizettünk bent társadalombiztosítást, ezt levonták, ahogy a rabtartás költségeit is. Amikor kijöttem a börtönből, 1970-től kellett felépítenem a nyugdíjas éveimet. Nagyon érdekes volt, hogy amikor én a varrodába kerültem, és kérték a régi munkakönyvem, hát azt sehol sem találták, mert a vagyonelkobzásban elkótyavetyélődött minden. S mi történt 1990 után? Az áldozatok sokkal rosszabbul éltek, mint azok, akik működtetői voltak a kommunista rendszernek
Mit gondol, mennyien lehetnek életben azok közül, akik párthűségük, vagy vezetői tevékenységük miatt, az 56-os forradalom leverésében végzett tevékenység, vagy titkosszolgálati tevékenység alapján kapták a nyugdíjkiegészítéseket?
– 142 kommunistától vonták meg a nyugdíjkiegészítéseket. Szerintem többen lehetnek még életben. Nem beszélve arról, hogy én a tartótisztek nyugdíját is csökkenteném. Ők voltak a zsarolók, a beszervezők, a gátlástalanok. S most még sem a tartótiszteken, hanem a III/III-asokon csattan az ostor. Volt olyan, akit megzsaroltak. Mit tud tenni egy olyan ember, aki ilyen kiszolgáltatott helyzetbe kerül, s akit családtagjaival zsarolnak? Sokkal nagyobb bűnösök azok, akik a besúgást hazafias célzattal vállalták. Milyen hazafiasság az, amikor valakit besúgok, vagy valakinek tönkreteszem az életét? Hazafiasság? Árulás, morális csőd.
Medveczky Attila
