2014-ig befejeződnek a településközponti rekonstrukciók, és a választókerületben elvégezték az iskolák, óvodák korszerűsítését
Monor helyzete, ha nem is a leginkább prosperáló Budapest közeli városok kategóriájába tartozik, de stabil, sőt kifejezetten pozitív változásokat ért el és továbbiakat vetít előre. E pozitív kilátások döntően két tényezőnek, a gyorsforgalmi úthálózat várható kiépülésének (M0 és M4), illetve a növekvő forgalmú és súlyú Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér kisugárzásának köszönhetőek.
Monoron a közelmúlt leglényegesebb fejlesztése a főtér rekonstrukciója volt. Ennek csupán esztétikai jelentősége van, vagy pedig azt várják, hogy több vállalkozó jelenik meg a főtéren?– kérdezem Pogácsás Tibor országgyűlési képviselőt, Monor polgármesterét.
–Az egyik cél a közlekedésfejlesztés volt; a város két fő közlekedési útjának csomópontja körforgalommá épült át, megújultak a parkolók. A Fő utca környéke és főtér parkja is megszépült, de ezzel egy időben felújítottuk a városi könyvtárt, és a zeneiskolát. Esetünkben nem csak a külső homlokzatot renováltuk, hanem az akadálymentesítés, és a vizes blokk felújítása is megtörtént. A régi postaépületet is felújítottuk, és emellett még üzlethelyiségek is épültek.
A fejlesztések előtt ki szokta kérni a polgármester, vagy a képviselőtestület a település lakóinak véleményét?
–A fejlesztésekről, a beruházásokról állandó a párbeszéd a lakossággal. A főtér rekonstrukciójával kapcsolatban a közmeghallhatáson és civil egyesületekkel is egyeztettünk. A program lezárását megelőző fél évben folyamatos lehetőség volt még a magánszemélyeknek is véleményt formálni. Még a projekt előkészítéséhez tartozott egy kérdőíves és egy riportszerű felmérés is. Ennek alapján készítettük el a városfejlesztési stratégiát.
Polgármester úr említette az új üzlethelyiségeket. Még évekkel ezelőtt adták át a monori piacot. Ez úgynevezett őstermelői piac?
–Amikor a városmegújításának első lépéseként megterveztük a monori piacot, az volt a szándékunk, hogy a bevásárlóközpontoknak egy kisvárosias formáját hozzuk létre. Így magánüzletek ölelik körbe a piacot – ezt a monori vállalkozók saját forrásból finanszírozták. A piacteret, annak lefedését, illetve a közművesítést, a parkolókat a város építette. Az önkormányzat és a vállalkozók összefogásából megteremtődött épület körül egyrészt korszerű üzletek alakultak, másrészt a piacon az őstermelők árulják portékáikat.
A 18 ezres lélekszámú Monor igen közel fekszik Budapesthez. Alvóvárosról van szó, vagy pedig egyre többen tudnak helyben munkát találni?
–Monor jellemzően alvóváros; az M0-ás körgyűrű körüli ipari fejlesztések, logisztikai bázisok a városon belül nem lendítették föl az ipart. Így főleg a környékbeli településekre és a közel eső fővárosi kerületekbe járnak be dolgozni a település lakói. Emellett nőnek a helyi, főleg a kisvállalkozásoknál megjelenő munkahelyek száma.
Régebben az egri káptalan monori birtokán a helybeli lakosok telepítették a szőlőt. Pincehegy is van a város szélében, ami még kevésbé ismert. Ennek hogyan lehet megteremteni a megfelelő marketingjét?
–Folyamatban van a pincehegy környékének újraszabályozása, már csak azért is, mert egyre több turista keresi föl a területet. Komoly programokat szervezünk, hogy ezzel is megerősítsük a borturizmust a Srázsahegyen. Jövő januárban már negyedik alkalommal rendezzük meg a Jégvirágtól Borvirágig Fesztivált, a Borvidékek Hétvégéjére pedig nyaranta kerül sor. Mindig rendezvény nagyon sikeres; s emellett a nyitott pincék programon belül minden hétvégén vannak olyan pincék, melyek fogadják az idelátogatókat.
Jelenleg Pest megye 7. számú választókerületének képviselője. Jelenleg Ecser, Maglód, Vecsés, Gyömrő, Monor, Monorierdő, Üllő és Péteri települései tartoznak önhöz. Visszatekintve az elmúlt három évre milyen pozitív dolgokat tudna említeni választókörzetével kapcsolatban?
Mennyire ismeri az új választókerület településeit?
Meg lehet találni az összhangot, hogy egy település egyben élhető és a fejlődő is legyen?