Ha táblát helyeznek el egy idegenforgalmi nevezetességen, akkor mellőzik a magyar nyelvű feliratot
Nicolae Robu temesvári polgármester a saját facebook közösségi oldalán végez felmérést a magyarok által „szégyenszobornak” is nevezett osztrák katonai emlékmű köztéri felállítása kérdésében.
Mi ennek a szobornak a története? – kérdezem Kása Zsolttól, az Erdélyi Magyar Néppárt temesvári szervezete elnökétől.
–Ennek a katonai emlékműnek a létezéséről sokan csak most szereztek tudomást, hiszen 1936-tól a Lippai úti temetőben áll, az osztrák katonai tömegsír mellett. Ezt a szoborcsoportot még a kiegyezés előtt állították fel, 1853-ban, hogy emléket állítsanak azon osztrák katonáknak, akik védték a várat a magyarok támadásaitól. A másik cél a magyar honvédek kigúnyolása volt. Az emlékmű több részből állt: egy obeliszkből, ami ma is látható, s ezen kívül az építményen allegorikus alakok jelezték az osztrák katona fő jellemvonásait. Az emlékmű talapzatáról gúnyos alakok acsarkodtak felfelé, a magyar honvédeket jelképezve. A magyar lakosság többször megrongálta az alkotást, ezért az emlékmű gúnyos alakjait még a XIX. század végén eltávolították.
A szobor mostani felállítása sugallhatja-e azt, hogy Temesvár akkori román lakói – bár nem tudom, mennyien voltak – hűségesek voltak a Habsburg-házhoz, vagy egyszerű provokációról van szó?
–Az 1840-es években nagyon jelentéktelen volt Temesvár román lakossága. Még az 1920-as évek elején is a románok csak 20%-ban voltak jelen a városban. Több olyan történészt ismerek, aki javasolta ennek a szobornak a fölállítását, s ő bennük nem az élt, hogy a magyar lakosságot bántsák meg ezzel. Ők felfedeztek egy szobrot a temetőben, s úgy gondolták, milyen jó lenne azt köztéren elhelyezni, mert Temesváron kevés a XIX. századból való emlékmű. Akkor ezek a történészek nem is tudták, hogy kik és mi ellen készítették ezt az alkotást. Nekünk ezzel a szoborral az a fő bajunk, hogy a magyar lakosság ellen készült. A polgármester sem gondolta először végig, hogy milyen reakciókat válthat ki a szobor felállításával, de már nem akar módosítani eredeti elképzelésén.
Tehát bármi is lesz a fölmérés végeredménye, Robu polgármester felállítatja a szégyenszobrot?
–Nagyon tragikomikus ilyen dologban fölmérést végezni, mivel Temesvár magyar közössége körülbelül 5%-os. Így a többség biztos, hogy igennel válaszol. Értesüléseim szerint 250 válaszadóból csak 25-en ellenzik az osztrák emlékmű köztéri felállítását. Ezért felháborítóbbnak tartom magát a felmérést, mint a szobor áthelyezését. Ezzel a közvélemény kutatással talán a polgármester saját magát akarja legitimálni. A magyar közösség felszólalt a szobor felállítása ellen, s minden más felmérés csak a polgármester úr játékszere.
Tudtommal a magyarok körében is elindult egy aláírásgyűjtés.
–Így van; a magyar közösség ezzel kifejezte azt, hogy a szobor maradjon meg az eredeti helyén, de nem hiszem, hogy ez befolyásolja majd a polgármestert a döntésében.
Nicolae Robu melyik párt színeiben politizál?
–Szociál-liberális koalíció színeiben nyerte meg a választást, s ő a liberális párt tagja.
Elképzelhető, hogy a szoborállítási akcióval szavazókat is szeretne nyerni?
–Bizonyára ez is az egyik motiváció. A polgármester zt hirdeti, minden népnek szembesülnie kell saját történelmével, így a magyaroknak is.
Ha a magyarok akarnak visszaállítani egy szobrot, emlékművet, régi utcanevet, akkor az szinte lehetetlen, de egy régi, szintén nem román, de ellenünk fogalmazott emlékművet a románok állítanának vissza.
–Ez így van; lehetetlen elérni, hogy közterületet nevezzenek el olyan híres temesvári személyiségről, mint például Székely László, építész. A parknak azóta is román neve van. Ami szintén fölháborító, hogyha táblát helyeznek ki egy idegenforgalmi nevezetességen, francia, spanyol, német nyelvű feliratokat raknak ki, és a magyart mellőzik. Holott, ha nem is vesszük figyelembe a helyi magyar közösséget, Temesvárra főleg Magyarországról érkeznek turisták.
Mennyire feszültségterhes Temesváron a magyar és a román ajkúak közti viszony?
–A lakosság körében nincs különösebb gond az együttélésében, eléggé toleráns légkör figyelhető meg. Ennek fő oka, hogy annyira elenyésző a kisebbségek aránya, hogy az nem vezet konfliktushoz.
Milyen eszközök vannak a magyar pártok helyi szervezeteinek kezében a véleménynyilvánításhoz?
–Mivel a magyarságnak nincs képviselője a városi tanácsban, így a tiltakozáson, és a petíciók benyújtásán kívül nincs más módszerünk. Ha komoly sérelmek lépnek föl a közösségünkkel szemben, akkor jogi úton próbáljuk azokat orvosolni.
Medveczky Attila
