A rendszert úgy alakítottuk át, hogy az önkormányzatiság alapértékei megmaradtak
A jövő évi költségvetés tervezetében 70 milliárd forinttal magasabb főösszeg szerepel a helyi önkormányzatok fejezetében, mint 2013-ban. Ha ebből leszámítják a pedagógus-életpályamodell óvodapedagógusokra vonatkozó mintegy 30 milliárd forintos többletfinanszírozását, akkor is 38,6 milliárd forint plusz jut működésre. Szerkesztőségünk vendége: Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára.
2010-től jelentősen átalakult az önkormányzati rendszer. Sikerült –e ezt a folyamatot úgy véghez vinni, hogy az önkormányzatiság alapértékei megmaradjanak?
–Az önkormányzati rendszert úgy alakítottuk át, hogy az önkormányzatiság alapértékei megmaradtak. Ilyen alapérték, hogy minden egyes településnek lélekszámtól, területi nagyságtól, gazdasági erőtől függetlenül létezik önkormányzata, választott képviselőtestülete és közvetlenül választott polgármestere. Ezenkívül megmaradtak az alapjogok az önálló igazgatásra, gazdálkodásra, a rendeletalkotásra, a saját költségvetés elkészítésére, a helyi adók kivetésére és beszedésére vonatkozva. Munkánk értéke, hogy így sikerült átalakítani az önkormányzati rendszert.
Elérték, hogy az önkormányzati rendszer stabil, kiszámítható legyen és biztos gazdasági háttérrel működhessen?
–Az volt a célkitűzésünk, hogy az átalakítással a jövőben stabil, kiszámítható, biztos gazdasági háttérrel rendelkező önkormányzati rendszer jöjjön létre. Olyan rendszer, ahol megáll az eladósodási folyamat, mi több meg is szűnik teljes egészében, s ugyanakkor az önkormányzatok gazdálkodását ne az jellemezze, hogy kiadásaikat meghaladják a bevételeik, és így évről évre a működésben a hiány termelődjön. Így pénzügyi szempontból egyensúlyi önkormányzati rendszer jöjjön létre. E tekintetben is nagyon komoly eredményeket tudunk felmutatni. Az új önkormányzati törvény csökkentette és újraszabályozta az önkormányzati feladatokat, s ugyanakkor az államnak nagyobb feladatot adott elsősorban a köznevelés, az egészségügy és az államigazgatás terén. Újra létrejött a törvényességi felügyelet az önkormányzati törvény szellemében. A gazdaság területén pedig egyrészt az adósságkonszolidációval jelentősen csökkentettük az önkormányzati szektor adósságállományát, a stabilitási törvény megalakításával pedig szigorítottuk az önkormányzatok hitelfelvételét, tehát az eladósodási lehetőségét. Végezetül pedig elkezdtük kialakítani az új feladatfinanszírozási rendszert. Ezek együttes végrehajtása történt meg az elmúlt három esztendő alatt. Minden feltétel adott ahhoz, hogy valóban kiegyensúlyozott, biztos alapokon álló, és a feladatait magas színvonalon ellátni képes önkormányzati rendszer létrejöttéhez.
Tehát arról már szó sem lehet, hogy az önkormányzatok a jövőben a hiányokra tervezzenek?
–A 2/3-os többséggel elfogadott önkormányzati törvény szellemében már 2013-ra sem lehetett működési hiányt tervezni. És itt kettéválik az önkormányzatok gazdálkodása, egyrészt a működésre, tehát a szolgáltatások biztosítására, másrészt a fejlesztésre. Egyik területen sem képzelhető el az, hogy hiányra tervezzenek, s majd valaki más megoldja a felelőtlenül gazdálkodó és tervező önkormányzatok problémáit.
Így akkor szemléletváltásra is szükség volt?
–A tapasztalatok alapján a régebbi gondolkodásmód megváltoztatása a legnehezebb. Gondoljunk bele, hogy az önkormányzati szektorba 3177 önkormányzat tartozik, s ez a szám magába foglalja a Fővárosi Önkormányzatot, és a kistelepülési önkormányzatokat is. Sajnos az önkormányzatok 15-20%-a nem igazán akarja megérteni: új feladatfinanszírozási rendszerben kell a jövőben dolgozni annak érdekében, hogy ne arról szóljon az önkormányzati feladatellátás, hogy ki mennyi adósságot halmoz föl, s miért kell vagyonelemeket eladni, hanem kiegyensúlyozott rendszerre van szükség.
Az elmondottakból arra következtetek, hogy nem mindegyik önkormányzat fogadta lelkesen a feladatfinanszírozásra való áttérést.
–Lelkesedésről egyetlen esetben sem beszélhetünk, viszont az önkormányzatok többsége már képes volt átállni a feladatfinanszírozásra, sőt voltak olyanok is, akik már a jogszabályok megszületése előtt végrehajtották a racionalizáló intézkedéseket, és anyagi lehetőségük függvényében döntöttek a kiadásokról. Sajnos vannak olyan önkormányzatok, akik a mai napig nem értik ennek a lényegét, és a vágyaikhoz igazítják a kiadásokat, úgy, hogy a bevételi oldalon minderre nincs meg a fedezet. Azt el kell ismernem, hogy a finanszírozásban is vannak még hiányosságok, mert vannak olyan településméretek és nagyságok, ahol az új rendszer még nem finanszírozza le teljes mértékben az adott szolgáltatások kiadásait. Ezen eddig is próbáltunk változatni és a 2014. évi költségvetés kialakítása során is ez a kapott hangsúlyt.
Idén milyen jogcímen jutottak többletforráshoz az önkormányzatok az eredeti elképzelésekhez képest?
–Két belügyminiszteri rendelet is megjelent a többletforrásokkal kapcsolatban. A legnagyobb összegű és horderejű döntés, amely több mint 2500 önkormányzatot érintett, az az úgynevezett iparűzési adó beszámítás visszapótlása, amelynek lényege: bizonyos feladatok ellátásához a teljes állami támogatást nem kapta meg az önkormányzat, azért mert beszámították a beszedett iparűzési adó egy részét, s ez a szegényebb településeknél túl szigorúra sikeredett, s ebből mi engedtünk. Így 6 milliárd forintot kaptak vissza az érintett önkormányzatok, s ugyanakkor 4,2 milliárdot kaptak a gyermekétkeztetés kiegészítő támogatására és 4 milliárdot a szociális és gyermekjóléti alap támogatásának kiegészítésére. Ezen kívül a helyi közösségi közlekedést és a köznevelési intézmények működését is támogattuk. Ezáltal idén összesen 17,4 milliárd forintot kapott meg több ezer önkormányzat kiegészítő támogatásként.
„Az önkormányzatok finanszírozásának elvei nem változnak, de több támogatási forma igazságosabb lesz a jövő évi költségvetésben” – idézem államtitkár úr szavait. Eddig hol voltak igazságtalanságok?
–Előfordult olyan finanszírozás, ami az önkormányzat szempontjából igazságtalan volt, mert például 2011-ben nem megfelelő helyre könyvelte el az adott település üzemeltetési kiadásait, vagy volt egy olyan nagyobb számlája, ami az adott évet terhelte, de csak a következő évben fizette ki, s azt nem jelezte kiadásként. Így a 2013-ra vonatkozó finanszírozása ezeknek az önkormányzatoknak igazságtalan volt, mert a beszámoló tényadatai alapján biztosítottunk forrást bizonyos feladatokra. S a torz számok alapján lett az adott önkormányzat feladatellátása finanszírozva. Ebben az évben kiszűrtük az esetleges könyvelési hibákat, hiányosságokat, mert településkategóriákat hoztunk létre, s megvizsgáltuk, hogy átlagosan mennyibe kerül az adott feladat ellátása.
A jövő évi költségvetés tervezetében mekkora főösszeg szerepel a helyi önkormányzatok fejezetében, s ez mennyivel tér el a 2013-astól?
–Az önkormányzati főosztályba a 2014. évi büdzsé tervezetében 703 milliárd 587 millió forint szerepel. S ha a báziskorrekciókat kiszűrjük, akkor ez az összeg 70,2 milliárd forinttal több a 2013. évi költségvetésben foglaltaknál. Ennek a plusz forrásnak a jelentős része a pedagógus életpályamodell bevezetésének óvodai területen történő finanszírozására fordítandó. S 38,6 milliárd forint marad pontosan többletfinanszírozásra a következő évre.
Az adósságkonszolidációból kimaradó települések számára tudnak –e plusz forrást biztosítani?
–Erre a 2014. évi költségvetés tervezetében 10 milliárd forint áll rendelkezésre; s több év alatt szeretnénk a kártalanítást, vagy kárpótlást elvégezni ezen önkormányzatok számára. Majd belügyminiszteri rendelet határozza meg azt, hogy jövőre az említett összeg miként kerül felhasználásra. Az eredeti elképzelések szerint ezeket a forrásokat az önkormányzatok kizárólag fejlesztésre használhatják.
Miért volt arra szükség, hogy különböző kategóriákat hozzanak létre a településüzemeltetési normatívák megállapítására?
–Település lélekszámtól függően hozunk létre öt kategóriát. Külön kategóriában szerepelnek a megyei jogú városok, a 10 ezer fő feletti és alatti városok, a nagyközségek és a főváros kerületei. A kategóriák létrehozására azért volt szükség, mert az önkormányzati feladatok ellátását nagyban befolyásolja a település mérete. Erre egy példa: a közvilágítás megoldására a kisebb településeken nagyobb forrás volt szükséges, tehát többe került, mint egy kisvárosban. Célunk, hogy a valóságos kiadáshoz és költségekhez igazodjon a 2014. évi finanszírozás.
Az adófizetők a helyi iparűzési adójukból levonhatják az elektronikus útdíj egy részét. Ez mennyiben érinti az önkormányzatok működését, bevételeit?
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szerint viszont az ideihez képest a 2014-es költségvetési törvényjavaslatban nincs pluszforrás az önkormányzatoknak, a többletként megjelenített mintegy 60 milliárd forint ugyanis egyes működési feladatokhoz kapcsolódó korrekció. Mi erről a véleménye?
–Ez egy hamis megállapítás, hiszen majdnem 39 milliárd forint többletforrás marad működésre az önkormányzati szektornál, ha levonjuk a pedagógus életpályamodellre vonatkozó kiadásokat. Az sem természetes, hogy egy közalkalmazotti jövedelemnövekményt az állam teljes mértékben kompenzáljon, hiszen az elmúlt években volt arra példa, hogy megszületett a szabályozás, de a forráslebontás az állam részéről elmaradt. Most mindez megváltozott. A tartalékokat további tízmilliárddal emeljük, vagyis azokban 40,1 milliárd forint áll majd rendelkezésre, miközben az idei 17 milliárdos többletforrás is beépül az eredeti működési támogatásba. Így az inflációt jelentősen meghaladó, több mint 4%-os működési többlettámogatás érkezett az önkormányzatokra vonatkozó fejezetbe.
Az is megdöbbentő, hogy a TÖOSZ úgy véli: nem elégséges a gyermekétkeztetés költsége, annak ellenére, hogy az erre fordítható állami támogatás összege növekszik.
–A gyermekétkeztetéssel kapcsolatban már idén megjelent egy kiegészítő támogatás, de még átgondoljuk az ehhez szükséges források leosztását. Elképzelhető, hogy új alapokon nyugvó gyermekétkeztetési finanszírozást alakítunk ki 2014-ben. Ez függ attól is, hogy milyen módosító indítványokat nyújtanak be a frakciók a költségvetési törvénytervezethez.
Tárgyalnak még a különböző önkormányzati szövetségekkel a forráselosztással kapcsolatban?
–Már tárgyaltunk az önkormányzati érdekszövetséggel, s az ott elhangzottakat próbáljuk teljes mértékben érvényesíteni. Ha jelentősen új fejlemény érkezne részükről, akkor kéne újra tárgyalni velük. Mi megértettük az általuk fölvetett problémákat, s azokat szeretnénk beépíteni a jövő évi lehetőségeink sorába.
Medveczky Attila
