A gazdáknak év végéig 250 ezer hektár állami földet adnak bérbe a Földet a Gazdáknak Programon belül; a teljes területet 2017-ig, a jelenlegi bérleti szerződések lejártáig vehetik birtokba. Dr. Bitay Márton a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) állami földprogramért felelős államtitkára szerkesztőségünk kérdésére elmondta: a visegrádi országok számára példaértékű a magyar földtörvény, hiszen Európában olyan ritkaságszámba menő szigorú jogszabályt alkotott meg a magyar országgyűlés, mely a magyar gazdák, és végső soron az ország szuverenitását védi.
Szeptember közepétől több nemzeti park működési területéből kaptak birtoktestet földhaszonbérletbe a gazdák. Mindeddig mennyi helyen, mekkora földterületet osztottak ki bérbe?
– A kormány határozott célja, hogy ez év végéig az összes szerződés létrejöjjön a Földet a gazdáknak program keretében meghirdetett 250 ezer hektár állami terület bérbeadására. Eddig közel 3000 helyen kötöttünk már szerződést. A kontraktusok a szántóföldek esetében 25 hektáros, legelőre vonatkoztatva 60 hektáros földterületről szólnak. A nemzeti parkoknál 10, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél pedig 20 évre kötötték meg a szerződéseket. A kormány vállalása pedig az, hogy a családi gazdálkodókat és a fiatal vállalkozókat preferálja ebben a pályázati rendszerben. Ennek megfelelően a családi gazdák nyerték – ahol eddig eredményt hirdettünk – a földek közel 70%-át, és természetes személyek kaptak bérbe a földterületek 2/3-át. Mindez ékes bizonyítéka annak, hogy a helyben élő családi gazdálkodók nyerték el ezeknek a földterületeknek a jelentős részét.
Maga a földbérleti program az összes termőterület hányad részét illeti?
– Magyarországon 5,5 millió hektár mezőgazdasági föld van, amiből 600 ezer hektár az állami földterület. Így a földprogram az állami földterületek közel felét érinti.
Ezt az arányt lehet-e később növelni?
–Mindenképpen arra törekszünk, hogy tovább folytathassuk a programot, hogy még több családi gazdaság és fiatal gazda jusson földterülethez. Ehhez természetesen arra van szükség, hogy felszabaduljanak a termőföldterületek. A jelenlegi program a 2017. március 31-éig lejáró földterületekre vonatkozik. Ezt követően is szabadulnak föl területek, de már sokkal kisebb mértékben, aminek az az alapvető oka, hogy a szocialisták a kormányzásuk utolsó pár hónapjában több tízezer hektárra vonatkozóan hosszabbítottak meg a szerződéseket pályáztatás nélkül. Ezek között található olyan is, ahol egy valaki több mint 14 ezer hektárra kapta meg a hosszabbítást majdnem 2030-ig. Ha az ehhez hasonló folyamatok nem történtek volna meg, akkor most még több területet lehetne a családi gazdálkodóknak haszonbérbe adni, de egyelőre ez a program a 2017. március végéig lejáró területeket érinti.
A gazdáknak a pályázatukat a VM-hez, vagy az illetékes nemzeti parkhoz kellett benyújtaniuk?
–A nemzeti parkokhoz, vagy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez, attól függően, hogy ki a vagyonkezelője az adott területnek. Nem a minisztérium, hanem helyben a vagyonkezelő kezeli és értékeli a pályázatokat, és dönt a nyertesekről
Lényeges kritérium, hogy a nyertesek minél több embert foglalkoztassanak?
–A leglényegesebb kritérium az volt, hogy a nyerteseknek állattartást kellett vállalniuk – erre korábban nem volt példa, és többek között ezért is jöttek létre anno hatalmas aránytalanságok a szántóföldi termelés és az állattenyésztés között. A másik fontos kikötésünk: nagy gazdaságok ne indulhassanak ezen a pályázaton.
Bizonyára a termőföldek bérbeadásának munkahelyteremtő vonzata is van.
–Természetesen, hiszen az állattartás, szemben a szántóföldi termeléssel, sokkal munkaigényesebb. A zöldbárók 2010-ig úgy tudtak használni állami földterületet, hogy nem kellett állatot tartaniuk, és a szocialistáktól kapott 1000 hektáros átlagokon minimális számú mezőgazdasági géppel és 1-2 alkalmazottal megoldották az összes munkát. Most, ha valaki 100 hektárnyi termőföldet nyer, és szarvasmarhával szeretne foglalkozni, akkor 50 jószágot kell beállítania.
Kik ellenőrzik majd azt, hogy a nyertes gazdák megfelelő módon használják-e a földterületeket?
–Vagy az NFA, vagy a nemzeti park ellenőrzi a földhasználatot, függően attól, ki pályázatott. Nagyon sok oka lehet annak, hogy a nyertes gazdálkodó nem tudja teljesíteni a vállalását. Ezért először figyelmeztetik őt az adott szervezetek, de amennyiben a gazda határidőre nem teljesíti az egyébként általa vállalt szerződési feltételeket, akkor visszaveszik tőle a termőföldet.
A kormányzat 2010-ben kaotikus földnyilvántartási állapotokat örökölt a Nemzeti Földalapnál. Három év alatt sikerült-e tisztázni a zavaros viszonyokat?
–Az eltelt három és fél év alatt nagyon sokat haladtunk előre itt is; jelentősen fejlődött a földnyilvántartás azokra a területekre vonatkozóan, ahol az állam azt se tudta, hogy övé a föld, vagy nem tudta, ki a bérlő. Olyan vezetetlen nyilvántartásokat és kaotikus állapotokat örököltünk, hogy azok rendbetételére a 2010 óta eltelt időszak is kevésnek bizonyult. Tehát még nem értünk a munka végére.
Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy főleg cégcsoportok kapnak lehetőséget a földhasználatra. Ezt mennyiben tudja megerősíteni?
–Ezt a vádat határozottan visszautasítom. A hivatalos adatokra tudok támaszkodni, de sajnos azt tapasztalatom, hogy ezeket a mutatókat az ellenzék figyelmen kívül hagyja. Amint már említettem: a nyertesek több mint 80%-a természetes személy, s ők kapták bérbe az eddig kiosztott területek több mint 2/3-ad részét. Ebben a rendszerben cégek alig nyernek, s ha nyernek is, ne feledjük el, hogy sok családi vállalkozás bizonyos szempontok, például gépvásárlás miatt döntött úgy, hogy cég formájában folytatja tovább a tevékenységét. Így a céges nyertesek nagy része családi vállalkozó, s nem oligarcha.
Harangozó Gábor MSZP-s politikus szerint már nemcsak az ellenzék, hanem az ügyészség álláspontja is az, hogy a földbérlet-pályázati rendszer visszaélésekre ad lehetőséget. Mi erről a véleménye?
– A Bükki Nemzeti Park által kezelt állami földek hasznosítása kapcsán folyik egy jogi eljárás, az ártatlanság vélelme mindenki megillet. Meg kell várni, hogy kezdetét veszi-e egyáltalán bármilyen bírósági eljárás, és ha igen, akkor milyen ítélet születik. Az pedig igen furcsa, hogy Harangozó Gábor az ügyészség véleményének önkéntes tolmácsolója lett. A szocialista politikus véleményt mondott, nem pedig tényeket.
Elképzelhetőnek tartja, hogy az nem tetszik egyeseknek, hogy a termőföld kikerült az üzlet világából?
–A szocialisták erősen a nagygazdaságok pártján álltak/állnak, s a mostani rendszerben ezeknek nincs lehetőségük a pályázásra. Bizonyára ez is szerepet játszhat egyes ellenzéki képviselők kommunikációjában.
Igaz, hogy a visegrádi országok számára is példaértékű a magyar földtörvény?
–Nagyon komoly érdeklődést mutatnak a visegrádi országok a magyar földtörvény iránt. Több országból érkezett megkeresés, hogy a törvényünket fordítsuk le számukra. A visegrádi csoport többi országában is lejár a földmoratórium ideje, s nekik is át kell gondolniuk, miként akarják megvédeni a saját földjeiket, a tőkeerős nyugati befektetőktől. Így majdnem hasonló a helyzetünk, leszámítva azt a tényt, hogy a magyar kormány 2/3-os felhatalmazást kapott a választópolgároktól, így a létező legerősebb földforgalmi törvényt tudta megalkotni, melyet alkotmányos védelemben is részesít. Szlovákia a V4-ek közül külön fordítást is kért a törvényről, mert ők is szeretnék saját termőföldüket megvédeni, s ebben példaként tekintenek a magyar földtörvényre. Ez nem csoda – mert ahogy korábban már mondtam – Európában ritkaságszámba menően szigorú jogszabályt alkotott meg a magyar országgyűlés, mely a magyar gazdák, és végső soron az ország szuverenitását védi.
Medveczky Attila
