Olyan hírek kerülnek ki külföldre, melyek hazugságon alapulnak, s felnagyítják a problémákat
A kormány kiemelt céljának tartja a romák helyzetének javítását és kultúrájuk megismertetését. A kabinet 2011 decembere, a felzárkózási stratégia elfogadása óta azon dolgozik, hogy hosszútávon tartós megoldás születhessen a szegénységre és a társadalmi konfliktushelyzetekre. Dr. Kovács Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár elmondta: nem magasabb idehaza a diszkriminatív alapú támadások száma, mint Németországban, Franciaországban, vagy éppen Svédországban. Ennek ellenére olyan hírek kerülnek ki külföldre, melyek hazugságon alapulnak, s felnagyítják a magyarországi problémákat.
Lapunk néhány héttel ezelőtt számolt be arról, hogy megnyílt Józsefvárosban a Muzsikus Cigányok Parkja. Mit gondol, az ilyen és ehhez hasonló intézkedésekkel elérhető-e az, hogy a romák megismerjék saját kultúrájukat?
–Természetese, hiszen nem csak a romák, hanem minden nemzetiség esetében a kultúra olyan támaszt jelent, amelynek megismerésén keresztül az önazonosság, és a másokhoz való viszony jól meghatározható. Minden egyes személynek, népcsoportnak feladata, hogy folyamatosan foglalkozzon kultúrájával, identitásával, s ehhez képest sikerül meghatározniuk a viszonyt a többségi társadalomhoz és a kisebbségekhez.
Azt senki sem vitatja, hogy az oktatás, a kultúra kitörési pont lehet. A kormány az elmúlt három évben mit tudott tenni annak érdekében, hogy a roma és többségi társadalommal megismertesse a cigányság kultúráját?
–A nemzeti felzárkózási stratégia négy kiemelt beavatkozási területe – foglalkoztatás, oktatás, egészségügy, lakhatási körülmények – mellett a kultúrára mindig is úgynevezett ötödik pillérként tekintettünk. Sokan vitatják annak a létjogosultságát, hogy legyen külön a roma kultúra támogatására szolgáló fejezet. Azt tudjuk, hogy a roma művészek támogatására a Nemzeti Kulturális Alap pályázatai rendelkezésre állnak. Emellett is fontosnak tartjuk a kultúrára felhívni külön a figyelmet, mert azt tapasztaljuk, hogy még 20 évvel a rendszerváltoztatás után is a roma kultúra, identitás kérdése az összes többi nemzetiséghez képest nehéz helyzetben van főleg az útkeresés szempontjából. Az elmúlt három év ezen a téren történő intézkedéseivel azt szeretnénk elérni, hogy a minden magyar állampolgárt megillető támogatási rendszer mellett minél nagyobb figyelmet fordítsunk a felvázolt szempontokra. 2012-ben 30 millió forinttal támogattuk a roma kultúrát, s ez az összeg idén több mint másfélszeresére növekedett. Ezzel az 50 millió forinttal a cigány nyelv ápolását, fejlesztését, a hagyományok megőrzését, átadását, a roma nemzetiségek múltjának megismerését, a különböző kultúrából származó emberek kölcsönös elfogadást szeretnénk elősegíteni. Minderre nagyon komoly az igény; amit bizonyít, hogy 251 pályázat érkezett be erre a keretre, s 142 pályázó nyert támogatást. Csak a szakmai értelemben magas színvonalú pályázatokat támogatjuk.
Bizonyára lényeges a példák felmutatása is, hogy a cigány fiatalok megismerjék, hogy tanulással, a kultúra ápolásával egyesek milyen magas szintet értek el.
A romák társadalmi és gazdasági integrációja kétirányú folyamat, amely megköveteli úgy a többség, mint a roma közösségek tagjai gondolkodásának megváltoztatását. Ez ügyben milyen áttörést sikerült elérni?
A kormány és az államtitkárság nagyon sokat próbál tenni a hazai cigányság felemelkedése érdekében, ettől függetlenül ,ennek ellenére külföldön megjelennek olyan híradások, mi szerint Magyarországon tombol a rasszizmus. Mi gondol, mi áll ennek a hátterében?
Mit gondol, a 2014-es választásokhoz az ellenzék mennyire használja majd fel kampánycélokra a hazai roma társadalmat?
–Reményeim és félelmeim is vannak ez ügyben. A félelmeimet igazolta az, ami Baján történt, a helyi „videojáték” ügye, amiben félreérhetetlen rasszista megnyilvánulások történtek. S a bajai videón is cigány emberek szerepelnek, ők mondanak valótlanságokat. Annál rosszabbat nem tehet a politika, minthogy a magyarországi romákat ilyen szerepbe hozza. Aki ki-, vagy felhasználja a roma társadalmat a kampányban, a lehető legjobban gátolja a felzárkózási folyamatot. Két szélsőséges megnyilvánulást ismerünk az ügyben, s mi mind a kettőtől távol tartjuk magunkat. Az elmúlt három év már bebizonyította, hogyha partnerként dolgozunk a cigány szervezetekkel, akkor sokkal nagyobb eredményeket érhetünk el, mint a 2010 előtti kormányok idején.