A tanyás és aprófalvas kistérségek fejlesztését közös programmal támogatja a Vidékfejlesztési Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma. 10 milliárd forintos pályázatot hirdettek meg november 25-étől a kistelepüléseken, illetve a tanyákon élő emberek életminőségének javítására. Szerkesztőségünk vendége V.Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
Az elmúlt 3 év alatt mit sikerült fejleszteni a tanyás, aprófalvas kistérségekben? Ezt azért is kérdezem, mert nem a földművelésügy, hanem a vidékfejlesztés szerepel a minisztérium nevében.
–Valóban három évvel ezelőtt olyan váltás történt, hogy a dominánsan csak az agráriumra koncentráló szaktárca Vidékfejlesztési Minisztériummá alakult, amely a vidéki élet valamennyi szegmensére, aspektusára összpontosít. Néhány jellemző adat erre: az elmúlt három esztendőben 725 művelődési házat és több mint 750 templomot újítottunk föl csak a vidékfejlesztési programokból. Amiben áttörés is tapasztalható az, hogy a helyi termék piacra jutását több jogszabállyal – törvénnyel, miniszteri rendelettel – segítettük. Tehát a vidékfejlesztési programoknak köszönhetően egyre több a vidéki, kistermelői piacok száma. A tanyákon való megmaradást több minden segíti, így az építészeti szabályok változása is, például eddig a helyi termékek piacra jutását segítő kereskedelmi célú épületet nem lehetett tanyán felépíteni. Az európai uniós támogatásokból finanszírozott tanyafejlesztési programoknál is a tanyán élést, az ott folyó gazdálkodást segítettük. A fiatal gazdákat érintő pályázatoknál pedig a tanyán és az aprófalvakban való gazdálkodás többletpontot jelentett. Az agrárkörnyezet-gazdálkodásban pedig kifejezetten tanyagazdálkodási programot is megjelöltünk és beindult a tanyabuszok rendszere is. A hazai forrásokkal együtt a 20 milliárdos nagyságrendet is eléri, amit a tanyákon élőkre, gazdálkodókra, a fejlesztésre fordított a kormányzat.
10 milliárd forintos pályázatról olvasok. Eddig volt-e ilyen nagy volumenű összegű pályázat a tanyákon élők életminőségének megsegítésére?
–Esetünkben a nem városi státuszú, 5000 lélekszámnál kisebb települések pályázhattak. Hasonló nagyságrendben volt már arra példa, hogy tanyagondnoki gépkocsik vásárlása megtörténjen. Lehetőséget biztosítottunk az öt évnél idősebb tanyagondnoki gépkocsik cseréjére. Továbbá, a pályázat újszerűsége, hogy a vidéki bűnmegelőzésre, a közbiztonság javítására is volt mód a programok révén. A vidékfejlesztési program segítette már a prevenciót a térfigyelő kamerák kiépítésére vonatkozó pályázattal, de most a polgárőr egyesületek számára akár terepjáró gépkocsi beszerzését is lehetővé tesszük 100%-os támogatással. Sőt vidéki kulturális egyesületek is pályázhatnak. Csak erre a vidéki közlekedést segítő programra személygépkocsik esetében nettó 3,5 millió forintra, 5 millió forintra terepjárók, és 10 millió forintra mikrobuszokra lehet pályázni – minderre 6 milliárd forintot szánunk. A program másik eleme, hogy folytatni szeretnénk a vidéki közösségi épületek felújítását az elmúlt projektek tapasztalatira építve. Nehézséget okoz némely esetben a foglalkoztatási kötelezettség biztosítása egy kistelepülésen, ezért ezt eltöröltük, és nettó 25, illetve 30 millió forintot adunk a művelődési házak és közösségi épületek felújítására – ez is 100%-os támogatás –, attól függően, hogy a könyvtári szolgáltatást is magába foglalja-e az intézmény.
Felvetődik a kérdés, hogy a tanyán élők mennyire tudják azt, hogy miként is kell egy pályázati űrlapot kitölteni, hiszen eddig nem igazán foglalkoztak ilyen dolgokkal?
–Biztos vagyok benne, hogyha maga a pályázó nem is ért az űrlapok kitöltéséhez, de gyermeke, unokája segít neki, s már az önkormányzatokhoz kapcsolódó e-Magyarország pontokban biztosítottak az infrastrukturális feltételek. A tanyafejlesztési programmal kapcsolatban sem tapasztaltunk jelentős kritikát az elektromos beadás kapcsán. Tehát egyre többen férnek hozzá, és használják a pályáztatás ezt a formáját..
A pesti, nagyvárosi emberek körében még mindig él egy előítélet a tanyasiakkal szemben. Műveletlennek is mondják őket. Mit lehet tenni a sztereotípia megszüntetése érdekében?
Mindezzel a pályázattal elérhető-e az, hogy a tanyákról, az aprófalvakról ne költözzenek el a fiatal generáció tagjai?
–Ehhez intézkedések sorozata és hosszú évek munkája szükséges, de bízom benne, hogy a tanyákról kevesebb fiatal költözik a nagyvárosokba. Bizalmam azon is alapszik, hogy egyre javulnak az infrastrukturális feltételek, s ma már számos olyan szolgáltatás elérhető a legkisebb faluban is, amihez eddig utazni kellett, s maga a környezet minősége is felértékelődik. Sok olyan értelmiségi foglalkozás is létezik, amelyhez nem szükséges naponta bejárni a munkahelyre. Emellett lényeges, hogy olyan agráriumot támogassunk, ahol egyre jobban nő a foglalkoztatottak létszáma, ezért lényeges, hogy a növénytermesztés irányából a munkaerő igényesebb állattenyésztés és kertészet irányába próbáljuk meg átalakítani a magyar mezőgazdaság szerkezetét. Az agráriumon kívüli vidéki munkahelyek teremtésére szintén figyelmet fordít a következő EU-s időszak programja is. S ahol már látszik a változás, az a falu társadalmi életének a fejlődése: az egyesületek, a hagyományőrző körök a reneszánszukat élik.
A másik témánk: Magyarországon 150 év után 2010. szeptember 27-től szabaddá vált a magán pálinkafőzés. A 640 magyarországi bérfőzdében is jövedéki adó kötelezettség nélkül lehet előállítani korlátozott mennyiségben - 86 liter 50 fokos - párlatot. A szabad pálinkafőzés kedvezett a gyümölcstermelőknek is?