Mára legtöbben úgy tekintenek a közfoglalkoztatásra, hogy az értékteremtéssel jár
Jövőre 101 500 forint lesz a minimálbér és 118 ezer forint a szakmunkás bérminimum a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) született megállapodás alapján. A felek 2014-re 3,5 százalékos béremelési ajánlást fogadtak el. Szerkesztőségünk vendége Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.
Legyen kedves bevezetésképpen fölvázolni, hogy 2010-től évente mennyit változott a minimálbér összege.
– A minimálbér bruttó összege 2010-ben havi 73 500 forint volt, ami 2013-ra 98 000 forintra emelkedett. Ezek szerint 2011–2013 között évenként átlagosan 10%-os emelkedés következett be. Ez a növekedés uniós összehasonlításban kiemelkedőnek számít, magasabb mértékben csak Bulgáriában emelkedett a bruttó minimálbér az elmúlt években. 2014-ben a minimálbért 3,6%-os emeléssel 101 500 forintban állapítjuk meg. Nem szabad elfeledkezni az ugyancsak kötelező érvényű garantált bérminimumról, közismertebb nevén a szakmunkás minimálbérről sem. Ennek bruttó összege 2014-ben 118 000 forint lesz, ami 3,5%-kal magasabb az idén érvényes 114 000 forintnál.
A minisztérium eredetileg is ekkora arányú minimálbér növekedést szeretett volna elérni, vagy mindez a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével való konzultáció eredménye?
– A 2014-re kialakult minimálbér a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán létrejött konszenzus eredménye. A VKF munkájában három munkáltatói szövetség – közte a kérdésben említett Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége –, három szakszervezeti konföderáció és a Kormány vesz részt. A kormány képviseletében alapvetően arra törekedtünk, hogy a partnerek álláspontja kerüljön fokozatosan közelebb egymáshoz. A kölcsönösen elfogadott minimálbér és garantált bérminimum emelés összhangban van a kormány céljaival és lehetőségeivel.
Milyen javaslatok születtek a munkaadói és a munkavállalói részről?
– A munkaadók részéről lényegében a kezdetektől készség mutatkozott a kötelező legkisebb bérek inflációkövető növelésére, tehát arra, hogy 2014-ben ne csökkenjen a minimálbér és a garantált bérminimum vásárlóértéke. A munkavállalói képviseletek az infláció ellentételezésén felül indokoltnak tartották a gazdasági növekedés elismertetését a legkisebb bérekben, valamint további 1% felzárkózás jellegű emelést. A végeredmény kölcsönös engedmények, és kompromisszum eredményeként születetett meg.
Sikerül ezzel a béremeléssel 2014-ben a munkahelyeket megőrizni, illetve a foglalkoztatást bővíteni?
– Fontos körülmény, hogy a minimálbér az infláció felett a várható termelékenységnövekedés mértékével emelkedik. Ez azt jelenti, hogy nemzetgazdasági szinten a növekvő bérek fedezete megteremtődik a gazdaság bővüléséből származó többletjövedelmekben. A vállalkozások szintjén természetesen sokkal összetettebb a kép. A munkahelyvédelmi akciótervnek azonban több olyan célcsoportja van, így különösen a fiatalok és a szakképzetlen munkavállalók, amelyben magas az alacsony béren foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatás járulékos költségei – nevezetesen a szociális hozzájárulási adó – e csoportoknál alacsonyabbak az általános mértékeknél, sőt egyes esetekben e járulékos költségek teljesen elmaradnak, például tartós munkanélküliek vagy kisgyermekes anyukák foglalkozatása esetén. Az akcióterv tehát növekvő bérek esetén is segít a munkahelyek megőrzésében, és ott, ahol a foglalkoztatás bővítésére nyílik lehetőség, az emelkedő bérek folytán a munkavállalási hajlandóság is növekszik
Államtitkár úr szerint a munkaadóknak megéri, hogy kötelező minimumokon túl nagyobb ütemben emeljék a béreket?
– Amennyiben a vállalkozások gazdasági céljainak a megvalósítását segíti, érdekeltek a munkáltatók a bérek emelésében. A munkáltatónak nem lehet közömbös, hogy mennyire motiváltak a munkavállalói. A motiváció tekintetében pedig a bérek talán a legfontosabbnak tekinthetők.
Az Együtt–PM szerint 11 ezer forinttal marad kevesebb a dolgozók zsebében, mintha a Bajnai-kormány alatt létező adórendszer lenne érvényben. A szocialisták pedig úgy vélik, hogy az emelt minimálbér vásárlóértéke alacsonyabb, mint 2010-ben volt. Mi erről a véleménye?
– Az előző kormány működése alatt 2007 és 2010 között folyamatosan csökkent a minimálbér vásárlóértéke. Ezzel szemben a jelenlegi kormány intézkedései következtében a minimálbér vásárlóértéke a családos munkavállalók esetében 2011 és 2013 között minden évben emelkedett, és emelkedik 2014-ben is. A családi kedvezményt érvényesíteni nem tudó minimálbéres munkavállalók bérének vásárlóértéke 2013–2014-ben emelkedik, mégpedig összesen 4,5%-kal.
A másik témánk, hogy kétszázezren vesznek részt a november elején indult téli közfoglalkoztatási programban. Ez a szám mennyiben tér el a tavalyitól?
– A téli közfoglalkoztatás fő célja, hogy ne csak a nyári időszakban, hanem a foglalkoztatási holtszezonban is munkavégzéssel biztosítsuk a munkaerőpiacon leghátrányosabb helyzetű rétegek megélhetését segélyezés helyett. A programhoz kapcsolódó képzés pedig ezeknek az embereknek a foglalkoztathatóságán keresztül segíti elő az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérést. A jelenlegi 200 ezer fő téli közfoglalkoztatása példa nélküli, korábban sosem valósult meg ilyen jelentős létszámban.
Szükséges volt-e a 200 ezer fő foglalkoztatásához kiegészíteni a közfoglalkoztatásra vonatkozó keretet?
– A téli közfoglalkoztatás megvalósításához 26,1 milliárd Ft-tal növelte meg a kormány az NFA Startmunka előirányzatot, ennek köszönhetően mindenki 8 órás közfoglalkoztatási bérre jogosult, a képzések tekintetében pedig további 24 milliárd Ft uniós forrás áll rendelkezésünkre.
Újabb képzések is indulnak a téli közfoglalkoztatási programon belül?
– A téli közfoglalkoztatást kiegészítő képzési program öt pillérre épülő szerkezetet alkot, a tanfolyamok az alábbi csoportokra bonthatóak: alapkompetenciákat biztosító képzésen 47,5 ezer fő, alapfokú iskolai végzettség (7–8. osztály) megszerzésére irányuló képzésen 4,4 ezer fő, OKJ-s képzésen 20 ezer fő, akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező (betanító) képzésen 29 ezer, míg hatósági jellegű képzéseken ezer fő vesz részt. A nyilvántartott álláskeresők közül közel 200 ezer fő rendelkezik legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel, közülük több mint 26 ezer fő nem fejezte be az általános iskolát, tehát az alapkompetencia és 7–8. osztályos felzárkóztató képzések létjogosultsága semmiképpen sem kérdőjelezhető meg. A további tanfolyamok széles spektrumot fognak át: OKJ-s végzettség szerezhető (pl.: faipari gépkezelő, zsaluzóács, csontozó munkás), program akkreditációs tanúsítvány megszerzésére irányuló képzések például: segéd gát- és csatornaőr, betanított térkőburkoló, míg a hatósági jellegű képzések például: mezőgazdasági gépkezelő, traktorvezető, C+E kategóriás tehergépkocsi-vezető képesítés megszerzésére irányulnak. Az álláskeresők a képesítés birtokában a nyílt munkaerőpiacon sikerrel létesíthetnek munkaviszonyt.
Államtitkár úr szerint 2010-től a társadalmon belül mennyiben változott a közfoglalkoztatás megítélése? Nem nézik le azokat, akik ilyen programokon vesznek részt?
– Mára – különösen az ország nehéz sorsú vidékein – eljutottunk odáig, hogy a programokban rész tvevők úgy tekintenek a közfoglalkoztatásra, mint kiszámítható bevételi forrásra, amely a korábbiakhoz képest értékteremtéssel jár. Például zöldség-gyümölcs feldolgozó üzemek jöttek létre, a települések közétkeztetési feladatainak ellátására megtermelik az ételek készítéséhez szükséges növényeket (burgonya, vöröshagyma, bab, borsó, sárgarépa). Kézzelfoghatóvá vált a közfoglalkoztatás hozadéka és ezt mindenki láthatja. Nemrég egy Hajdú-Bihar megyei kistelepülésen jártam, ahol alkalmam volt nyíltan beszélgetni a közfoglalkoztatottakkal. Ők is megerősítették, ma már presztízs bekerülni a közmunkaprogramokba.
Milyen visszajelzések érkeztek önhöz azzal kapcsolatban, hogy ezek a programok erősítik-e a helyi közösségi összetartást, azt, hogy az adott településért megéri dolgozni?
– A közfoglalkoztatás keretében együtt töltött idő, napi 6-8 órás munkavégzést jelent több hónapon keresztül, ez aktívan hozzájárul az emberek közötti kapcsolat megerősödéséhez és a közösségtudat kialakulásához.
El lehet-e azt érni, és ha igen, akkor miként, hogy a közfoglalkoztatásban dolgozók kikerülhessenek a versenyszférába?
– Elsődleges célunk minél több munkahely létrehozása a versenyszférában, ugyanakkor a munka világából tartósan kiszorultak számára jelenleg a nyílt munkaerőpiac nem tud megfelelő munkát biztosítani. A közfoglalkoztatás átmeneti foglalkozási lehetőséget biztosít, a munkára szocializálás, illetve a jelenlegi képzés az emberek foglalkoztathatóságán keresztül segíti elő az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérést, ami a programok egyik kiemelt prioritása.
Medveczky Attila
