A központi árszabályozás tagállami meghatározása nem adhat alapot a kötelezettségszegési eljárás megindításának
Országszerte óriási érdeklődéssel zajlanak a rezsifórumok, s közben olvashatjuk, hogy központi árszabályozás fokozatos eltörlését javasolja az Európai Bizottság, és inkább célzott támogatásokat ajánl a rászorulók számára. Dr. Kocsis Máté, országgyűlési képviselő, a Fidesz kommunikációs igazgatója, Józsefváros polgármestere kérdésünkre elmondta: többször támadták meg hazánkat azért, mert a kormány a lakosság érdekeit vette figyelembe, s nem a multik extra profitját. Az eddigi vitákból a magyar kormány mindig győztesen került ki, s ez most sem lesz másként: kiállunk a magyar érdekek mellett.
Február 6-án az Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amely előírja a gáz, a villany- és a távhőár újabb csökkentését. A képviselők a pénzügyi rezsicsökkentés feltételein is változtattak. Idén mennyivel csökken a rezsi ára?
–A 2012-es őszi árakhoz képest eddig 20%-kal csökkent a rezsi ára, s idén, a mostani döntés értelmében, április 1-jétől 6,5%-kal csökken a földgáz lakossági ára. Szeptember 1-jétől 5,7%-kal a villamosenergia és október 1-jétől 3,3 % a távhő ára csökken. Ez a rezsicsökkentés harmadik üteme, ami által a magyarországi lakossági energiaárak újra az európai középmezőnybe kerülnek. Korábban a magyar polgárok fizették a legmagasabb rezsiárakat a keresetükhöz képest. Ezért, még 2012-ben úgy döntött a kormány, hogy csökkenti a rezsiköltségeket.
Kovács Tibor szocialista képviselő szerint „a földgázért még mindig többet kell fizetni, mint a Fidesz hatalomra kerülése előtt, 2010-ben ugyanis nem csökkent, hanem nőtt az energiahordozó tarifája”. Mi erről a véleménye?
–Ez egyszerűen hazugság! A szocialista kormányok 2002 és 2010 között 15 alkalommal emelték a rezsiköltségeket. Háromszorosára a földgáz és duplájára a villamosenergia árát. Még akkor is emelték a gáz árát, mikor annak világpiaci ára csökkent. Tehát akkor is, mikor nem volt indokolt, és csak a profitszerzés, a pénzéhség érdekelte őket. 2010-ben a jelenlegi kormány egyik első döntése a rezsiárak befagyasztása volt. Akkor még nem volt eléggé előkészítve a csökkentés üteme, aránya, de tudtuk, hogy az ország nincs abban az állapotban, hogy tovább növekedjenek a lakossági terhek. A kormány előkészítette azt a munkát, ami 2012 őszére beért, mely szerint meg lehetett hozni a rezsicsökkentésre vonatkozó döntést.
Nem csak hazai szocialisták támadják a kormány rezsicsökkentő politikáját, hanem Brüsszelből is érkezett kritika. Idézek egy újságcikkből: „Magyarországon a lakossági árakat az állam szabja meg, ez tette lehetővé a rezsicsökkentést. Az az ország, amelyik nem együttműködő, kötelezettségszegési eljárást kaphat.” Brüsszelnek megkérdőjelezi azt, hogy van-e joga a kormánynak beleszólni abba, hogy mennyit fizessenek a lakosok a gáz, vagy a villany áráért?
–Mi úgy gondoljuk, van erre jogunk, s nem csak a magyar álláspont ez, hiszen az EU számos országában is létezik központi árszabályozás. Ezek a tagországok – helyesen – úgy ítélik meg, hogy jogukban áll beleszólniuk a rezsiárakba. Brüsszel pedig azt hiszi, neki van joga beleszólni abba, milyen módon szabályozzák a tagállamok a saját közműszolgáltatásaikat. Ez egy régi vita, aminek a hátterében gazdasági érdekek húzódnak. Az energiaszolgáltatással foglalkozó nemzetközi, multinacionális cégek kizárólag a profitban érdekeltek, s nem pedig az adott társadalom működőképességében, ezért minden eszközt bevetnek az uniós bürokratáknál, hogy a nagymértékű hasznukat visszaszerezhessék, vagy maximalizálhassák. Tudjuk, többször támadták meg hazánkat azért, mert a kormány a lakosság érdekeit vette figyelembe, s nem a multik extra profitját. Az eddigi vitákból a magyar kormány mindig győztesen került ki, s ez most sem lesz másként: kiállunk a magyar érdekek mellett.
Kötelezettségszegési eljárással is fenyegetőznek Brüsszelből. Ettől mennyire kell tartani?
–Ha az EU döntéshozóinak valami nem tetszik, s valamelyik tagállam a nemzeti érdekeit is figyelembe veszi, akkor egyből előhozakodnak a kötelezettségszegés eljárás intézményével. Úgy gondoljuk, hogy a központi árszabályozás tagállami meghatározása nem adhat alapot a kötelezettségszegési eljárás megindításának. Hiszen az ellentétes lenne a hatályos uniós joggal, ezért mindezt politikai és gazdasági fenyegetőzésnek tartjuk.
A rezsicsökkentési politikát azzal is vádolják, hogy ezzel megakadályozzák a szolgáltatók közti érdemei versenyt.
–Nincs mit megakadályoznia a kormánynak, hiszen Magyarországon nem beszélhetünk érdemi versenyről, mert monopolhelyzetben vannak a szolgáltatók. Erre egy példa: minden budapesti lakos jól tudja, hogy nincs módja gázszolgáltatót váltania.
A földgáz árát Málta, Ciprus, Horvátország, Görögország, Észtország, Lettország, Litvánia, Bulgária, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Írország állapítja meg hatósági úton. Van-e arra mód, hogy ezek az országok összefogjanak, és közösen lépjenek föl Brüsszelben?
–Természetesen, erre az összefogásra megvannak a törekvések. Minden uniós tagállam ragaszkodik ahhoz, hogy bizonyos körben maga intézze az ügyeit, ami teljesen természetes, hiszen ezzel a föltétellel léptek be az országok az EU-ba. Ezeknek a föltételeknek az utólagos megvonása, illetve letagadása az Unió részéről, nem csak, hogy nem korrekt, hanem azt eredményezi, hogy azok a tagállamok, melyek maguk határozzák meg a közműárakat, képesek összefogni a brüsszeli döntéshozókkal szemben. S így Magyarországnak könnyebb lesz ezt a vitát megvívnia. Érdekesség, hogy mindig hazánkról beszélnek, mint „rossz példáról”, holott 17 másik tagállamban is működik az árszabályozás. Magyarország élen járt a rezsicsökkentés politikájában az Unión belül is, s azóta például Skóciában, Angliában, Lengyelországban is alkalmazzák ezt a metódust, akár csak a bankadót, amit szintén legelőször ilyen mértékben és formában mi vezettünk be a közös terhel viselése érdekében. A bankadót is támadta az EU, nyilvánvalóan gazdasági szempontok miatt; a multicégek és bankok lobbija eredményeként.
Elképzelhetőnek tartja, hogy az uniós bírálatokat a magyar baloldali képviselők sugalmazására hozták meg? Hiszen többször lehettünk annak tanúi, hogy a szocialista EP-képviselők feljelentették Brüsszelben a magyar kormányt.
–Biztos vagyok benne, hogy a jelenlegi brüsszeli fenyegetések hátterében a magyarországi baloldali politikusok újabb akciója húzódik. A szocialisták többször bebizonyították azt, hogy EU döntéshozó szerveiben sem mindig a magyar érdeket képviselik. Akár a Tavares-jelentésben írottakból, akár a Gurmai Zita-féle nyilatkozatok kapcsán is látszik, hogy a szocialista képviselők meg akarnak felelni a nyugati multicégek és bankok érdekeinek, és ezt itthon úgy kommunikálják, hogy ezt az ország érdekében teszik. Holott egyértelmű, hogy nem az ország érdeke az, hogy a lakosság terheinek növekedése mellett, növekedjen a multik extra profitja.
Amit a hazai baloldal művel Brüsszelben, az magyar sajátosság, vagy van arra példa, hogy máshol is följelenti az ellenzék az EU-ban az adott ország kormányát?
Eddig számtalan rezsifórumon tartott előadást. Mi a tapasztalata, mennyire érti meg a lakosság a rezsicsökkentés lényegét? Azt, hogy az áprilisi választás egyik tétje: folytatódhat-e a rezsicsökkentés?