A mezőgazdaság hosszabb távon megélhetést biztosító ágazat
Az európai példákból jól ismertek az úgynevezett obszervatóriumok, amelyek egy-egy kiemelt szakmai témával foglalkoznak. Az obszervatóriumok elsődleges célja, hogy az adott ügy tágabb összefüggéseit vizsgálva biztosítsák a kommunikációt, a közös, megoldást kereső munka formalitásoktól mentes kereteit a különböző érintett szereplők között.
Az AGRYA a március 18-ai „Fiatalok foglalkoztatása az agrárszektorban” című konferenciával indította el az új projektjét, a Fiatal Gazda Obszervatóriumot. Mit jelent az obszervatórium a gazdaság, és szűkebb körben az agrárium területén? – kérdezem dr. Mikula Lajost, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA ügyvezető elnökét.
–Valóban, ha valaki meghallja azt a szót, hogy obszervatórium, akkor csillagászati, égi objektumok megfigyelésére alkalmazott megfigyelőhelyre gondol. Esetünkben viszont – tréfásan mondom –senki se keressen távcsöveket.
Távcsövek tehát nincsenek, de távlati célok már vannak.
–Így van. Ahogy az obszervatóriumokban a távoli galaxisokat figyelik meg, így a mi projektünk is a megfigyelésről, az összefüggések kereséséről szól. Európai uniós gyakorlat, hogy bizonyos átfogó témákra úgynevezett olyan megfigyelő központokat, tehát obszervatóriumokat hoznak létre, melyek függetlenek a napi aktualitásoktól, és a témák bizonyos részletkérdéseire úgy adnak választ, hogy minden érintett szereplő részt vesz a közös gondolkodásban. Mi a fiatal gazdákat érintő témához kötődően hoztuk létre a Fiatal Gazda Obszervatóriumot. Ennek egyik oka, hogy felvetődött az agráriumban a generációváltás kérdése, igénye. Bizony elég komoly generációs feszültségeket figyelhetünk meg a magyar mezőgazdaságon belül, és kevésbé választják a fiatalok ezt a szakmát. Vidéken egyfajta gazdasági depresszió figyelhető, ezért a fiatalok elhagyják a falvakat, szülőhelyüket. Ezért az egyesület életében nagyon fontos, hogy meggyőzzük a fiatalokat, ne menjenek el otthonról. Viszont ma már van egy olyan réteg, mely be szeretne kapcsolódni a mezőgazdasági termelésében, és számukra lényeges egy olyan belépési pont kialakítása, ahol szakmai tapasztalatokra tehet szert, és azáltal fel tudja építeni saját gazdaságát.
Mielőtt elkészítették ezt a projektet, különböző elemzéseket, statisztikai mutatókat is tanulmányoztak?
–Természetesen, hiszen napi szinten szembesülünk azzal a problémával, ami a generációs átmenet gondjai miatt keletkezik. Másrészt ismerjük a statisztikai mutatókat: 8% körül van a fiatalok aránya a magyar mezőgazdasági termelésben, ami európai összehasonlításban igen csak átlagos. Ami azt jelenti, hogy a generációváltás minden EU-s államban problémát jelent.
Ezen a 8%-os arányon az sem tud változtatni, hogy a földhaszonbérleti szerződések kapcsán főleg a helyben gazdálkodó, családi gazdaságokat, a fiatal gazdákat szeretnék helyzetbe hozni?
Közleményükben írják, hogy „az AGRYA az elmúlt években tudatosan törekedett arra, hogy partneri kapcsolatokat építsen ki azokkal az üzleti, állami és nonprofit szereplőkkel akik/amelyek az agrárium jövőjét jelentő generációs kihívások megoldásában elhivatottak”. Sokan mondják, hogy a mezőgazdaságban igen kockázatos vállalkozni, hiszen a rossz időjárás nagyban befolyásolja a termés volumenét. Mégis sikerült az előbb felsorolt szereplőkkel jelentős partneri kapcsolatot kiépíteni?
–Természetesen. De én más oldalról szeretném a mezőgazdaságot érintő kérdéseket megközelíteni. Sokan nem tudják azt, hogy a 2008-ban indult gazdasági válság csak egyetlen egy ágazatot nem érintet súlyosan, a mezőgazdaságot. Az tagadhatatlan, hogy vannak kockázati tényezők, de az az üzlet, vállalkozás, ami nem jár kockázattal, nem is hozhat jövedelmet. Jó szakmai fölkészültséggel, kis szerencsével ezek a kockázatok a mezőgazdaságban elfogadható szintre csökkenthetők. És éppen amiatt, hogy a hazai mezőgazdaság nem sínylette meg a gazdasági válságot, az üzleti azon élet szereplői, melyek input anyaggal, szolgáltatásokkal látják el a hazai agráriumot, sem mentek tönkre. Erre egy példa: abban az évben, amikor a Suzukik eladása a válság miatt csökkent hazánkban, 3%-kal több traktort adtak el, mint az előző esztendőben. Ezt azért is hangoztatom, mert azt tapasztalom, hogy magyar gazdák –tisztelet a kivételnek – hajlamosak a panaszkodásra. És éppen ezek a panaszáradatok fedték el a magyar mezőgazdaságnak a valós teljesítményét. Mi pedig arra törekszünk, hogy jóval tisztább kép alakuljon ki a magyar agráriumról. Ezért is hoztuk létre a Vidék Kaland Programot, és a Vesd bele magad! Programot. Míg az egyik a nagyvárosi fiatalokat, úgy az utóbbi a kisgyermekeket szólítja meg. A Fiatalok foglalkoztatása az agrárszektorban program pedig szintén azt a célt tűzi ki maga elé, hogy megismertessük a fiatalokkal a hazai mezőgazdaság állapotát. Ez a program azt mutatja be, hogy a mezőgazdaság igenis profitábilis, és hosszabb távon megélhetést biztosító ágazat. El szeretnénk érni, hogy minél több fiatal válassza ezt az élethivatást.
Egyes vidékéken komoly munkanélküliség van, ám az ott működő mezőgazdasági szereplők munkaerőhiányra panaszkodnak. Ennek oka lehet az, hogy az agrár középoktatásból kikerülők idővel más pályát választanak?
–Főleg témákat határoztunk meg, hiszen az obszervatóriumoknak kezdeményező szerepet kell fölvállalniuk. Idén két lényeges témát jelöltünk meg: az agrárfoglalkoztatásét és a kertészetét. Az agrárfoglalkoztatás területén nagyon komoly tartalékai vannak a magyar mezőgazdaságnak. Okkal fölvetődhet a kérdés, hogy a másik téma miért pont a kertészet. A kertészet, mint az innovációk alkalmazásának elsődleges terepe, s emellett olyan ágazat, amely komoly növekedési potenciállal rendelkezik, és az egyik természetes belépési pontja lehet a gazdálkodásukat elkezdeni szándékozóknak. Hiszen, ahogy említettem már, egyre többen szeretnének gazdálkodni azok közül, akiknek felmenői nem voltak mezőgazdászok. A kertészet területén viszonylagosan kevés befektetéssel be lehet indítani az adott gazdaságot, s azt se felejtsük el, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat az intenzív kultúra területébe tartozik. Ezek után foglalkoznunk kell az agráriumhoz kapcsolódó finanszírozási kérdésekkel is. Hiszen nem mindig tudják a biztosítók, a pénzügyi intézetek azt, hogy milyen igényei is vannak a gazdáknak, s hogy mennyire speciális terület a mezőgazdaság. Ebben is próbálunk a bankok számára segíteni, különböző statisztikai adatok, elemzések átadásával. Nyugat-Európában a farmer, a mezőgazdász számára jelentős hitelt biztosítanak a bankok. Az igaz, hogy néhány évvel ezelőtt a hazai pénzügyi intézetek nem szívesen adtak hitelt a mezőgazdasági vállalkozóknak, de már léteznek olyan hazai bankok, melyek agrárágazati igazgatóságot építenek, működtetnek, s kiemelten foglalkoznak ezzel a területtel.
Engedje meg, hogy egy másik témára térjek át, mégpedig a Vidék Kaland Speciál Programra. Magáról a Vidék Kalandról többször nyilatkozott lapunk számára. De mit is rejt esetünkben a specialitás?
Medveczky Attila