A hazai és jó minőségű termékek előnyben részesülnek a sertéshús vásárlása során
Új védjegyet vezetett be a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) megbízásával a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) a magyar sertéshús minőségének garantálására. Dr. Németh Antal, a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta: a Kiváló Minőségű Sertéshús védjegy a hazai sertéságazat egészének lehetőséget nyújt arra, hogy kiváló, egyedi ízvilággal rendelkező, hagyományos termékeit itthon és külföldön egyre szélesebb körben ismert, a minőséget és a magyar származást szavatoló védjeggyel hozza forgalomba.
Mit szeretnének elérni a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy bevezetésével? Tehát miben segíti ez a minőségbiztosítási rendszer a hazai ágazatot?
–A védjegy bevezetésével el szeretnénk érni, hogy minőségi terméket vásároljanak a fogyasztók, és ne kommersz árúkat. A minőségi hústermékek előállításához nélkülözhetetlen bizonyos adottság és szakmai felkészültség. Másrészt a magyar sertéshús értékeire is fel szeretnénk hívni a figyelmet. Mindezzel a magyarországi sertéshúst előállító vállalkozásokat segítjük. Célunk, hogy többet termeljenek, magasabb összeget kapjanak az árúért, biztosabb legyen a termelésük. Mivel nagyon jelentős az exportunk, ezért a külföldi partnereknek a figyelmét is fel kívánjuk hívni a magyar sertéshús különleges, egyedi értékeire, hogy végre egyértelművé váljon, hogy miért kell többet fizetni a minőségi árúért.
Sertéshúsról, abból előállított termékekről beszélünk. Számtalan újságban, internetes oldalon lehet arról olvasni, hogy a sertéshús zsíros, annak fogyasztása egészségtelen, s inkább fogyasszunk szárnyasokat. Mi erről a véleménye?
–Kétségtelen, hogy a baromfitenyésztőknek nagyon jó a marketingjük. Arról viszont keveset beszélnek a médiában, hogy zsíros sertéshús már a múlté, hiszen a genetikának köszönhetően megváltozott a hazai sertésállomány is. Így ma sokkal magasabb a hústartalma a sertéstermékeknek, mint 10-20 évvel ezelőtt. Ezért egyes, korábban zsírosnak mondott sertéshúsoknak ugyanolyan az egészségügyi értékük, mint a mellfilének, vagy a csirkecombnak. Nem is beszélve a kulináris élvezetről.
Milyen kritériumoknak kell megfelelni ahhoz, hogy egy sertéshús megkapja ezt a védjegyet?
–Nem az előállítás, hanem a termékek kaphatják meg a védjegyet, legyen szó vágó állatról, félsertésről, darabolt sertésről, vagy bármely sertéshúsból előállított készítményről. De nem elég az, ha valaki egy dokumentumon feltünteti azt, hogy milyen a termék összetétele. Hanem meg akarunk győződni arról, hogy a helyszínen mennyire biztonságos és garantált annak a minőségnek a hosszú távú előállítása, amit az első pillanatban kijelentenek róla. Így komoly és részletes helyszíni ellenőrzést kell végrehajtani. A fogyasztó számára is fokozza a bizalmat, hogy a helyszínen akarunk meggyőződni a termék minőségéről. Másrészt olyan biztonsági elemeket építünk be a rendszerbe, mint amilyen az élelmiszerbiztonság, a nyomon követhetőség, a származásigazolás, a környezet biztonsága, és az állatvédelem. Tehát nagyon szigorú biztonsági rendszer alapozza meg a Kiváló Minőségű Sertéshús védjegy használhatóságát.
Kik ellenőrzik azt, hogy az adott hústermék megfelel-e annak, hogy a csomagoláson ott szerepeljen a Kiváló Minőségű Sertéshús?
Ma nagyon sokan a pénztárcájuk tartalmához igazodva vásárolnak, azt figyelik, hol van leértékelés. A kiváló hazai sertéshús mennyivel drágább, mint az import készítmény?
Nagy kérdés, hogy ezeket a termékeket hol keresse a vásárló? A multiknál, vagy a kiskereskedőknél?
–A rendszer bevezetéséről március végén tájékoztattuk a sajtót, s az első termelőhelyek auditálása, és egyben elfogadása már megtörtént, s velük a szerződéskötés folyamatban van. Így rövid időn belül ezek a vállalkozások képesek megteremteni a forgalmazás föltételeit – többen közülük saját üzlettel rendelkeznek. Ezekben az üzletekben és az általuk ellátott boltokban is a közeljövőben meg lehet vásárolni a Kiváló Minőségű Sertéshús védjeggyel ellátott termékeket. Tárgyaltunk hipermarketekkel, kiskereskedelmi láncolatokkal is, s azok vezetői érdeklődnek ezen termékek iránt. Így fokozatosan vezetjük be a piacra a kiváló sertéstermékeket.
A magasabb feldolgozottságú termékek előállítása hozzájárulhat a foglalkoztatás növekedéséhez is?
–A minőségi termék előállítása több munkával, több odafigyeléssel, részletesebb utánjárással és kontrolltevékenységgel jár, s ezért biztos vagyok benne, hogy mindez több munkaerőt vesz igénybe.
Az, hogy az új védjegyet önök a VM-mel közösen vezetették be, azt jelenti, hogy jó a kapcsolatuk a szaktárcával, és odafigyelnek a javaslataikra?
–A védjegy tulajdonosa a VM, míg mi annak a kizárólagos hasznosítói vagyunk. Ilyen értelemben egymásra vagyunk utalva, s a kölcsönös kommunikáció során fejlődik a védjegy rendszere is. Április 4-én is volt egy ilyen rendezvény, ahol minden más mellett környezetvédelmi kérdések is fölvetődtek, hiszen nem mindegy, hogy az adott üzem környezetvédelmi okok miatt bezárásra kerül-e vagy hosszabb távon is megfelő. A nyomon követési rendszer részletes megjelenítéséről is tárgyaltunk, hogy a vásárló, akár okostelefonja használatával meggyőződhessen a terméken szereplő kódszám valódiságáról. A kód tartalmazza ki a termelő és a termék elállításának és polcra kerülésének ideje is fel van tüntetve. A KMS védjegy tehát segíti a fogyasztókat abban, hogy átlagon felüli minőségű, hazai terméket választhassanak. Az eddig elmondottakat összefoglalva: a Kiváló Minőségű Sertéshús védjegy a sertéságazat egészének lehetőséget nyújt arra, hogy kiváló, egyedi ízvilággal rendelkező, hagyományos termékeit itthon és külföldön egyre szélesebb körben ismert, a kiválóságot és a magyar származást szavatoló védjeggyel hozza forgalomba, s ezzel erősítse a bizalmat a hazai és külhoni fogyasztókban.
Oroszország az év elején importstopot vezetett be az Európai Unióval – így Magyarországgal szemben is –, mert Ukrajna után a litvánoknál és a lengyeleknél is felütötte a fejét a sertéspestis. Ez mennyire nehezíti meg a hazai sertéstartók helyzetét?
Medveczky Attila