A szocialista kormányok elhalasztották a fejlesztési munkálatokat, és nem hívták le megfelelően az uniós pénzeket
Négymilliárd forintból újulnak meg a megyei rehabilitációs szakigazgatási szervek épületei a megyeszékhelyeken. Új intézmények épülnek, és régiek újulnak meg az Új Széchenyi Terv keretében. Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár elmondta: az új ellátórendszer célja a munkaerő-piacra való visszavezetés, a közfoglalkoztatás, illetve a foglalkozási rehabilitáció, ami a munkába való visszavezetést segíti.
Milyen forrásból valósítják meg a megyei rehabilitációs szakigazgatási szervek épületeinek felújítását, s mi ezeknek az intézményeknek a feladatai?
–Hozzávetőlegesen négymilliárd forintból, az Új Széchenyi Terv keretében újulnak meg ezek az épületek. Most, az EP-választás kampányidőszakában ki kell mondani, hogy a szocialista kormányoknak is meg volt a lehetőségük arra, hogy ezt a felújítási munkát megvalósítsák, de ahogy több más szociális - és gyermekvédelmi fejlesztés esetében, ezen a téren sem tudták lehívni az uniós pénzeket.
Nem tudta, vagy nem akarta?
–Valószínűleg elszalasztották a lehetőségeket, és emellett nem dúskáltak az ötletekben sem. 2010-től átalakult a közigazgatás – megalakultak például a járások– és létrejöttek a különböző területek szakigazgatási szervei, s mi ehhez igazítottuk most a szakigazgatási szervek épületeinek felújítási tervét. Tehát az új kormányzati- és szakigazgatási szervek struktúrájához igazítjuk 17 megyében a kivitelezéseket. Pécsett és Győrben új épületek lesznek, míg a többi megyeszékhelyen az eddig is állami tulajdonban lévő ingatlanok újulnak meg és válnak akadálymentessé. Ebből a megújulásból körülbelül 400 millió forintnyi támogatást adunk műszerek és felszerelések beszerzésére.
Tehát nem csupán az épületek újulnak meg, hanem vizsgálati eszközöket is be tudnak szerezni a szakigazgatási szervek?
–A vizsgáló és informatikai eszközök beszerzésére közel 600 millió forintot fordítunk. Az informatikai eszközök azt szolgálják, hogy minél gyorsabb és szakszerűbb legyen az adatok felmérése, tárolása. Míg a képességvizsgáló eszközökkel még objektívabb vizsgálatokat tudnak elvégezni.
Így műszerek beszerzésére is lehetőség lesz, amelyekkel szimulált munkakörülmények között lehet felmérni a megváltozott munkaképességű jelentkező képességeit, készségeit?
–A lényeg, hogy a megmaradt munkaképességet mérjék fel. A vizsgálat eredménye dönti el, hogy érdemes-e az adott személynek bármiféle munkalehetőséget keresnie. Hiszen, ahogy már lapjuknak korábban is említettem, az új ellátórendszer célja a munkaerő-piacra való visszavezetés, amely a támogatott foglalkoztatás, a közfoglalkoztatás, illetve a foglalkozási rehabilitáció hangsúlyos alkalmazásán alapul. Ennek érdekében az egyes ellátásokra és szolgáltatásokra való jogosultság kiinduló pontja az egészségkárosodás mértékén túl a foglalkoztathatóság, illetve a foglalkozási rehabilitáció indokoltsága/lehetősége. Ez nem csupán hazai sajátosság, hanem Európa-szerte teljesen jogosan elfogadott metódus, és gondolat: abban segítünk a sérült embereknek, hogy megvizsgáljuk megmaradt munkaképességüket.
Ha ez valóban Európában bevált metódus, akkor az a baloldali ellenzék, amely állandóan azt veti föl, hogy a kormány mást cselekszik, ahogy azt, az EU megkívánja, miért kritizálja a hazai rendszer átalakítását?
–Érdekes a baloldali politikusok kritikája, mert Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, vagy éppen a most Brüsszelbe készülő Veres János is annak idején azt nyilatkozta, hogy fönntarthatatlan az a nyugdíjrendszer és az az ellátás, ami a megváltozott munkaképességűeket illeti. Hiszen több mint 900 ezer ember kapott rokkantnyugdíjat, vagy rokkantnyugdíj-szerű ellátást. Mindenki tudja, hogy ezt a rendszert lehetetlen fönntartani, mert a lakosság közel egytizedéről van szó. Tehát mindezt a szocialisták is tudták, de nem mertek lépni az ügyben. Mi viszont fenntarthatóvá tettük a rendszert úgy, hogy valóban a rászorultakat támogatjuk. A második Orbán –kormány idején komplex vizsgálati rendszert alakítottunk ki, aminek három összetevője van. Az első az egészségügyi vizsgálat, a második az egyén szociális körülményének feltérképezése, s harmadszorra azt veszik figyelembe, hogy milyenek a munkakörülmények, az elhelyezkedési esélyek az adott országrészben, megyében. Hiszen valószínűleg Nyugat-Magyarországon ezek az esélyek nagyobbak, mint a keleti országrészben. Így az előbbi helyen hamarabb részesülhet a vizsgált személy rehabilitációban, mint végleges rokkantsági ellátásban. S azt is hangsúlyoznom kell, hogy az orvosi pontozási rendszert nem a politika alakította ki, hanem szakorvosi munkacsoportok. S ők nemzetközi pontrendszer alapján készítették el a vizsgálati módszereket. A komplex ellátás és a rehabilitációs szakigazgatási szervek épületeinek felújítási terve már politikai döntés volt.
Ezek az intézmények csak a felülvizsgálatra érkezőket fogadják, vagy más egészségügyi ellátásra érkezőket is kiszolgálják?
Több helyen lehet arról olvasni, hogy nincs elegendő orvos a felülvizsgálatok elvégzéséhez. Ez megfelel a valóságnak?
Több ellenzéki lap kritizálja ezeket az eljárásokat. De arról vajon miért nem ejtenek szót, hogy a szocialista kormányok a foglalkoztatási kríziseket is a rokkantosítás kiterjesztésével próbálták kezelni?
Mennyire növekedtek a rendszer bevezetésével a fogyatékkal élők foglalkoztatási, elhelyezkedési esélyei?
–A rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása maga után vonta a foglalkoztatási támogatások átalakítását is. Mindaddig, amíg a cégek a rehabilitációs hozzájárulást befizetik, vagy a szabályoknak megfelelő létszámmal dolgoztatnak, utána rehabilitációs kártyával foglalkoztathatnak további személyeket. A rehabilitációs kártya abban segíti a cégeket, hogy az ily módon foglalkoztatottak után nem kell a munkaadói járulékokat befizetniük. A rehabilitációs kártya eredményeként eddig több mint 23 ezer fogyatékkal élőt foglalkozatnak a cégek. 2010 óta pedig több mint 15 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma a megváltozott munkaképességűek körében. Ez jelentős eredmény, és reméljük, hogy a jövőben ez a szám tovább növekszik.
Medveczky Attila