Magyar Igazság és élet pártja

Most abban az időszakban vagyunk, amikor a támogatási rendszer átalakítását úgy tudjuk végrehajtani, hogy - nem kockáztatjuk a pályázati pénzek kifizetését

Május 16-án ismét 150 milliárd forint uniós forrást utalt át Brüsszel. Ezt megelőzően pedig néhány nappal sikeres tárgyalást folytatott a Miniszterelnökség, így elhárulni látszik az akadály, amely miatt néhány hétig nem küldhettünk ki számlákat. Az Európai Bizottságot ugyanis úgy tűnik, meggyőztünk, hogy az átalakított hazai támogatási rendszer megfelel az uniós követelményeknek. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára elmondta: a szegedi lézerközpont akkor lesz igazán sikeres, ha az ott születő tudományos eredményekből egyre több a gyakorlati életben hasznosítható technológia valósul meg.

Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős Johannes Hahn EU-biztos szóvivője még április elején közölte, hogy az Európai Bizottság (EB) ugyan nem függesztette fel a Magyarországnak szánt kifizetéseket, de választ vár a magyar hatóságoktól azokra az aggodalmaira, amelyek az uniós források felhasználásának magyarországi átszervezésével kapcsolatosak. Johannes Hahn EU-biztos miért aggódott az uniós források felhasználásának magyarországi átszervezésével kapcsolatban? Talán azért, mert a kormány már 2010-ben bejelentette, a 2014-2020-as időszaknak teljesen más fejlesztéspolitikai rendszerrel szeretne nekiindulni?

– Valóban, a fejlesztéspolitikai rendszer megváltoztatásának szándéka 2010-re nyúlik vissza. Több olyan visszajelzést kaptunk azoktól, akik az elmúlt hét esztendőben EU-s forrásokra pályáztak, s adott esetben nyertek is, hogy a magyarországi rendszert túlzottan bürokratikus módon építették föl. A struktúra inkább adminisztratív terhet ró a pályázókra, ahelyett, hogy a legfontosabb feladatukkal, az elnyert támogatás leghatékonyabb fölhasználásával engedné foglalkozni őket. Az új rendszer lényege, hogy a szolgáltató állam minden olyan adminisztratív feladatot ellát, amely korábban a pályázókat terhelte, annak érdekében, hogy utóbbiak a tartalmi, megvalósítási kérdésekkel foglalkozhassanak. 2010-ben, a hétéves EU-s költségvetési periódus közepén ezt a rendszert nem változtattuk meg, hiszen ha így tettünk volna, akkor leálltak volna a kifizetések, amíg az úgynevezett akkreditációt meg nem kapja az új intézményrendszer. Ezért úgy döntöttünk, hogy ezt a munkát csak akkor végezzük el, amikor a 2007-2013–as költségvetési időszak forráskihelyezése véget ért, de még nem indultak el a 2014-2020-as időszakra vonatkozó pályázati kiírások. Jelenleg éppen abban a 6-8 hónapos időszakban vagyunk, amikor a rendszer átalakítását anélkül tudjuk megvalósítani, hogy akár egyetlen egy eurócentet is kockáztatnánk. Egy tagállami intézményrendszer átalakítása esetében az Európai Bizottság nem az átalakításra vonatkozó tervek alapján vizsgálja meg azt, hogy megfelelő-e az újonnan kialakított struktúra, hanem működési gyakorlata közben minősíti, és ha szükséges, az adott EU-s országtól különböző változtatásokat kér. Magyarországon a támogatási intézményrendszer két fázisban alakult át. Az első lépést tavaly december 31-én léptük meg, amikor megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, és annak egy-egy meghatározott szakterülettel foglalkozó szervezeti egységeit integráltuk az illetékes minisztériumokba. Ezt az átalakítást az Európai Bizottság Magyarországon működő ellenőrző szerve, az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) ellenőrizte, s nem talált benne olyan kivetnivalót, ami bármilyen felfüggesztésre okot adna Brüsszelnek. A második fázis április 15-én történt, amikor az úgynevezett ágazati közreműködő szervezetek, amelyek 100 százalékban állami tulajdonú vállalatok voltak és a pályázatok kezelésével foglalkoztak, azon minisztériumokba olvadtak bele, amely kiírja a pályázatokat. A Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. által a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban ellátott feladatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Államreform Operatív Programban és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programban ellátott közreműködő szervezeti feladatot a Miniszterelnökség vette át. A KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. által ellátott feladatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. által ellátott feladatot szintén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mint az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által ellátott feladatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma - mint átvevő - látja el április 15-étől. Ezzel lezárult a fejlesztéspolitikai intézményrendszer tavaly megkezdett átalakítása. A második fázisban történt átalakítást május 5-én kezdte el az EUTAF ellenőrizni, s május végén fejezi be a vizsgálatot. Ezt követően jelentést készít, amelyet lesz lehetőségünk véleményezni, mielőtt a dokumentumot kijuttatják Brüsszelbe.

Van-e egyáltalán beleszólási joga az EB—nek az egyes tagállamok intézményrendszerének struktúrájába?

– Minden tagállam eldöntheti, hogy milyen struktúrát – decentralizáltat vagy centralizáltat –szeretne alkalmazni. Mi - egy köztes rendszerben dolgozunk majd a következő hétéves költségvetési időszakban. Az EB irányítási és ellenőrzési nyomvonalakat ellenőriz, azaz arról akar bizonyosságot szerezni, hogy a projekt kiválasztása és megvalósítása szabályosan, a meghatározott célok teljesülése érdekében történik.  Amennyiben az EB igazoltnak látja, hogy a hatóságok képesek biztosítani a szabályos forrásfelhasználást, akkor nem tehet semmilyen kifogást egyetlen tagállam intézményrendszeri kereteivel kapcsolatban sem.

Tehát más tagországoknál is folytatott az EB ilyen típusú vizsgálatokat?

– Általában az EB a hétéves ciklus legelején folytat rendszerellenőrzést. Ezt az ellenőrzést, azokban az országokban – így nálunk is –, ahol gyökeres változásokat szeretnének bevezetni az intézményrendszerben, szigorúbban, alaposabban végzik el, míg ott, ahol ugyanazt a struktúrát viszik tovább a következő periódusra, a vizsgálat lefolytatása sokkal egyszerűbb. Tehát nem kivételeznek Magyarországgal; a kormány felkészült erre a vizsgálatra, így semmilyen meglepetés nem ért minket. A periódus indulását megelőző rendszerellenőrzés pedig a ciklus minden évében, egy rutineljárás keretében megismétlődik.

Április 15-től a magyar kormány egy hónapon keresztül nem küldhetett ki számlákat. A vizsgálat alatt a nyertes pályázók érzékelhettek–e valamilyen fennakadást pénzük kifizetésében?

– Amennyiben valaki EU-s pályázati forrást nyer, és benyújtja a számláját, akkor annak összegét első körben a magyar költségvetés saját tartalékaiból fizeti ki, s a számlatételeket 3-4 havonta egy összegben számoljuk el az Európai Bizottságnál. Így semmilyen hátrány nem érte a vizsgálat alatt a nyertes pályázókat, vagyis ők ebből az ellenőrzésből nem éreznek semmit. Három-négy héttel ezelőtt, mikor megjelentek a sajtóban az EB általi ellenőrzésről szóló hírek, akkor több helyen azt írták, hogy befagyasztotta Brüsszel a forrásokat. Erről pedig szó sem volt.  Az Európai Bizottság azt kérte tőlünk, hogy a vizsgálat befejezéséig csak az április 15. előtti számlákat küldjük ki. Május 16-án már az EB át is utalt Magyarországnak 150 milliárd forintot, az április 15-ét megelőző számlatételek kiegyenlítésére, sőt azt is kijelentették, hogy kiküldhetünk április 15. után keletkezett számlákat is. A vizsgálat előre láthatólag május végén befejeződik, és véleményünk szerint már az magában pozitív előjelnek számít, hogy a bizottság saját kérését felülírta május 14-én, és már nem kérte, hogy ne küldjünk ki a rendszer átalakítás után keletkezett számlákat. Az április 15-e után kiállított számlák kiküldése június közepén várható és ezt követően lesz az EB-nek 60 napja a kifizetésre.

A másik témánk a szegedi lézerközpont első ütemének finanszírozása. Ezt a projektet milyen összeggel támogatja az Európai Bizottság?

–Összesen két projekttételről van szó: első körben 110 millió, a másodikban mintegy 100 millió eurós támogatást kapunk Brüsszeltől. Ennek a lézerközpontnak a kialakítása azért jelentős Magyarország számára, mert az EU-n belül csak két további helyszínen épül ilyen centrum, az egyik Prágában, a másik Bukarestben. Viszont a szegedi központ adja majd a legtöbb alkalmazott kutatásra a lehetőséget. Ez a kormány szerint azért lényeges, mert a tudományos eredményeket minél hamarabb kamatoztatni kell a gazdasági életben. 2015 végéig befejeződik a beruházás első üteme, s a tudományos technológia kiépítése folytatódik 2018-ig.

Jelenleg milyen fázisban vannak a lézeres épület munkálatai?

– Áprilisban aláírták a lézerközpont kivitelezési szerződését, az építési munkák pedig a tervezett ütemben elindultak. Jelenleg a lézeres épület mélyépítési munkái folynak.

Botka László, Szeged baloldali polgármestere a lézerközponttal kapcsolatban szinte állandóan a kétéves kormányzati késlekedést hangoztatja. Mi erről a véleménye?

–Egy ellenzéki politikustól nem várható el más, minthogy kritizálja a kormányzatot, így nem lepődtem meg ezen a kijelentésen sem.

Medveczky Attila