A tőzsdei kereskedelem átlátható, tervezhető és biztonságos
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködési megállapodást írt alá a magyar agrárgazdaság és a hazai árupiac fejlesztésének elősegítése érdekében. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta: a NAK elkötelezett a szervezett és átlátható piaci viszonyok, valamint a versenyképes gazdálkodási feltételek kialakításában, ezért támogatja a tőzsdének az árupiac fellendítésére irányuló törekvéseit.
Mi a célja a Budapesti Értéktőzsdével való együttműködés szorosabbra fűzésének?
–A tőzsdei értékesítési csatorna kiváló lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a gazdálkodók a megtermelt áruikat eladhassák. A NAK elkötelezett a szervezett és átlátható piaci viszonyok, valamint a versenyképes gazdálkodási feltételek kialakításában, ezért támogatja a tőzsdének az árupiac fellendítésére irányuló törekvéseit. Tudjuk, hogy a magyar gazdálkodók számára ez a fajta kereskedés kicsit idegen. A gazdák kereskedelmi pozíciójuk javítása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fontos feladata. A tőzsde a maga szigorú, transzparens szabályaival elérheti azt, hogy jó irányba haladjon a gazdaság kifehérítése, a tőzsdén megmozduló termékek ugyanis egészen biztosan nem a feketekereskedelemben cserélnek gazdát. A tőzsdei kereskedelem átlátható, tervezhető, ezáltal a gazdálkodóknak is megéri az, hogy kihasználják ezt az értékesítési csatornát. Régről igaz mondás, hogy az értékesítési maximumot úgy lehet elérni, ha három részre bontva adunk túl a terményen. Egy részét – nem sokkal a betakarítás után – értékesítjük a likviditás megteremtése miatt, a másik részét betároljuk, míg a harmadikat a határidős piacokon adjuk el. Mindez kissé kiegyenlíti a piac ingadozásait, emellett jóval tervezhetőbb és hosszú távon eredményesebb megoldás is.
Könnyű a tőzsdei forgalomba való részvételre rávenni a gazdákat? Tehát tájékoztatják a gazdákat arról, hogy a tőzsde milyen formában működik, s milyen piaci lehetőséget jelent számukra?
–Azért, hogy a gazdálkodók megfelelő információk birtokában tudjanak dönteni, megismertetjük velük a tőzsde működését, azt, hogy milyen lehetőségeket nyújt ez az értékesítési csatorna. A BÉT-tel közösen kielemezzük majd a tapasztalatokat, és ha szükséges, akkor tovább bővítjük az együttműködést. Reméljük, hogy a tájékoztatás eredményeként minél több gazdálkodó él a jövőben a tőzsdei kereskedelemmel. Lényegesnek tartjuk, hogy a gazdálkodók megismerjék a tőzsdét, hiszen ebben komoly lemaradásunk van. Volt idő, amikor Európa-szerte meghatározó volt a hazai árutőzsdei kereskedés. Jelenleg évente csupán 1 millió tonna gabona kerül a tőzsdére, reméljük, hogy tudjuk bővíteni ezt a mennyiséget.
Piactisztító hatása is lehet a két szervezet együttműködésének?
–Közvetett értelemben mindenképpen. Amennyiben a gazdálkodók felismerik azt, hogy a tőzsdei kereskedés számukra piaci biztonságot és kiszámítható bevételt jelent, akkor inkább ezt – a feketekereskedelmet kizáró – utat választhatják.
A gazda saját termékeivel, vagy állatállományával a tőzsde önálló szereplője lehet?
Az a hír megfelel-e a valóságnak, hogy a magyar gabonakereskedelem számára negatív hatással járhat Ukrajna és az Európai Unió közeledése? Hiszen Ukrajna felé így nem tudnak eladni gabonát a magyar gazdák.
–Ukrajna felé eddig sem tudtak a magyar gazdák gabonát eladni, hiszen azt keleti szomszédunk hatalmas mennyiségben termel . Sokkal jobban kell tartani az ukrán gabonának az EU-ban való megjelenésétől. Az unió piacára szabadabban beérkező ukrán termékek ugyanis hagyományos piacokról kiszoríthatják a magyar gabonatermékeket. A Földközi-tenger-melléki, észak-afrikai országok adott esetben Ukrajna felé fordulhatnak, hiszen az ország jelentős kikötői kapacitással rendelkezik.
Nem csak a Budapesti Értéktőzsdével, hanem a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt.-vel is együttműködési megállapodást kötöttek. Ez elősegítheti a magyar kis- és középvállalkozások külpiaci megjelenésének erősítését?
Medveczky Attila