Létrehoztuk a Bozsik Akadémia Labdarugó Nonprofit Kft-ét az utánpótlás nevelésre
Újabb kilenc nyíregyházi közintézmény energetikai korszerűsítése valósulhat meg az önkormányzat közel 600 milliós nyertes pályázata eredményeként. Az önkormányzat 2013-ban és idén összesen kétmilliárd forintot fordíthat intézmény-felújításokra. Dr. Kovács Ferenc Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere elmondta: a felújításoknak köszönhetően amellett, hogy az intézmények dolgozói és a gyermekek komfortosabb körülmények között tölthetik a mindennapjaikat, a rezsi költség is jelentősen csökken majd.
A nyertes pályázat eredményeként újabb kilenc közintézmény energetikai korszerűsítése valósulhat meg. Milyen típusú pályázatról van?
–A 2013 elején beadott sikeres önkormányzati pályázat eredményeként kilenc közintézmény energetika felújítását végezzük el. A projekt keretén belül a legnagyobb számban óvodákat újítunk föl, ezen kívül bölcsődéket, két általános iskolát, a városi rendelőintézetet, a védőnői szolgálat épületét korszerűsítjük összesen 586,5 millió forintból, 15%-os önerővel. Ezzel a nyertes pályázattal a tavaly megkezdett felújítási programunkat folytatjuk, s ez azért is örvendetes, mert Nyíregyházán 2010 előtt igen csak elhanyagolták az intézményi felújításokat. Így nagyon rossz állapotba kerültek a város közintézményei. Erre egy példa: a Micimackó Bölcsőde 1967-ben épült, s azóta semmilyen felújítást nem végeztek az épületben. Ugyanazok a nyílászárók vannak, melyeket 47 évvel ezelőtt helyeztek el. Így lehetetlen állapotok között foglalkoztak ott a gyerekekkel. Most ez az intézmény is megújulhat. Tavaly 450 milliós fejlesztési program keretében hét óvodát kezdtünk el felújítani, s hat esetében 2013-ban a munkálatok befejeződtek. Két óvodában pedig bővítés is történt, ahová így már nagyobb létszámban vehetnek fel gyerekeket. A közel 600 millió forintos mellett egy másik, több mint 200 millió forintos projektünk is van, amelyre 85%-os uniós és hazai forrást kaptunk. Ez a program szociális, gyermekjóléti intézmények, az orosi 2. számú Idősek Klubja, óvodák és bölcsődék energetikai fejlesztésére irányul. S a két pályázat összege közel 790 millió forint. Emellett a város költségvetése lehetővé teszi, hogy még négy bölcsődében kisebb-nagyobb korszerűsítési munkálatokat elvégezzünk.
Mielőtt felújítási terveket fogalmaznának meg, kikérik a különböző fórumokon arról az érintettek véleményét?
–Természetesen. Szakmai felmérést végeztünk, hogy megállapítsuk, melyek azok a legrosszabb állapotban lévő közintézmények, amelyeket feltétlenül fel kell újítani. Ezt követően tárgyaltunk az adott intézmények vezetőivel, dolgozóival, s mikor elkészült a program tervezete, akkor lakossági fórumon a szülők véleményét is kikértük. A kivitelezési szakaszban hetente tartottunk koordinációs megbeszéléseket, és én külön kértem, hogy az adott intézmények munkatársai vegyenek ezeken részt, hiszen ők használják az épületeket, ők foglalkoznak a gyerekekkel. A beruházás elkészültét követően általában az intézményvezetők olyan értekezleteket tartanak, melyekre a szülőket is meghívják. Ez azért lényeges, mert a szülők végigkísérik a beruházási folyamatot, és azt tapasztaljuk, hogy ezek után több pénz folyik be a különböző bölcsődei, óvodai alapítványokhoz, hiszen látják az emberek, hogy velük konzultálva történnek a városban a felújítások. Arra is volt példa, hogy a szülők társadalmi munkában az óvodák udvarait szépítették. S bizony ezek a felújítások a gyerekekre is hatással voltak; többen lerajzolták a munkafolyamatok egy-egy fázisát. Az egyik óvodában ezekből a rajzokból kiállítást is rendeztek.
Kiszámították-e, hogy a projekt megvalósulásával mekkora összeget takaríthat meg a város?
–Ez egy lényeges kérdés, mert a felújításoknak egyik célja, hogy a dolgozók, gyermekek komfortosabb körülmények közt töltsék mindennapjaikat, míg a másik az energetikai számlák összegének csökkentése. Hamarosan, mivel véget ért a fűtési időszak, értékelni tudjuk egy összegzés alapján a tavaly megvalósult korszerűsítések pénzügyi hozadékát. Arra csak jövőre kapunk választ, hogy milyen mértékben csökkenti a költségeket a most elkezdődő projekt, aminek keretében az épületek hőszigetelése, a nyílászárók, a radiátorok cseréje, fűtéskorszerűsítés valósul meg. A költségmegtakarításból nyert összeget pedig, ígéretem szerint, az intézmények további fejlesztésére fordítjuk.
A kormányzat különböző anyagi eszközökkel támogatja a gyermekvállalást, de szükségesnek tartják a Fidesz és a KDNP politikusai azt is, hogy legyen elegendő bölcsődei és óvodai férőhely, hogy az asszonyok, ha akarnak, minél előbb visszatérjenek a munka világába. Ezért is tartották lényegesnek, hogy például a Kertvárosban és a Sóstóhegyen a teljes körű rekonstrukció mellett az óvodák épületeit is kibővítsék? Illetve javult-e a demográfiai helyzet Nyíregyházán?
–Valóban az általunk is támogatott kormányzati program fontos feltétele, hogy az óvodák, bölcsődék megszépüljenek, és növekedjen a férőhelyek száma. A szülők jogos elvárása, hogy jól felszerelt, komfortos intézményben helyezzék el gyermekeiket. Emellett büszkék vagyunk rá, hogy azon három megyei jogú város közé tartozunk, ahol a rendszerváltás óta nem csökkent, hanem növekedett a lakosság száma. Csak az elmúlt három esztendőben minden évben több gyermek jött világra Nyíregyházán. Ez az örömteli tény a kormányprogramtól függetlenül új feladatokat jelent a városvezetés számára. A felekezeti óvodák esetében pedig a fenntartó egyházak is bővítettek férőhelyeket az elmúlt három-négy évben. S ezekkel a fejlesztéssekkel együtt biztosítjuk azt Nyíregyházán, hogy minden gyermek már három éves életkorától járhat óvodába.
Többször nyilatkoztak már arról lapunknak, hogy mennyire lényeges a fiatalok számára a sportolás, aminek egészségügyi prevenciós hatása is van. Tornatermeket is felújítottak Nyíregyházán?
–Tavaly és idén is végezetünk tornatermi felújításokat, és emellett négy szabadtéri, „kondi-parkot” létesítettünk az iskolák mellett. Ezek a parkok mindenki számára nyitottak, de napközben a gyerekek testnevelésórájának helyszínéül is szolgálnak. 2011 elején a város sportkoncepciójában két prioritást fogalmaztunk meg: a diáksport - és a szabadidős tömegsporthoz kapcsolódó infrastruktúra kiépítését. S ez nagyrészt meg is valósult. Nagyon örvendetes hír, hogy a kormánytól pedig idén és jövőre is 500 millió forintot kapunk stadionunk fejlesztése érdekében. Tavaly pedig befejeződött az örökösföldi műfüves pálya építése. A teljes beruházás 132 millió forintba került, ennek 30 százalékát a város biztosította, míg a 70 százalékát az MLSZ TAO-s pénzből finanszírozta.
Ha már a sportnál tartunk, beszéljünk a nyíregyházi foci jövőjéről. Úgy tudom, hogy komoly feltételrendszerhez kötve hajlandó csak szponzorálni az önkormányzat nyíregyházai labdarúgást. Korábban semmilyen feltételrendszerhez nem kötötte a testület a Spartacusnak adott pénzt?
–Sajnos ez így történt. 2010 előtt több mint 100 millió forintot adtak minden évben az akkori klubtulajdonosnak, s emellett még önkormányzati cégeket is bevontak a szponzorálásba. Mindezt úgy, hogy semmilyen követelményt, teljesítményt nem írtak elő, s beszámolási kötelezettséggel sem tartozott az akkori tulajdonos. Tehát nem határozták meg azt, hogy mire kell felhasználni a pénzt, s azzal miként kell elszámolni. Így a tulajdonos szinte arra költötte a kapott összeget, amire akarta. Például külföldi játékosokat vett a csapatba. Volt olyan meccs, amin 10 külföldi játszott a Spartacus színeiben, mégis kiesett a csapat az NBI-ből. Akkor a tulajdonos a csapatot átruházta egy fővárosi cégnek, aki úgy lépett le, hogy jelentős tartozásokat hagyott maga után. S ugyanilyen állapotok uralkodtak az utánpótlásnál is. 2010 után egy lokálpatrióta vállalkozó, Révész Bálint rendezte a klub körülményeit. Új edző, új szakvezetés és új játékosgárda került a csapathoz. S mára elértünk odáig, hogy az NBII-ben csapatunk az első helyen áll úgy, hogy egyetlen egy külföldi játékos sincs a keretben. Az első feltételünk a szponzoráláshoz kötődően az volt, hogy a csapat feljusson az NBI-be – ezt teljesítették is. Azért öt évre kötöttünk szerződést, mert a célunk a csapatépítés. Kiemelendő, hogy a klubbal együtt egy közös céget, a Bozsik Akadémia Labdarugó Nonprofit Kft-ét, hozunk létre az utánpótlás nevelésre, ami 51%-ban városi többségű tulajdonban lesz. Ezzel is hosszú távon biztosítani kívánjuk, hogy csapatunk az NBI-ben nem csak hogy bent maradjon, hanem jó helyezést érjen el. Évente bruttó 150 millió forintot adunk a klubnak, s ebben az összegben benne van az utánpótlás-nevelésre szánt költség is. Azt is meghatároztuk, hogy az NBI-ben, a következő évben az első 12 helyen belül kell végeznie a Spartacusnak. Majd az első 10, első 8, s végül első 5 helyen belül. Meghatároztuk azt is, hogy jövőre 3500-as legyen a nézőszám, s ez évente 500 fővel növekedjen. Azt akarjuk ezzel elérni, hogy a Spartacus ténylegesen a város csapata legyen, keltse Nyíregyháza jó hírnevét, a nézőket vigye ki a stadionban, s az utánpótlás, a tehetséges fiatalok számára az legyen a fő cél, hogy majd ők is a Szpari tagjai legyenek.
Medveczky Attila
