A pályázatok célkitűzése, hogy javuljon a gazdálkodók korösszetétele és növekedjen a vidék népességmegtartó ereje
A forrásra, amely még a 2007–2013-as programozási időszakból származik, május első két hetében lehetett pályázatot benyújtani. A vissza nem térítendő támogatásra, amelynek összege gazdánként maximum 40 ezer euró (mintegy 12 millió forint), csaknem 3200-an pályáztak a fiatal, 18–40 év közötti gazdálkodók közül. Szerkesztőségünk vendége: V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
2013-ig három alkalommal pályázhattak a fiatal gazdálkodók az uniós társfinanszírozással elérhető forrásra. Tavaly hozzávetőlegesen mekkora összeget nyertek el?
– Idén hirdette meg a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a negyedik pályázati kiírást a fiatal gazdák részére. 2013 végéig 3292 főt támogattunk 37,3 milliárd forint értékben. A számokból következtethetünk, hogy egy-egy nyertes pályázó körülbelül 10 millió forintos támogatást kapott.
Idén pedig, kifejezetten a fiatal gazdák helyzetének erősítésére, tematikus alprogramot indít el a Vidékfejlesztési Minisztérium. Elkészült már ez az alprogram?
– Valóban tervbe vettük a tematikus alprogram kidolgozását, de csak a következő EU-s költségvetési ciklusra vonatkozóan. Terveink szerint a következő keret több mint hat százalékát a fiatal gazdák támogatására fogjuk költeni. A májusban kiírt pályázatra a forrás még a 2007–2013-as programozási időszakból származik. Ez a pályázat hasonló szerkezetű, mint az eddigiek, csupán némileg módosítottunk rajta.
– Minimum 4,5 milliárd forintos forrásról beszélhetünk, hiszen a programozási időszak végére értünk, és a felszabaduló forrásokat – visszamondott, visszafolyt összegeket – mind újból felhasználjuk. Nagyon sok fiatal gazda pályázott a VM kiírására, több mint 3100 pályázat érkezett be hozzánk. A legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből pályáztak –, s a legkevesebben Komárom-Esztergom megyéből – 38 fő.
Mi lehet ennek az oka?
– Erre konkrét választ nem tudok adni. Vélhetően Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében olyan a birtokszerkezet, hogy nagyon sok kis gazdaságban szeretnének dolgozni a fiatal gazdák, és a mezőgazdasági termelésnek erős a hagyománya. Természetesen a megyék területi nagysága is meghatározó.
Ez a szám megfelel a VM előzetes várakozásainak?
– A nagyfokú érdeklődés alapján számítottunk arra, hogy jelentős számban pályáznak a májusi kiírásra. Ezért is dolgoztunk ki nagyon szigorú prioritási sorrendet a pályázatok elbírálásához. Elsősorban a hátrányos helyzetű településeken, a tanyákon élő gazdálkodókat támogatjuk. Emellett módosításként bevettünk a szempontrendszerbe a majorokon termelő fiatal gazdálkodókat is, hiszen a Dunántúlra ez a forma jellemző. A lényeg, hogy külterületi, mezőgazdaságra alkalmas helyen legyen a telephely. A mostani pályázaton azok indulhattak, akik 18 évnél idősebbek, de a 40. életévüket még nem töltötték be, és első alkalommal hozzák létre gazdaságukat. Emellett vállalják, hogy a gazdaság vezetőjeként azt öt évig fenntartják, továbbá rendelkeznek a mezőgazdasági termeléshez szükséges szaktudással. A pályázatok elbírálásakor előnyt jelent, ha a pályázó nagy kézimunka-igényű tevékenységet – állattenyésztést, kertészkedést – kíván folytatni, van szakmai gyakorlata, vállalja a továbbképzést, és önmagán kívül további munkaerőt is foglalkoztat.
A fiatal agrárvállalkozók kiemelt támogatási lehetőségén keresztül elő lehet-e mozdítani a mezőgazdaságban a generációváltást?
Hogyan látja, a magyar agrárium haszonélvezője, vagy kárvallottja az uniós tagságnak?
– Egyértelműen haszonélvezője az EU-s tagságnak a hazai agrárium. Elegendő csak a Magyarországra beáramló támogatási forrásokra gondolni. Mind a földalapú támogatások, mind az úgynevezett II-es pilléres vidékfejlesztési, beruházási támogatások tekintetében Magyarország olyan forrásokhoz jutott, melyeket nemzeti költségvetésből képtelenek lettünk volna biztosítani. Az EU-ból érkező támogatások nélkül a hazai gazdák hatalmas versenyhátránnyal indultak volna a környezetünkben az osztrák, a szlovák, a szlovén és a román gazdákkal szemben. Természetesen elkezdődött a globalizációból adódóan néhány negatív folyamat, így például az élelmiszeripar privatizációja, de minden szándékunk arra irányul, hogy ezen a helyzeten változtassunk.
Medveczky Attila