A külföldi tulajdonú cégek, és a hazai baloldal mindenkinek nekimennek, aki a lakosság érdekét védi
Brüsszel hétpontos ajánlási csomagjában a rezsicsökkentés visszavonását és a bankadó csökkentését várja Magyarországtól. Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoportjának a vezetője szerint Magyarország megmutatta, hogy a rezsicsökkentést végre lehet hajtani, sőt azt is megüzente Brüsszelnek, ez még nem elég. Tovább kell folytatni! A képviselő nem tartja meglepőnek, hogy a külföldi tulajdonú cégek, amelyeknek Magyarországon nagyon komoly támogatóik vannak, most rohannak az extraprofit után.
Brüsszelnek miért érdeke, hogy a magyar kormány vonja vissza a rezsicsökkentést?
A magyar kormány miként válaszol az Európai Bizottság fölvetésére?
– Azt, hogy gyakorlatilag 180 fokos fordulatot kéne venniük. Szerintünk az árcsökkentést radikálisan és gyorsan tovább kell vinni a szabadpiacra, ahol a Fidesz megítélése szerint a szabad vállalkozói szellemet és a munkahelyteremtést csak a rendkívül magas, az amerikai átlagnál ötször magasabb energiaárak gátolják. Tehát meg kell teremteni Európa energiabiztonságát, az európai energiapiac és energiaszolgáltatások összekapcsolására, biztonságos energiaellátásra van szükség. Hiszen az EU nem egy tröszt, nem egy konglomerátum, hanem az európai nemzetek összessége. Ezért Brüsszelnek az európai nemzetek érdekeit kell szolgálnia a gazdaság- és az energiapolitikában is. Ha a már említett versenyhátrányt figyelmen kívül hagyják Brüsszelben, akkor évek múlva több millió munkahely kerülhet veszélybe Európában, s elsősorban annak keleti és középső részein. Ehhez hatalmas munkát kell elvégezni, s nem gondolom, hogy rövid időn belül megváltozik az EU bürokratáinak szemlélete, de mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ezen változtassanak. Mi magyarok a rezsicsökkentésben élen járunk, követőink is vannak, s már ott tartunk, hogy azon a szociális intézkedésen túlmenően, hogy több szabadon elkölthető pénzt hagytunk a magyar családok zsebében, s ezáltal javult a lakosság szociális állapota – most azon dolgozunk, hogy kiterjesszük a rezsicsökkentést az ipari termelésre is. Azt szeretnénk, ha a hazai kis- és középvállalkozók, illetve azok a befektetők, akik szabad vállalkozással munkahelyeket teremtenek a piacon, Európa legolcsóbb energiáját kapnák. Tehát hamarosan bekövetkezik az ipari rezsicsökkentés.
Amennyiben az EB ajánlási csomagjának nem tesz eleget hazánk, úgy számíthatunk-e különböző szankciókra?
– Nem gondolom, bár kötelezettségszegési eljárással fenyegettek meg bennünket. Bizonyára ezt az eljárást el is indítják ellenünk, még akkor is, ha annak semmilyen jogszabályi alapja nincs. Csupán egy energialobbi érdekeit szolgálják ki a brüsszeli bürokraták.
Említette, hogy a rezsicsökkentés intézménye nem csupán hazai kuriózum, más EU-s tagállamokban is bevezették és vannak követőink is. Akkor beszélhetünk-e újfent kettős mércéről?
A brüsszeli akadékoskodások mennyire hajthatják a vizet a hazai EU-szkeptikusok malmára?
–Bizonyára eléggé. A baloldaliak az Európai Egyesült Államokban gondolkodnak, míg mások azt látják: ha egy jó intézkedést támad az EU, akkor csak az a megoldás, ha kilépünk az unióból. Holott nem az EU-val, hanem annak döntéshozóival van a probléma.
Ha nem lenne rezsicsökkentés hazánkban, az mennyire gátolná a magyarországi munkahelyteremtést?
– A hazai vállalatok versenyhelyzetének fő biztosítéka a rezsicsökkentés. Ahhoz, hogy a vállalkozók munkahelyet teremtsenek, befektessenek, helyzetbe kell őket hozni. Ha nem így teszünk, akkor a gazdaságunk visszamarad, ahelyett, hogy élénkülne.
A rezsicsökkentéssel a családoknál maradt pénz erősíti a hazai kereskedelmi forgalmat? Tehát például több élelmiszert, könyvet, színházjegyet tudnak vásárolni a magyar családok a rendszer bevezetésével?
– Már az a típusú rezsicsökkentés, amellyel elértük azt, hogy a privatizált cégek nem viszik ki a magyar lakosság pénzét extraprofitként az országból, több mint 300 milliárd forintot hagyott a családoknál. Ennek egyik gazdasági hatása, hogy immár második hónapja 0,1%-kal csökkent a fogyasztói árszínvonal, az előző évihez képest. Így megszűnt az infláció, defláció keletkezett, ami azt mutatja, hogy megszűnt a pénzromlás. A második hatás: a magyar kiskereskedelmi bevétel hónapok óta 5-8%-kal növekszik. Ez azt jelenti, hogy az emberek a rezsicsökkentésből megmaradt pénzüket szabadon elkölthetik. S lényeges kiemelni, hogy sokan az adósságukat törlesztik a felszabadult pénzösszegből.
Mindezek a rezsicsökkentési lépések mennyiben függnek össze a lakások energiakorszerűsítésével?
– Természetesen nemcsak az árak csökkentése szükséges, hanem azt is elő kell segíteni, hogy az energiát minél gazdaságosabban használjuk föl. Ezen a területen van még tennivalónk. Azokat a programokat, amelyek nemcsak a lakótelepi, hanem a kertes házak energiatakarékos felújítását is szolgálják, a jövőben is támogatni kell. Mi tehát energiatakarékossá szeretnénk átalakítani a fogyasztást, de ezzel egyáltalán nem ellentétes, sőt nagyon is kívánatos, hogy a lakosság és a magyar ipar olcsón jusson hozzá az energiához. Ez egyszerre szociális, gazdaságélénkítő és termelői versenyelőnyt jelentő kérdés.
A Demokratikus Koalíció szerint a rezsicsökkentés egy „közönséges blöff", amellyel a kormány a legszegényebbek kárára próbálja helyzetbe hozni a leggazdagabbakat. Mi erről a véleménye?
Egy valamit nem értek: a rezsicsökkentés nem csak a kormánypártok szimpatizánsait érinti. Miként lehetnek olyan balliberális szavazók, akik ezt ellenzik?
Medveczky Attila