Ez az iskolatípus a tehetséggondozás egyik formája
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) május 30-án rendezte meg Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Az egész napos iskola a lehetőségek iskolája című konferenciát, amelynek célja az volt, hogy elemezze az egész napos iskolára vonatkozó innovációs folyamatokat, bemutassa a fejlesztésben részt vevő iskolákkal együtt az eddigi eredményeket, és körvonalazza a már látható tanulságokat, tapasztalatokat. Dr. Varga Attilával, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos főmunkatársával, alprojektvezetővel készítettünk interjút. Szerinte „lényeges, hogy a tanórán kívüli lehetőségek minél több gyermek számára váljanak elérhetővé. Így azok a gyerekek is részesülhessenek tanórán kívüli tevékenységekben, akiknek a családi háttere más formában nem teszi ezt lehetővé.”
Milyen iskolaszervezési forma az egész napos iskola intézménye?
– Az egész napos iskola azt jelenti, hogy a diákok reggel nyolc órától délután négy óráig az iskolában tartózkodnak, s ezzel a tanóráik nem csupán a délelőtti, hanem a délutáni tanítási időszakra is kiterjednek. Ez azonban semmiképp sem jelenti azt, hogy 8–16 óráig egyfolytában tanórákon vesznek részt, hiszen vannak tanórákon kívüli tevékenységek is: a házi feladat elkészítése, a szakkörökön való részvétel, sőt a szabadidős programok is részét képezik az egész napos iskolának. Ezért is lényeges különválasztani az egész napos iskolát az egész nap nyitva tartó iskolától. Az előbbi lehetőség, az utóbbi kötelesség. Vagyis az egész nap nyitva tartó iskola azt jelenti, hogy az iskoláknak kötelező foglalkozásokat biztosítaniuk 16 óráig a diákoknak, de a délutáni tevékenységek alól a szülő kérheti gyermeke felmentését.
Tudtommal az OFI-ban öt nevelési-oktatási program készült, melyek az egész napos iskolai tanulásszervezési forma támogatására kínálnak pedagógiai alternatívát a kerettanterv által le nem kötött időkeretre.
– Nem beszélhetünk múlt időben: ezek a programok most készülnek. Az elmúlt tanévben 55 iskolával együttműködve fejlesztettük a programokat, tehát most próbálják ki azok tartalmi egységeit, azaz a modulokat. A nyár során az iskolák pedagógusaival még véglegesítjük, ősszel pedig a kapcsolódó pedagógus-továbbképzéseket is kidolgozzuk, akkreditáljuk, így csak ez év végére lesznek nyilvánosak és elérhetők a programok. A 2015 szeptemberében kezdődő tanévben nyílik arra először lehetőség, hogy bármely iskola számára használhatók legyenek a modulok, amelyek a kétéves fejlesztési folyamat eredményeként lesznek véglegesek. A fejlesztés egyik legfontosabb jellemzőjének azt tartom, hogy az iskolákkal együtt – közösen – dolgozzuk ki a programokat.
Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, akkor ez miként jelenik meg a pedagógiai programjában?
Több szülőtől lehet azt hallani, hogy az iskolában nem folyik nevelési tevékenység. Elérhető-e ezzel a programmal, hogy az iskola ne „csak” oktasson, hanem neveljen is?
Tehát akkor tehetséggondozásról is beszélhetünk?
Léteznek-e olyan nemzetközi kutatási anyagok, melyeket föl lehet használni a program sikere érdekében?
Jómagam 1980-ban kezdtem el általános iskolai tanulmányaimat, és első és második osztályban az úgynevezett iskolaotthonos rendszer működött, mikor például délután háromkor is tartottak matematika órát. Miben különbözik az iskolaotthontól az egész napos iskola programja?
A magyar egész napos iskola együtt tud-e majd működni az iskolán kívüli szervezetekkel?