A foglalkoztatottak száma 6-8 ezerre nőhet, a mostani 3-4 ezerről
Akár duplájára is nőhet a magyar gombatermelés 2020-ig, a jelenlegi évi 25-30 ezer tonnás termelés – a most kezdődő uniós költségvetési időszak végére – 50-70 ezer tonnára bővíthető.
Mi jellemezte a magyar gombatermelést 1990-től napjainkig? – kérdezem Nagy Lászlót, a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) gombatagozatának vezetőjét.
– A rendszerváltás időszakát a laskagomba termesztés expanziója jellemezte, ebből a fajtából évente 3000 tonnát exportáltunk. Ezt akkor főleg világbanki hitelekből létrehozott nagyüzemek állították elő; ez később leépült, majd napjainkra 2000-2500 tonna körül stabilizálódott az ország laskagombatermelése. A magyar gombatermelést most elsősorban a csiperketermelés határozza meg. Ez a fajta a magyar gombatermelés több mint 90%-át teszi ki. A rendszerváltás idején viszonylag szerényebb mennyiségben volt jelen, de a kilencvenes években robbanásszerűen megugrott a termesztése, és az ezredfordulóra elérte a 40 ezer tonnás éves mennyiséget.
Hozzávetőlegesen mennyien foglalkoznak hazánkban gombatermeléssel?
– Körülbelül 3-4 ezer ember dolgozik ebben az ágazatban. S jellemzően nagyüzemek és kistermelők, őstermelők foglalkoznak gombatermeléssel. Az ő munkájuk eredménye a jelenlegi évi 25-30 ezer tonnás mennyiség.
Mennyire kifizetendő gombatermeléssel foglalkozni?
– Ma már az intenzív termelés az, ami megfelelő minőséget és jövedelmezőséget biztosít. A nagyüzemek a beszállítói a nagyobb kereskedelmi láncoknak. Tehát az úgynevezett pincés és kisüzemi termesztéssel foglalkozók vagy a nagyüzemek beszállítói, vagy saját maguk értékesítik a piacokon termékeiket. Így mind a két szegmens megtalálja a maga számítását. Az biztos, hogy ugyanúgy, mint más kertészeti termékek esetében, relatíve csökkent a jövedelmezőség, ami a koncentráció irányába „vezeti” az ágazatot. Magyarország 2004-es belépése az Európai Unióba új helyzetet teremetett a gombatermesztés számára is, hiszen megnyíltak a határok, s ezért a visegrádi országok kereslete könnyen ellátható hazánk területéről. Így Szlovákiába, Csehországba jelentős mennyiségben exportálunk – Lengyelországba nem, mert az gombanagyhatalomnak számít. Export szempontjából továbbra is meghatározó Ausztria, és Németország. Az előbbi főleg a csiperkegomba, míg az utóbbi főleg a magyar laska felvevőpiaca. Ezenkívül nagy mennyiségű gombát és komposztot – ami a termesztés alapanyaga –szállítunk Romániába. Tehát hazánk nemcsak gombát, hanem gombakomposztot is értékesít a Balkán, Ausztria, Szlovákia és Csehország felé.
Mi adja reményt arra, hogy 2020-ig duplájára is nőhet a magyar gombatermelés?
– Bizakodásra ad okot, hogy jelentősen növekedett a belföldi fogyasztás. Magyarország gombafogyasztása 1,5 kg/év/főre tehető, míg Nyugat-Európában ez a mennyiség 2,5-3 kilogramm. A fejlesztés egyik célja ezért a belföldi gombafogyasztás növelése évi 2,5 kilóra. Kihasználjuk az egészséges életmódra való törekvés szándékát, ami nagymértékben ráirányítja a figyelmet a zöldség-gyümölcs- fogyasztásra, s ezen belül a gombára is, ami „húspótló” ételnek is felfogható. Emellett az exportot szintén jelentősen bővíteni szeretnénk elsősorban keleti irányba, például Oroszországba.
A kitűzött célok eléréséhez mekkora anyagi forrás szükséges?
– A 2014 és 2020 közötti EU-s költségvetési időszakra tekintve a magyar kormány előterjesztette Brüsszel felé azokat az ágazatokat, melyeket támogatni kíván az uniós forrásokból. Ezek között kiemelten szerepel a zöldség-gyümölcs ágazat, s azon belül a gombatermesztés. Így 25-30 milliárd forint támogatásra számít a gombaágazat, s ez az összeg a fejlesztésekhez szükséges forrást biztosítaná. A foglalkoztatottak száma így pedig 6-8 ezerre nőhet, a mostani 3-4 ezerről.
Ez ügyben tárgyaltak a szaktárcával is?
– Természetesen, hiszen a magyar kormány előterjesztése előtt a szakminisztériummal egyeztettünk arról, hogy melyek azok a gazdasági ágazatok, melyekkel kiemelten érdemes foglalkozni, és beruházni annak érdekében, hogy növekedjen hazánk gazdasági potenciálja.
Medveczky Attila
