A kulturális diplomácia szerepe a határon túli magyar rendezvényekkel kapcsolatban is
meghatározó
A kultúrán keresztül hozzá lehet járulni az ország kapcsolatainak alakításához. A kultúra révén a legkönnyebb elérni az országok véleményformáló értelmiségijeit, ők meghatározóak abból a szempontból, hogy a hazájukban mit jelenik meg Magyarországról. Balatoni Monika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára: fontos, hogy a Magyarországon tanuló külföldi diákok fölfedezzék a magyar kultúrát is.
Hogyan határozza meg a kulturális diplomáciáért felelős új államtitkárság feladatkörét?
Miként lehet a kultúrán keresztül hozzájárulni az ország kapcsolatainak alakításához?
–A kulturális diplomácia révén jöhet létre a bizalom- és a kapcsolatépítés az egyes országok között. Vannak olyan államok melyekkel erősek az államközi és a gazdasági kapcsolataink. Ez esetben a kultúra szerepvállalása a további gazdasági élénkítést a befektetés ösztönzését segíti elő. Viszont számos országgal nincs konkrét államközi egyezményünk, vagy diplomáciai kapcsolatunk, de ezeket a kulturális tematikák kapcsán megteremtethetjük. Nagyon fontos kiemelnünk, hogy minden egyes ország egy régió része. A keleti nyitás politikáját nagyban meghatározza, hogy a keleti szektor országaival miként tudjuk elkezdeni a párbeszédet. Kína például mind a gazdasági erő, mind a kulturális diplomácia számára kihasználható terület, ahogy Japán és Dél-Korea is. Japánnal nagyon erősek a kulturális és a gazdasági kapcsolataink. Tény, hogy a Kodály-módszert jobban ismerik náluk, mind Európában, vagy idehaza, és nagy örömünkre augusztusban Bucsi Réka Symphony no. 42. című filmje kapta a Hirosimai Nemzetközi Animációs Filmfesztivál Hirosima fődíját. A több mint 30 ezer látogatót vonzó seregszemle díszvendége pedig Magyarország volt. Ez azt példázza, hogy van lehetőség a zeneoktatás mellett újabb kulturális csatornákat nyitni a két ország kapcsolatában.
Sokszor lehet olvasni arról, hogy a környező államokban miként hamisítanak történelmet. A magyar kulturális diplomácia milyen eszközökkel tudja ezeket a problémákat orvosolni?
–Nagyon érzékeny területre kérdezett rá, mert nem csak történelem-, hanem kultúrahamisításról is beszélhetünk. Amikor például egy ország magyar kulturális értékeket magáénak tudva saját bélyegsorozatot ad ki, akkor kultúrát hamisít. A kultúrahamisítás azért sem járható út, mert minden nemzeti identitásnak és kultúrának megvan a maga gyökere és motívumrendszere, ami olyan szinten elvitathatatlan, mint az autonómia kérdése. Ugyanakkor a kultúrát nem lehet kisajátítani, mert szabad, mint az alkotói szellem. Nem kell attól tartanunk, hogy kultúránkat bárki is ellopja tőlünk, még akkor sem, ha mások a magyar értékeket sajátjuknak mutatják be. Viszont nem csak a múltbéli értékeinket szeretik magukhoz vonni a szomszédos országok némelyike, hanem tapasztalható egyfajta „agyelszívás” is. Éppen ezért a magyar kormánynak és a kulturális diplomáciának a feladata, hogy elérje: a fiatal kutatók, tervezők, mérnökök munkáinak eredménye úgy hódítsa meg a világot, hogy közben erősítse Magyarországot. A kulturális diplomácia szerepe a határon túli magyar rendezvényekkel kapcsolatban is meghatározó. A nemrég véget ért Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozattal a kincses város főterén, nem csak a magyarokat, hanem a románokat is meg lehetett szólítani. Azokat a román fiatalokat, akik másként szemlélik a kultúrák közti párbeszédet, s így talán később olyan értelmiséggé válnak, akik hitelesen mutatják be a két nép közti kapcsolatot.
Elérhető, hogy a hazánkban tanulók minél jobban megismerjék Magyarország kultúráját?
Bizonyára erősíteni kell a külföldi magyar intézetek hatékonyságát. Ahogy napvilágra került a tallinni nagykövetség szeptemberi bezárásának híre, egyes sajtótermékek máris a magyar-észt kulturális kapcsolatok megszűnését vizionálták. Mennyire indokolt ez a félelem?
–A tallini nagykövetség bezárása nem jelenti a magyar-észt kulturális kapcsolatok megszűnését. A nagykövetség bezárását kizárólag költségvetési és takarékossági okok indokolják. Tehát jelenlétünk megmarad Észtországban; a két ország közti oktatási és kulturális együttműködést folyamatosan megerősíti a magyar kormány. Mindenképpen meg akarjuk tartani az Észtországban működő magyar intézetet, sőt a két nép közötti nyelvi és kulturális kapcsolatokat szorosabbra akarjuk fűzni, ezért meg is erősítjük az intézményt. Így a magyar külképviselet elsősorban a kulturális diplomácia területén lesz jelen Tallinban, a konzuli feladatokat pedig a Helsinkiben működő nagykövetség látja el.
Medveczky Attila