Nem a vállalat csődbevitele a célunk, hanem a hiteles információk alapján kérjük a bérrendezéseket
Augusztus végén lejárt a határidő, ám a Tesco áruházlánc csak szeptember 16-án tett eleget törvényi kötelezettségének, és addig nem ismertette azokat az adatokat a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ), amelyek kiadására a Kúria kötelezte a multi céget.
Milyen adatokra kíváncsi a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete? – kérdezem Bubenkó Csabát, a KDFSZ elnökét.
–Azokra a számsorokat, adatokat kértük, amelyekből világosan megállapítható, hogy a Tescónál milyen körülmények között, s mennyi béréért, s milyen terhelésnek teszik ki a magyar alkalmazottakat. 2012-ben kértük először azt, hogy a Tesco bocsássa rendelkezésünkre 2010-ig visszamenően a munkavállalóknak kifizetett bérek, túlórapénzek, műszakpótlékok és különböző, a munkavégzéshez kapcsolódó kiadások összegét. Mivel erre nem került sor, a bírósághoz fordultunk. Mi azért kértük a szakembereink által összeállított tematikus kérdésekre válaszokat, mert azokból tűnik ki az, hogy mi a munkavállalókat érintő valós helyzet a vállalatnál. A bérezéssel kapcsolatban pedig nem arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyi beszállítója van a vállalatnak, s milyen üzleteket kötnek velük, hanem a munkavállalókat érintő anyagi kérdésekre. A Kúria jogerősen kötelezte a Tescót az adatok kiadására, s kimondta, hogy a szakszervezetnek joga van arra, hogy megkapja a kérdésekre a válaszokat. A határidő pedig augusztus 31. volt. Mi erre figyelmeztettük a munkáltatót, akinek képviselője szeptember elején tárgyalt velünk. A munkáltató arra kért minket, hogy adjunk nekik időt az adatok kiadására. Mi ebbe belementünk, és szeptember 16-án kiadták végre az általunk kért adatokat , s jelenleg a KDFSZ szakértője vizsgálja azokat. Ő eddig annyit közölt velem, hogy az adatok megfelelőek, és kiértékelhetőek.
Ezek az adatok a jövőre vonatkozva mire adhatnak alapot?
–A szakszervezetünk a működése során lényegesnek tartja, hogy hitelesen, korrekt módon képviselje a munkavállalók jogait. Ebbe a témakörbe tartozik a béremelés, a munkakörülmények, a munkabiztonság, az üzemi balesetek megvizsgálása. A munkavállalókat viszont csak úgy lehet korrektül képviselni, ha megfelelő mennyiségű és megfelelő információval rendelkezik a szakszervezet. Ez azért lényeges, mert a munkavállalók képviseletéhet a vállalat működését is figyelembe kell venni. Tehát például hiába mondanám azt, hogy szükséges 15-20%-os béremelés, amikor a vállalat helyzete azt nem teszi lehetővé, és ilyenkor még mindig jobb az 1-2%-os béremelés, minthogy tömegesen tegyen utcára embereket. Az adott gazdasági helyzetet tehát mi figyelembe vesszük, aminek a munkáltató és a szakszervezet tisztességes együttműködése az alapfeltétele. Tehát nem a vállalat csődbevitele a célunk, hanem a hiteles információk és adatok alapján kérjük a bérrendezéseket. Azt elfogadjuk, hogy a gazdasági válság idején nem lehet nagy béremeléseket véghez vinni, viszont az általunk kért adatok viszont azt igazolják, hogy amikor nem volt válság, amikor nagy haszna volt a cégnek, akkor is alacsonyak voltak a béremelések. Amennyiben akkor kellő információ lett volna a szakszervezet birtokában a nyereségről, akkor magasabb béremelést tudtak volna kiharcolni. Ez a múlt, amin már nem tudunk változtatni, s remélem, hogy a Kúria döntése után már ilyenre nem kerül sor. A béremeléseken kívül lényegesek a munkafeltételek biztosítása is. Nem lehet úgy vállalatot vezetni, hogy például a védőfelszereléseken, munkaruhákon spórolunk. Ezért a megfelelő béreken kívül a megfelelő munkakörülmények biztosítását is követeljük.
Szeptember 16-án tehát megkapták a kért adatokat. A Tesco vezetése ezt a jövőben is megteszi?
