Kőbánya 2010 előtt a főváros „mostohagyermeke” volt
Több százmillió forintot és rengeteg kreativitást fektetett Kőbánya önkormányzata a kerület megszépítésébe. Az Óhegy park újranyitása, a Mély-tó újjávarázsolása, a Kőrösi sétány megújítása, a virágosztások, a parkosítás, a kutyapiszok gyűjtők kihelyezése, a mezőőri szolgálat megerősítése és persze a kőbányaiak tenni akarása látványos eredményt hozott, és ezt díjak sora is bizonyítja. Az elmúlt négy évben végre saját mentőállomása lett Kőbányának, elindultak a rendelő felújítások, megerősítették a védőnői szolgálatot és az egészségmegőrzés is soha nem látott támogatást kapott. Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje: a 2010-es választásokat követően több milliárd forint értékű útfelújítási program indulhatott el kerületünkben. Az elmúlt négy év bizonyítja, hogy a kőbányai közösségre nagy terveket lehet alapozni.
A X. kerület szlogenje: „Kőbánya, az élő város”. Ebből arra is következtethetünk, hogy a főváros ezen része 2010 előtt tetszhalott állapotban volt?
–Kőbánya 2010 előtt nem fejlődött, és emellett a városrésznek szinte az összes vagyonelemét elherdálták, és a fővárosnak is „mostohagyereke” volt. Hiszen a Demszky-érában fővárosi fejlesztések sem jelentek meg Kőbányán, annak ellenére, hogy a fővárosi közgyűlésben több MSZP-s, kerületből érkező képviselő ült. Az elmúlt négy esztendő alatt viszont Kőbányán számtalan kerületi és fővárosi fejlesztés történt.
Több jelentős infrastrukturális fejlesztés is történt az elmúlt négy évben?
–Nagyon sok lakótelepünk még akkor épült, amikor nem is gondoltak arra, hogy a motorizáció eléri azt a mértéket, hogy több száz autó számára kell parkolóhelyet biztosítani. Közel 500 parkolóhelyet építettünk ezért az elmúlt négy évben. Tíz év után ma már újra lehet parkolni a Gyakorló utcai lakótelepen. Amikor egy évtizeddel ezelőtt megépítették az Árkád Bevásárlóközpontot, akkor megszűntek a P+R parkolók, ahogy a stadionoknál is. Így az agglomerációból érkezők a Gyakorló utcai lakótelepen parkoltak le. Így Kőbányának ez a része gyakorlatilag élhetetlenné vált, oly’ annyira, hogy a mentőautók, a tűzoltóautók sem tudtak közlekedni, és a szemétszállító autók sem tudták megközelíteni a szeméttárolókat. Az önkormányzat több mint százmillió forintos beruházással létrehozta a környéken a fizető parkoló övezetet, ahol az itt élők ingyen parkolhatnak, de az agglomerációból érkezőknek már fizetni kell. Ez az intézkedés újra élhetővé tette a lakótelepet, s ez is hozzá járult ahhoz, hogy a Gyakorló utca lett Budapest második legdrágább lakótelepe. Emellett harminckét új parkolót alakítottunk ki a Gyakorló utca elején, további helyeket a Pongrác lakótelepen és a fővárosnak köszönhetően a Pillangó utcánál. Idén új parkolókat építünk a Harmat közben, a Tavas utcában, a Szárnyas utcában, a Zágrábi úton. Ezeken a területeket a csapadékvíz-elvezetését is meg kellett oldani. Így ez a ciklus nem várt eredményeket hozott ezen a területen is.
Ahhoz, hogy egy város élhető legyen, lényeges a megfelelő közbiztonság is. Javultak-e ezen a területen a mutatók?
–Számos statisztikai adat alátámasztja, hogy minden közbiztonsági mutató javult – nagyon sok fejlesztést realizáltunk ezen a területen. A közbiztonságért nem az önkormányzat, hanem a rendőrség felel, s mi az állományuk munkáját támogatjuk azzal a térfigyelőkamera-rendszerrel, ami a 75 ezer lakosú Kőbánya 45 ezer lakosának biztonságára építettünk ki. Minden nagyobb lakótelepünkön működik már ez a rendszer. A közbiztonság javulásához hozzájárult a külterületeken a mezőőrök szolgálatba állítása, ahogy az is, hogy megháromszoroztuk a közterület-felügyelők létszámát. Korábban hétvégén nem is dolgoztak, most már minden nap, 24 órában teljesítenek szolgálatot. Kiemelendő, hogy most már három polgárőr egyesületet támogat az önkormányzat. A polgárőrök önkéntes munkában, hatékonyan végzik tevékenységüket.
Felmérések szerint négy éve az itt élőket a legjobban a gondozatlan közterületek zavarták. Sikerült javítani a Gergely bánya áldatlan állapotán?
–Valóban számos ilyen gondozatlan területet kellett rendbe hozni. A Gergely bányában 2008-ban több száz köbméternyi, bontásból származó építési törmeléket halmozott fel szabálytalanul a területet kezelő önkormányzati cég. Csak a veszélyes hulladék elszállítása – amire a környezetvédelmi hatóság kötelezett bennünket – mintegy százmillió forintunkba került. A bányát felszámoltuk, és fákat, cserjéket ültettünk a területen. Viszont a térség továbbra is zárolva van, mert a rekultivációt nem szabályosan hajtották végre, s ezért folyamatosan nagy mennyiségű gáz képződik. Egy másik példa az Óhegy park, amelyet tíz éve egy halálos baleset miatt lezártak az omlásveszély miatt, azonban nyolc évig semmi nem történt. 2012-ben az önkormányzat kilencvenmillió forintot költött a pincerendszer végleges feltöltésére, és visszaadhattuk a lakosoknak a parkot. Más területeken is előrelépés történt a zöld területek megújításában; a városközpontban lévő Kőrösi Csoma Sándor sétány megkapta a „Budapest legszebb főutcája” díjat. De nem ülhetünk ölbe tett kézzel, mert van még tennivaló, hiszen Kőbányát még néhány terület csúfítja, ilyen a Mázsa tér. Sokszor nekünk szegezik ezt a kérdést: miért nem újítjuk föl a Mázsa teret? Ennek oka: 2005-ben az akkori önkormányzat a teljes teret eladta egy befektető csoportnak, így mi most csak annyit tudunk tenni, hogy fölszólítjuk a tulajdonost a rendbetételre. Kőbányán nagyon sok szervezet felel azért, hogy mindenhol rend legyen; a MÁV-nak hatalmas területei vannak a vasútvonalak mentén, és sajnos ott sem minden esetben rendezett környezet. A lakosság példamutató módon összefogott az önkormányzattal, évről évre több kőbányai lakos vesz részt a tavaszi és őszi tisztasági akciókban és egyre többen megkapják a „Tiszta udvar, rendes ház” elismerést. Tehát a X. kerület vezetése és kőbányaiak tenni akarása látványos eredményt hozott.
Mi jellemzi a X. kerületben élők egészségi mutatóit, s miként képes segíteni az önkormányzat az itt élőknek?
–Egészségügyi mutatóink rosszak, ezért mindenképpen a prevencióra, a sportolási lehetőségekre helyezzük a hangsúlyt. Ennek érdekében számos fejlesztést végrehajtottunk az elmúlt időszakban. Jelenleg folyik a futókör kiépítése az Óhegy parkban, külterületi, köztéri fitneszparkok épültek, szinte minden óvodaudvaron és négy iskola udvarában műfüves pályát hoztunk létre. Közel 200 millió forintos önkormányzati hozzájárulással és TAO támogatásból felépítettük a Zsíros Tibor Kosárlabda Csarnokot a Kada Mihály Általános Iskola udvarán. A beruházással a diákok, felnőttek és az utánpótlás sportolók igényeit is kielégítő csarnok épült kerületünkben, amely a tervek szerint reggeltől délutánig iskolai foglalkozásoknak, este edzéseknek, hétvégén pedig meccseknek ad majd helyet. Emellett Kőbányán rendszeres szűréseket végzünk, s minden 13 éves fiatal megkapja a HPV elleni védőoltást. Sokan kérdezik, hogy az Egészségházat miért nem újítja föl az önkormányzat. Az Egészségház fenntartása, működtetése nem tartozik a Kőbányai Önkormányzathoz. Mi az alapellátás rendelőit működtetjük. Ezek felújításánál évtizedes mulasztást pótoltunk az elmúlt négy évben. Teljesen felújítottuk a Salgótarjáni úti és Zsivaj utcai orvosi rendelőt, s már megbízást adtam a Kerepesi úti rendelő terveinek elkészítésre. A munkát ott 2015-ben kezdjük. Nagyobb értékű egészségügyi gépek beszerzéshez is támogatást biztosítunk az orvosoknak, és a fogorvosi székeket is folyamatosan cseréljük. Természetesen az Egészségház felújítását is minden fórumon szorgalmazom, s szükség esetén telek vagy egyéb ingatlan biztosításával hozzá is járulna Kőbánya a fejlesztéshez.
Több díjat is elnyert Kőbánya. Melyikre a legbüszkébb?
Mi jellemzi polgármesteri programját?
– Hozzávetőlegesen 40 oldalt tesz ki az a program, amit a lakossággal való konzultációk eredményeként képviselőtársainkkal közösen összeállítottunk. A már elindított, jól bevált elemeket és fejlesztéseket szeretnénk továbbvinni, hiszen olyan egyedi szociális ellátórendszert működtetünk, ami támogatja az időseken kívül nagycsaládosokat, azt, hogy minél többen vállaljanak gyermeket, s azokat a hátrányos helyzetű családokban élő diákokat is, akik javítanak tanulmányi eredményükön. Továbbá azt a fejlesztési célt is folytatni kívánjuk, melynek alapja, hogy évente legalább három intézményünk megújuljon. Új elem a sportliget és az Újhegyi lakótelep átalakítása és fejlesztése. Az elmúlt négy év sikere bizonyítja, hogy Kőbánya, a főváros és a kormány együttműködése garancia a fejlődésre.