Az ifjú gazdákat érintő támogatásokkal a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez járulunk hozzá
A 2007–2013 közötti programozási időszakhoz kapcsolódó vidékfejlesztési program keretében 2014 májusában negyedik alkalommal hirdették meg a Fiatal gazdák induló támogatását. A támogatás keretösszege eredetileg mintegy 4,5 milliárd forint volt, amelynek jelentős megemeléséről született döntés. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára: a vidékfejlesztési forrásokat elsősorban a kis-és közepes vállalkozások és a közösségi beruházások számára biztosítjuk, és könnyített pályázati eljárásrendet dolgozunk ki.
2014 tavaszán újfent meghirdették a Fiatal gazdák induló támogatását. Miért döntöttek most úgy, hogy az eredeti 4,5 milliárd forintos keretösszeget 15 milliárd forintra emelik föl? A gazdák kérték önöktől, vagy a Miniszterelnökség saját hatáskörben határozott így?
–A gazdák kifejezetten nem kérték a Miniszterelnökségtől a keretösszeg fölemelését, viszont azt láttuk, hogy a pályázók, s a támogatásban részesülni óhajtó fiatal gazdák nagy létszáma ismét bebizonyította a fiatalok körében lévő komoly potenciált és vállalkozói kedvet. Ezért úgy döntöttünk, hogy minden olyan támogatást, amire van elegendő forrásunk, biztosítunk a fiatal gazdálkodók számára. Másrészt a korábbi időszakok tapasztalatát is figyelembe vettük, hiszen ezt a keretösszeget megemelték 2010-től minden egyes alkalommal, mert vannak még visszamaradó források, és azt is tudni kell, hogy 2007-ben az akkori kormányzat elég alacsony forrásokkal tervezte be a fiatal gazdák támogatását – összesen 10 milliárd forintot irányoztak elő a hét éves időszakra. Ez is szükségszerűvé tette az összeg növelését, amire a kormányzatnak megvan a lehetősége, mert az előző uniós költségvetési időszak utolsó hónapjaiban vagyunk, s a bent maradó forrásokat már nincs lehetőségünk megpályáztatni. Ezért döntöttünk úgy, hogy a módunkban álló összegeket átcsoportosítjuk erre a támogatási jogcímre.
Ezzel az intézkedéssel elérhető a generációváltás elősegítése a mezőgazdaságban?
Az összeg fölemelésével mennyi fiatal gazda kaphat támogatást, és mely szervezet dönt arról, hogy a jelentkezők közül kik jutnak pénzhez?
–Természetesen növeljük a támogatások mértékét, de legalább annyira lényeges az, hogy ezekhez a támogatásokhoz egyszerűbben és könnyebben jussanak hozzá az érintettek. A forrásokat elsősorban a kis-és közepes vállalkozások és a közösségi beruházások számára biztosítjuk, másrészt új eljárásrendet dolgozunk ki, ami azt jelenti, hogy a 2014-2020-as fejlesztési időszakban teljesen más, tehát egyszerűbb pályázati rend érinti a vállalkozókat. Ennek oka, hogy a nagyon bonyolultnak tűnő eljárásrendeket sok gazdálkodó eddig nagyon nehezen értelmezte. Többek számára nehéz volt a pályázatokhoz való hozzáférés is, és pályázatírót alkalmaztak – mi ezen kívánunk változatni. Szintén lényeges, hogy a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési támogatások együttes összege a következő hétéves időszakban összességében nagyobb lesz, mint a 2007 és 2013 közötti ciklusban: a közvetlen támogatás kerete mintegy 2000 milliárd helyett 2419 milliárd forint, a vidékfejlesztési támogatások összege 1551 milliárd forinttal szemben 1243 milliárd forint lesz.
A 2014-2020 közötti vidékfejlesztési program forráselosztása szerint mire jut a legnagyobb forrás? Beruházásokat szeretnének támogatni, vagy mezőgazdasági üzemeket?
–A következő 7 évre nem célprogramokat határozunk meg, hanem intézkedéseket és prioritásokat. A legfontosabb, hogy beruházás -, telephelyfejlesztés vagy eszközbeszerzés jellegű támogatások állnak majd elsősorban rendelkezésre, és a feldolgozottság növelése érdekében az élelmiszeripari és feldolgozóipari fejlesztésekre kívánjuk a pénzek legnagyobb részét biztosítani. Így a kertészet, a zöldségtermesztés, a gyümölcstermesztés, az élelmiszeripar, az állattenyésztés lesz elsősorban a prioritás. A fejlesztési támogatásoknak közel 40%-ával a felsorolt ágazatokat kívánjuk segíteni. Az agrár-környezetvédelemre fordítható keret összegét is növeljük. A beruházásra és tárgyi eszközökre jut a legnagyobb összeg, 458 milliárd forint, 191 milliárd az agrár-környezetvédelemre fordítható keret. Mezőgazdasági üzemek fejlesztésére 60, ökológiai gazdaságok támogatására 63 milliárd forintot terveztünk.
Hogy lehet elérni azt, hogy úgy történjenek meg a fejlesztések, hogy azzal ne csökkenjen a munkahelyek száma?
–Mindezt úgy tudjuk elérni, hogy azokat a már említett ágazatokat támogatjuk, ahol potenciálian munkahelyeket lehet teremteni. Azoknál az ágazatoknál, melyek alig teremtenek munkahelyet a vidéken, például a szántóföldi növénytermesztés esetében nem tervezünk nagy beruházásokat, mert azoknál már megvalósultak az elmúlt években a nagyobb fejlesztések. Tehát munkaigényes ágazatok fejlesztésére koncentrálunk, s így a vidéken a munkahelyek számának növekedését érhetjük el.
Medveczky Attila