Évek óta Veszprém a legbiztonságosabb település a megyei jogú városok közül
A Fidesz-KDNP színeiben négy esztendővel ezelőtt Veszprémben polgármesterré választott Porga Gyula polgármesterségének első ciklusa végére ért, s most újra megméretteti magát az önkormányzati választásokon. A veszprémiek biztonságos, folyamatosan gyarapodó környezetben élnek, ahol a vállalkozások és munkahelyek stabilak.
Polgármester úr miért vállalja az újbóli megmérettetést, mi a motivációja?
Beszéljünk az infrastrukturális fejlesztésekről, így például arról, hogy jövő nyárra megszépülnek a belvárosi udvarok, és hogy megújul a Jutasi lakótelep.
Általában a lakótelepekről az a kép alakul ki az emberekben, hogy több a bűncselekmény, a szabálysértés ezeken helyeken, mint másutt. Milyen a város közbiztonsága?
–Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy évek óta Veszprém, a megyei jogú városok rangsorában a legbiztonságosabb település. Tehát nálunk követik el a legkevesebb bűncselekményt. A veszprémi bűnügyi térkép pedig azt igazolja, hogy a lakótelepeink is biztonságosak. A Jutasi úti lakótelepen – ahol idén már rendőrőrs is működik, és a közterület felügyelők is állandóan jelen vannak – több közbiztonsági fórumot is tartottunk, s a 100-150 fős közönséggel való párbeszédet követően azt a következetést vontam le, hogy nem arról beszéltünk, hogy az idősek félelemben élnek, s a gyermekeket nem merik este sportköri foglalkozásokra elengedni, hanem a inkább a kisebb volumenű szabálysértésekről.
Azért is lényeges a közterület felügyelők, a polgárőrök jelenléte, mert sokszor tapasztalom, hogy egy parkot, vagy játszóteret felújítanak, átadnak, majd azokat elkezdik egyesek megrongálni.
Említette az időseket. Az idősebb korosztály számára kialakítottak-e olyan programokat, hogy a nyugdíjasok ne éljenek elszigetelve?
–A generációk békés egymás mellett élésének egyik feltétele, hogy az idősek is biztonságban érezzék magukat, tartozhassanak egy bizonyos közösséghez. S bizony az idősek aktivitásának kifejtésére is lehetőséget kell biztosítani. Az idős korosztály nem homogén társadalmi csoport; eltérőek a kulturális igényeik, és aktivitási szintjeik. Éppen ezért 2012-ben elfogadtuk az idősügyi stratégiát, amelyben figyelünk erre a szempontokra. Mégpedig olyan sikeresen, hogy 2013-ban megkaptuk az Emberi Erőforrások Minisztériumától az Idősbarát Önkormányzat címet. Összesen 36 nyugdíjas szervezet működik a 62 ezres lélekszámú városunkban, s aktív közösségi élet jellemzi őket. Aktvitásukat megtapasztalhatjuk, hiszen fiataloknak próbálnak segíteni, a különböző városrészekben a helyi közösségi élet „motorjává” válnak. Az önkormányzat mindent megtesz a nyugdíjasok segítése érdekében, így a városi tömegközlekedést kedvezményes bérlettel vehetik igénybe, egyik erős intézményrendszerünk a házi gondozásban, házi segítségnyújtásban végez kiemelkedő szerepet, ezen kívül az önkormányzat nyugdíjas napközit és bentlakásos intézményt is működtet a szépkorúak számára.
Minden város életét meghatározzák az ott működő oktatási intézmények. Milyen a kapcsolatuk a Pannon Egyetemmel?
Az oktatásról térjünk rá művészetre, a hagyományok ápolására. Van-e arra megfelelő forrásuk, hogy fenntartsák a Veszprémi Petőfi Színházat?
Mi jellemzi a város identitását?
Az identitáshoz nagymértékben hozzákapcsolódnak az értékek. Eddig mi minden került föl a Veszprémi Települési Értéktár listájára?
–Veszprémet mindenki a királynék városaként ismeri, ezért az értéktár A veszprémi püspök királyné-koronázási jogát, mint szellemi örökséget ismeri el, ahogyan Herczeg István és fia rádió- és televíziótörténeti magángyűjteményét. Idén pedig a „Jutasi Altiszt mint kulturális örökséget” vették be helyi értéktárba, mert 90 évvel ezelőtt Veszprémben indult meg a jutasi altisztek intézeti képzése. Az altisztek innen számítják az új típusú történelmüket.
Az elmúlt négy esztendőben voltak problémák is, konfliktusok, így például Gyulafirátót el akart szakadni a várostól. Mennyire kész a kompromisszumokra?
–Azzal a személettel kezdtem el a munkámat, hogy a legtöbb lehetőséget ki kell használnunk a fejlesztésekre, a felújítások végrehajtására. Az ilyen típusú városvezetőnek azzal is számolnia kell, hogy mindez konfliktusokat is generálhat. Csak abba gondoljunk bele, hogyha egy közösség érdekében fejlesztéseket hajtok végbe, az lehet, hogy míg a munkálatok zajlanak, az ott élőket hátrányosan érinti. Ezért folyamatosan egyeztetni kell azokkal, akik úgy vélik, hogy érdeksérelem érte őket. Megpróbálunk okos kompromisszumokat kötni, s figyelembe vesszük az adott területen élők igényeit. A különböző álláspontok meghallgatása és mérlegelése után azt kell meghozni, amelyik a leghelyesebb. Ez történt Gyulafirátót esetében is; sikerült olyan kompromisszumra jutnunk, mely az ottani feszültséget enyhítette. A Jutaspusztára tervezett családok átmeneti szállása is ellenállást váltott ki. Megértettem az ott élők aggályait, s egy olyan helyre építettük föl ezt az intézményt, ahol nem okozott ekkora feszültséget. Úgy vélem, nem szabad erőből politizálni, s ha nem tudjuk meggyőzni az egy adott térségben lakókat, akkor az a legjobb, ha változtatunk eredeti elképzeléseinken.
A kampány során milyen új programelemeket vázolt föl, s milyennek szeretné látni öt év múlva a „királynék városát”?
Medveczky Attila