A hajléktalan-ellátásra fordított 2014. évi költségvetési támogatás a szolgáltatói igénylések alapján, illetőleg az utcai szociális munka működtetésére 8,257 milliárd forint
Minden eddiginél korábban felkészültek a hajléktalanok téli ellátására, a krízisidőszakra plusz 1500 férőhelyet biztosítanak – közölte szerkesztőségünkkel Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. Mint elmondta: nem volt még példa arra, hogy szeptember közepére már megszülettek volna a hajléktalanok téli ellátásához kapcsolódó döntések. Két-három hét múlva már folyósítják az ellátó szervezeteknek a támogatásokat. Az államtitkár tudatta: az idén 372 millió forint értékben írtak ki pályázatokat a krízisidőszakra.
Szinte az összes sajtótermék azt hangoztatja, hogy hozzávetőlegesen 400 millió forint jut a hajléktalanok téli ellátására. Kiegészítő forrásról van-e szó, vagy pályázati pénzről?
– Kiegészítő forrásról… Minden eddiginél korábban felkészültünk a hajléktalanok téli krízisidőszakára, nem volt még példa arra, hogy szeptember közepére már megszülettek volna a téli ellátásához kapcsolódó döntések. Ez a kiegészítő forrás több mint 10 éve szerepel a költségvetési törvényben, főként a téli időszak megnövekedett többletkiadásainak fedezésére. Az idén 372 millió forint értékben írtunk ki pályázatokat, amelyek lebonyolításával a Hajléktalanokért Közalapítvány lett megbízva. Egy-két hét múlva már folyósítjuk az ellátó szervezeteknek a támogatásokat.
Összesen mekkora összeget fordít a kormány 2015 tavaszáig, tehát a téli időszak végéig a hajléktalanok ellátására?
– A hajléktalanellátásra fordított 2014. évi költségvetési támogatás a szolgáltatói igénylések alapján, illetőleg az utcai szociális munka működtetésére, 8,257 milliárd forint. A szálláshelyek és a nappali melegedők kapacitásának finanszírozása normatív alapú, míg az utcai szociális munkaszolgálatok támogatása pályáztatás útján, finanszírozási szerződéssel történik. Az előbb részletezett téli kiegészítő támogatásokkal együtt a hajléktalanellátásra fordított támogatás az idén 8,6 milliárd forint. Ez nem tartalmazza a fejlesztésekre, integrációs programokra fordított hazai és uniós forrásokat.
Mely szervezetek és milyen föltétellel pályázhatnak a kiírt összegre?
– Nagyon fontos volt, hogy a korábbi időszak tapasztalatai alapján azok a civil szervezetek, önkormányzatok és egyházi szervezetek is, amelyek hajléktalanellátást végeznek ma Magyarországon, kiszámítható, tervezhető módon tudjanak felkészülni a télre. Még 2014 májusában jelentek meg a pályázati felhívások, külön a Közép-magyarországi régióban, és külön a konvergencia régiókban, valamint a diszpécserszolgálatok működtetésére. A benyújtott pályázati programokat független szakértők értékelték, és a pályázat lebonyolításával megbízott Hajléktalanokért Közalapítvány terjesztette fel a támogatási javaslatokat a Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságra.
A télen a foglalkoztatást elősegítő programokról is gondoskodniuk kell a pályázó szervezeteknek?
– Nem, a kiegészítő forrás célja, hogy az ellátók felkészüljenek a téli kihívásokra, arra, hogy a tél folyamán semmiképpen se fordulhasson elő olyan helyzet, hogy valaki megfagy az utcán.
Azt ki ellenőrzi majd, hogy ezek a programok mennyire voltak sikeresek?
– A pályázati programok közvetlen szakmai és pénzügyi ellenőrzését – beleértve a helyszíni ellenőrzéseket is – a Hajléktalanokért Közalapítvány végzi.
Az országban 11 ezer férőhely van hajléktalanok számára. Azt lehet-e tudni, hogy mennyi a hajléktalanok száma, illetve, hogy a férőhelyek száma tavaly mennyire volt elegendő?
– Egyszerű számszerűsített válasz a hajléktalanok számára nem adható. Sőt egyszerű válasz sem könnyen, mert tudni kell, kikre gondolunk, amikor hajléktalanokról beszélünk. Tág becslések alapján nagyjából 20-25 ezer emberről beszélhetünk hajléktalanként, akik közterületeken, zöld területeken, magánterületeken, valamint hajléktalanszállásokon élnek. A hajléktalan emberek hozzávetőleg fele a fővárosban, fele pedig vidéken él, jellemzően a megyei jogú vagy nagyobb városokban. Budapesten 10-12 ezer ember van hajléktalansággal érintett helyzetben. A fővárosban megközelítőleg 11 ezer, míg vidéken további 8500 férőhely van, amelyek kihasználtsága eltérően alakul az év különböző időszakaiban. A téli időszakban nagyobb igény jelenik meg főként a nappali melegedők és az éjjeli menedékhelyek iránt.
Mi tette szükségessé azt, hogy már októberben utalják az ellátó szervezeteknek a pályázati összegeket?
– Az előző években is voltak téli ellátást kiegészítő programok, melyeket szintén kiegészítő forrásból támogattak. Ezek a programok szintén a téli felkészülést segítették, de tény, hogy idén minden eddiginél korábban történt meg a pályázatok kiírása és az elbírálás a kiegészítő forrásokra, hogy a szervezetek részére már a téli időszak kezdetén rendelkezésre álljanak a szükséges források. Ennek az egyik oka a korábbi évek tapasztalatai mellett, a civil szervezetekkel, a szolgáltatókkal, az ellátókkal és az érdekvédőkkel való egyeztetés. A kormányzat legfőbb törekvése, hogy senki ne kerüljön életveszélybe, és ne hagyjunk senkit az út szélén. Fontos, hogy minden hajléktalan ember kapjon lehetőséget szolgáltatások igénybevételére, és senki ne kényszerüljön arra, hogy közterületen kelljen éjszakáznia.
A civil és az egyházi szervezetek által működtetett, vagy az önkormányzatok által fenntartott melegedők, szálláshelyek vannak-e többségben?
– Napjainkra a nem önkormányzati fenntartású intézmények, vagyis az egyházi és a civil szervezetek együttes feladatvállalása a hajléktalanellátás területén egyre szélesebb körűvé vált. A civil és egyházi szervezetek által fenntartott melegedők, szálláshelyek száma 214, míg a központi kormányzati és önkormányzati ellátók száma 140.
Mennyire valós az az állítás, hogy a hajléktalanellátásban a területi egyenlőtlenség jellemző, s az ellátások iránti igény elsősorban a fővárosban és a nagyvárosokban jelentkezi?
– Az egyes intézménytípusok kihasználtsága területileg is eltérő, nagyban befolyásolja, hogy az egyes településeken belül a hajléktalan emberek részére hány szolgáltató található és mennyire jól megközelíthető helyen. A hajléktalan emberek egy része a nyári hónapokban nem veszi igénybe a szállásnyújtó szolgáltatásokat. Ennek oka lehet, hogy ebben az időszakban több a szezonális jellegű munkalehetőség, és a munkáltató tud számukra szállást biztosítani, vagy az így szerzett jövedelemből tudnak maguknak lakhatást bérelni. A hajléktalanellátás szolgáltatásait szezonálisan elhagyó hajléktalan emberek túlnyomó többsége nem talál tartós, biztonságos lakhatásra a nyári időszak folyamán, ezért az időjárás hidegre fordultával nagy többségük visszatér a szállókra.
Lőrincz Norbert, a Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumának elnöke kulcsfontosságúnak nevezte, hogy megindult a kommunikáció a szaktárca és a hajléktalanokat ellátó szervezetek között. Ez azt jelenti, hogy eddig nem volt megfelelő a partneri viszony?
– Minden olyan kérdésben együttműködünk a szervezetekkel, amelyek komplex szemlélettel hathatós segítséget nyújtanak a hajléktalanságban élők részére. Fontosnak tartom a párbeszédet a szakemberekkel és a szolgáltatások fenntartóival. Korábban a Budapesti Módszertani Szociális Központban személyesen egyeztettem a hajléktalanügy fővárosi szereplőivel, ezzel is segítve a felkészülést a téli időszakra.
Medveczky Attila
