A képzési, átképzési programoknak a célja, hogy minél többen kerüljenek a munkaerőpiacra
Több mint hat százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma Pest megyében az elmúlt évek alatt. Az eredményt egyebek mellett egy, az Új Széchenyi Terv keretében finanszírozott átképzési program, a TÁMOP 1.1.4 segítségével érték el, amely a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűeket segítette. Dr. Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője szerint korábban az EU-s pénzek nagy részét Pest megyétől a Demszky Gábor által vezetett Fővárosi Önkormányzat vette el arra hivatkozva, hogy a központi régió motorja Budapest. A támogatások felhasználása ráadásul átláthatatlan volt. E szomorú örökség miatt az Európai Unió sokkal kevesebb forrást szán a térségnek.
Országosan és Pest megyében is egyre inkább javuló tendenciát mutatnak a foglalkoztatási adatok. Ekkor szokták ellenzéki oldalról azt mondani, hogy ezt legfeljebb csak a közmunkaprogrammal tudták elérni. Mi erről a véleménye?
– A szocialisták semmilyen eszközzel sem tudták csökkenteni a munkanélküliséget hazánkban, sőt éppen az ő kormányzásunk idején növekedett a munkanélküliek száma. Ezért igen visszatetsző, mikor a baloldali pártok képviselői, vezetői azt a módszert kritizálják, ahogyan a jelenlegi kormány csökkenti a munkanélküliek számát. A tényeket ők sem cáfolják, az október 1-jén megjelentetett Eurostat-adatok szerint az Európai Unió 28 tagállama közül Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben a munkanélküliség. 2013-ben 10,2%-os volt hazánkban a munkanélküliségi arány – ami megegyezett az EU átlagával –, ma pedig 7,8%-os. Emellett felháborítónak tartom, hogy tulajdonképpen a baloldalon lenézik a közmunkásokat. Az az ember, aki évekig nem dolgozott, s most közmunkát végez, tiszteletre méltó tevékenységet folytat. Jómagam is mint a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője, több olyan kollégával dolgozom együtt, akik korábban közmunkások voltak, s annyira jól látták el a munkájukat, hogy utána kormánytisztviselőként alkalmaztuk őket. Éppen az a célunk, hogy azokat az embereket, akik eddig nem dolgoztak, vagy nem tudtak dolgozni, állami segítséggel visszavezessük a munkaerőpiacra. A számok azt mutatják, hogy akik közmunkát végeztek, képzéseken vettek részt, saját maguk is el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon – akár a magán, akár az állami szférában.
Azért is lényeges lehet, hogy Pest megyében az országos átlagot is meghaladta a munkanélküliség-csökkenés, mert a központi régióba a beruházásokra kevesebb EU-s forrás hívható le?
– Ez így igaz, és ez elődeink hibás politikája miatt következett be. A Demszky-érában a központi régióra szánt legtöbb EU-s forrás Budapestre került, s azt nem lehet tudni, hogy a főváros vezetése mire költötte el ezt a hatalmas összeget. Az EU-s pénzek nagy részét Pest megyétől vette el a Demszky Gábor által vezetett Fővárosi Önkormányzat arra hivatkozva, hogy a központi régió motorja Budapest. A támogatások felhasználása ráadásul átláthatatlan volt. E szomorú örökség miatt az Európai Unió sokkal kevesebb forrást szán a térségnek. A hátrányból azonban előnyt szeretnénk kovácsolni, ezért igyekszünk minél több befektetőt Pest megyébe vonzani. Ezt bizonyítja, hogy a közelmúltban adtuk át például egy légtechnikai berendezésekkel foglalkozó gyár új üzemét, az egyik kínai informatikai cég a megyében létesítette jelentős központját, és egy magyar baromfi-feldolgozó gyár, valamint egy amerikai nagy cég bővítése is nálunk valósult meg. Célunk, hogy a befektetők magyar állampolgárokat alkalmazzanak, és hogy hosszú távon a magyar cégek többségbe kerüljenek a hazai piacon.
Milyen módszerrel lehet elérni, hogy ilyen nagy mértékben csökkenjen a munkanélküliség?
– A legfontosabb, hogy a beérkezett forrásokat nem szabad elherdálni. Ez természetesnek tűnhet, azonban tudjuk, hogy 2002 és 2010 között nem így történt, és az előző rendszer bűneiért most nekünk kell bűnhődni, a hibákat nekünk kell korrigálni. A kormány létrehozta az Új Széchenyi Tervet, amely az Európai Unió által nyújtott források hatékony elosztását teszi lehetővé. A pénzek elosztása háromlépcsős folyamatban valósul meg. Elsőként, szeptember közepén José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Budapesten adta át a brüsszeli testület és Magyarország közötti partnerségi megállapodás dokumentumait a 2014 és 2020 közötti uniós források felhasználásáról. E szerint a második legnagyobb mértékű támogatást kapjuk az uniótól, ami annak köszönhető, hogy egyes nyugati sajtóorgánumok rágalmai ellenére a magyar kormány nagyon jó eredményeket ér el, miközben kiáll a nemzeti értékek mellett. Azt, hogy mire költjük el a támogatást, az úgynevezett S3 megyei konzultációkon keresztül, a központi régió vállalkozóival, magánszemélyeivel közösen határozzuk meg, két kikötést figyelembe véve: a forrást csak közösségi célra és megtérülő beruházásra lehet elkölteni. Sok ötletet kaptunk, s ennek eredményeként a harmadik lépcsőben kidolgozzuk az operatív programokat. Úgy vélem, hogy ennél precízebb és hatékonyabb rendszert nem működtettek korábban.
Sokan jelentkeznek azokra az átképzési programokba, melyeket a hátrányos helyzetűek számára szerveznek?
– Konkrét programokat indítottunk el uniós forrásokból a rászorulók megsegítésére. Nagyon nehéz 50 éves kor felett elhelyezkedni a munkaerőpiacon, de a pályakezdők, az újra dolgozni akaró édesanyák sincsenek könnyebb helyzetben, és akkor még nem is szóltunk a szakképzetlenekről. Rajtuk szeretnénk segíteni, mert a szocialista kormányok nehéz helyzetbe hozták őket azzal, hogy nem foglalkoztak velük. A képzési, átképzési programoknak a célja, hogy minél többen kerüljenek a munkaerőpiacra. Pest megyében 5138-an jelentkeztek ezekre a képzésekre, s immár 1871 fő a programból való kikerülését követő 180 nap után is folyamatos munkaviszonyban áll a munkaerőpiacon. Ha a közmunkaprogramokból és a képzésekből kikerülők országos számát vesszük alapul, akkor el tudjuk érni azt a kormányzati célt, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet létesítsünk. Időarányosan jól állunk. 2010-ben 3,6 millióan dolgoztak Magyarországon, de csak 1,8 millió ember fizetett adót. Jelenleg 4,1 millióan dolgoznak – ami foglalkoztatási csúcs a rendszerváltás óta –, s közel ugyanennyien is fizetnek adót. Ez tehát egy sokkal igazságosabb rendszer. Egyelőre nem elegendően magas a közmunkások bére, de a segélynél még mindig több. Az előbb elmondott példák pedig azt igazolják, hogy a közmunkások jelentős részének sikerült bekerülni a munkaerőpiacra.
A vállalkozók szívesen alkalmaznak olyanokat, akik részt vettek ebben a programban?
–Természetesen, hiszen ez nemcsak érzelmi, hanem gazdasági kérdés is, a munkáltatóknak ugyanis megéri olyanokat alkalmazni, akik részt vettek különböző átképzési programokban. A munkavállalók fizetését több esetben fél éven át az állam biztosítja, míg az illető megszerzi a munkatapasztalatot. Fontos tehát, hogy mind a munkáltatót, mind a munkavállalót érdekeltté tesszük ebben a rendszerben.
Medveczky Attila
