Mezőgazdaságunk hozzájárulása a magyar GDP-hez 2014-ben is emelkedik
Lengyelországban tett látogatást a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Poznani látogatása során Dr. Nagy István kétoldalú tárgyalást folytatott Marek Sawicki, lengyel vidékfejlesztési és mezőgazdasági miniszterrel. Az államtitkár szerint minőségi, származási, termékvizsgálati paraméterekkel megakadályozható, hogy más országok felhalmozódott termékei dömping áron a magyar piacra kerüljenek, s ezzel letörjék a hazai termelői árakat.
A magyarországi és a lengyelországi agráriumot egyforma mértékben sújtják az orosz embargó hatásai?
– Az orosz embargó jóval inkább sújtja Lengyelországot, mint hazánkat. A lengyelek ugyanis többet exportáltak Oroszországba, mint Magyarország. A lengyel vidékfejlesztési és mezőgazdasági miniszterrel nemrégiben egyeztettem többek között erről a témáról is. Marek Sawickivel abban állapodtunk meg, hogy közösen lépünk fel az Oroszország által bevezetett kereskedelmi embargó negatív hatásai ellen az Európai Unió fórumain, hiszen mindkét országot jelentősen sújtják a szankciók. Az orosz embargó közvetlen hatásaként jelentős mennyiségű alma maradt hazánkban. Emellett közvetett hatással is számolnunk kell. Az az almamennyiség ugyanis, amit a lengyelek nem tudnak kiszállítani Oroszországba, más piacokon keres helyet. Mi pedig nem szeretnénk, ha hozzánk érkezne be nyomott, dömping áron, mert a magyar almatermelők akkor még nehezebb helyzetbe kerülnének. Az Európai Unió egy 125 millió eurós keretet hirdetett meg az orosz importkorlátozással érintett termelők megsegítésére. Erre az összegre a felhalmozott alma, szilva és körte piacról való kivonása érdekében lehetett pályázni. A lengyel gazdák viszont nemcsak az orosz exportra szánt almamennyiségre, hanem a teljes almakészletükre pályáztak. Ennek következtében a 125 milliós keretre öt nap után már nem lehetett pályázni. Az EU számára nyilvánvalóvá vált, hogy a meghirdetett rendszer nem megfelelő az almakérdés kezelésére. Az első pályázatot ezért visszavonták, és egy másikat hirdettek meg 165 millió eurós rendkívüli uniós pénzalapból. Az új rendszer pedig már azt is figyelembe veszi, hogy az egyes országok korábban milyen mennyiségben exportáltak Oroszországba. Ennek megfelelően állapították meg a kvótát, és osztották el a támogatásokat.
Magyarországra nézve milyen kvótát állapítottak meg?
– Magyarország részére az EU-s rendeletben az orosz exportadatok alapján jóváhagyott mennyiség 4295 tonna. Az alma és körte mennyisége 725 tonna lehet; a szilva és szőlő mennyiségét 570 tonnában állapították meg. Mindemellett még összesen további 3000 tonna az unió által meghatározott mennyiség: az alma, a körte, a szilva, a paradicsom, a káposzta, a paprika, az uborka, a karfiol, a brokkoli, a gomba, a sárgarépa, a friss csemegeszőlő és a bogyós gyümölcsök esetében. Ez pedig azt jelenti, hogy nagyobb mértékű támogatást kapunk az EU-tól, mint amekkorát az orosz embargó miatt elveszítettünk. A termelők egyébként már pályázhatnak. Ez a keret lehetőséget biztosít arra, hogy a felhalmozott gyümölcsöket segélyszervezeteken keresztül óvodák, szociális intézmények ingyen kaphatják meg. Ennek köszönhetően pedig a termékek kivonhatók a piacról, azaz kevesebb a forgalomban lévő alma.
Az említett termékek bekerülnek a közétkeztetésbe?
– Igen, a gyümölcsökből szociális alapon azok kaphatnak, akik egyébként nem tudnák megvásárolni. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. felajánlotta vételi szándékát az almatermelők megsegítésére. Az cég az iskoláknak szánt gyümölcs mellé almalevet is szeretne adni a gyermekeknek. Ez nagy segítség mind a közétkeztetés, mind a szociális ellátó rendszer számára.
Arra nézve végeztek-e számítást, hogy mennyi hazai termelőt ért kár a szankciók bevezetésével?
– Gyakorlatilag minden hazai termelő közvetlenül, vagy közvetve károsultja az orosz embargónak. Az első, már említett 125 millió eurós alapra 226 hazai termelő jelentkezett. Ahogy megnyílik az új EU-s keret, az orosz piac exportőreitől meg tudjuk vásárolni a gyümölcsöket.
Bizonyára nem csak a termelőknél, hanem a feldolgozóknál is felhalmozódtak készletek. A feldolgozók kárát is enyhíteni próbálják?
– Nekünk nem azzal kell foglalkoznunk, hogy a feldolgozó üzemek raktáraiban milyen termékek halmozódtak föl. A kormánynak, s azon belül a szaktárcának a termelőket kell segíteni, hogy termésüket megfelelő áron értékesíthessék. Természetesen lehet bizonyos összefüggésekről beszélni, mert ha a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 20 forint/kg áron vásárol almát, legyártatja a feldolgozó üzemekkel, akkor azoktól megvásárolja a megfelelő mennyiségű almalevet. Így helyet teremt a piacon az almalének. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. pedig azért ajánlotta föl vételi szándékát, mert az almalé jó piaci lehetőségeit prognosztizálja. A lengyel vidékfejlesztési és mezőgazdasági minisztertől azt az ígéretet kaptuk, hogy a magyar piacra nem kerül lengyel alma. Ezt a kérdést nemzeti hatáskörben rendezik. A lengyelek cidert, azaz almabort készíttetnek a felhalmozódó mennyiségből. Európa ciderszükségletének 80%-a lengyel almából készül. Magyarország számára is megoldást jelenthet a ciderüzemek létrehozása. A holland mezőgazdasági attaséval folytatott tárgyalásom során már jeleztem, hogy a magyar piac nyitott egy ilyen jellegű holland beruházás megvalósulására, s hogy megfelelő mennyiségű almát tudunk szállítani a cider elkészítéséhez.
Amikor a szankciók bevezetésére került sor, többen azt jósolták, hogy jelentősen csökken a hazai agrárium hozzájárulása a GDP növekedéséhez. Tehát ez a jóslat nem vált be…
– A magyar agrárium számára az jelentette volna az igazán súlyos problémát, ha a termékek elfogytak volna, vagy ha a kedvezőtlen időjárás miatt jelentősen csökkentek volna a termésmennyiségek. A 2014-es esztendőre a bőség jellemző, paradox módon a nehézségek is ebből erednek. A mezőgazdaság hozzájárulásának mértéke a magyar GDP-hez biztosan magasabb lesz a tavalyinál. A legfrissebb kimutatások szerint is emelkedett a mezőgazdaságból származó jövedelmek nagysága.
Már említette, hogy a lengyel termelőket jobban sújtotta az embargó, mint a magyarországiakat. A kelet-európai térség többi államát mennyire érintette a szankció?
– A legnagyobb mértékben a Baltikumot sújtotta az embargó. A magyarországi össz-mezőgazdasági termék 3-4%-a került a szankciók bevezetésig az orosz piacra. Több országot azonban akár 20-30%-ban is érinthet az embargó. Ezért arra kell ügyelnünk, hogy ezeknek az államoknak az árui ne a magyar piacon kössenek ki, és védekező metódusokat kell alkalmaznunk. Minőségi, származási, termékvizsgálati paramétereket kell megfogalmaznunk, melyekkel megakadályozhatjuk más országok felhalmozódott termékeinek dömping áron való magyar piacra jutását. Számunkra ez a másodlagos veszélyforrás jelenti a nagyobb kihívást és nem az embargó közvetlen hatása.
A szankciók mennyire torlaszolják el a magyar kormány „Keleti nyitás” politikájának az útját?
– A szankciók bevezetése új piacok keresésére ösztönzi a kormányt. Az a cél, hogy minél több olyan országba szállíthassunk magyar árut, ahová eddig még nem exportáltunk. Ez a jövőben új távlatok megnyitására ösztökél.
Mit gondol, az egész unió úgynevezett „belső piaci egyensúlyát” is felborítja az orosz embargó? Hiszen csak Hollandiának 300 millió euróba kerül a kiviteli tilalom.
–Minden EU-s állam igyekszik új piacokat találni, de ezzel együtt meg is szeretné őrizni kapcsolatait az orosz piaccal. Oroszországnak jelenleg is szüksége van arra az árumennyiségre, amely korábban az EU országaiból érkezett. Az oroszok kényszerhelyzetbe kerültek, ezért új exportőröket kezdtek keresni. Az embargónak nagy nyertese például Törökország. Hazánk az orosz piacra főleg baromfit szállított. Azt kell elérnünk, hogy a szankciók esetleges feloldása után ne kerüljön más a helyünkre, mivel egy nemzetgazdaságilag igen jelentős ágazatról van szó, ami sok ember megélhetését biztosítja.
Medveczky Attila
