Az MNT irányítja magyarság identitásának megőrzése szempontjából fontos intézményeket
Október 26-án választják meg a délvidéki magyarok 35 tagú kisebbségi önkormányzatuk, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tagjait. A Szerbiában élő nemzeti kisebbségek önkormányzati szervei a nemzeti tanácsok, amelyek törvénybe foglalt keretek között döntenek az adott közösséget érintő nyelvhasználati, oktatási, tájékoztatási, illetve művelődési kérdésekben. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke: abban bízom, hogy folytatni tudjuk azt a munkát, amelyet négy évvel ezelőtt elkezdtünk. (Az interjú október 22-én készült.)
Mi a Magyar Nemzeti Tanács jogköre, és a délvidéki magyarság mit tud megvalósítani a testület által?
– Az összes szerbiai kisebbségnek lehetősége van arra, hogy az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás és a nyelvhasználat – ez a kisebbségvédelem, illetve a kollektív jogvédelem négy hagyományos eleme – témakörében megválassza azt a köztestületet, amelyik a felsorolt ügyekben dönt a törvényben meghatározott kompetenciák szerint. Tehát a nemzeti tanácsok közjogi megalapozottsággal rendelkeznek, s a mi helyzetünk azért különleges, mert sikerült az ambícióink megvalósítása területén konkrét lépéseket is elérni, és nemcsak abban a fázisban vagyunk, hogy önmagunk körében próbálunk a kisebbségi önkormányzati szervek létjogosultságáról beszélni, hanem nagy eredményünk, hogy a többségi politika is támogatta az ötletünket, és a parlament többsége megalkotta a nemzeti tanácsokról szóló törvényt. Tehát a jogszabály elsősorban a magyar közösség eredménye, függetlenül attól, hogy a törvény által biztosított jogokkal még 20 nemzeti közösség él. A törvényben három fontos elem van, az egyik, hogy többes listás jelölésben az önmagukat az egyes közösségekhez sorolók közvetlenül választhatják meg a nemzeti tanácsokat. A másik módszer az elektori rendszer, de az csak azokat a kisebbségeket érinti, akik estében nincs nyilvántartva kellő számú polgár a külön választói névjegyzékben. Az utolsó népszámláláson az önmagukat a közösséghez tartozóknak valló, szavazati joggal rendelkezők fele + 1 főnek kell föliratkoznia a kisebbségi névjegyzékre, hogy a kisebbség közvetlen úton válassza meg a nemzeti tanács tagjait. Ez a Délvidéken 132 ezer magyart jelent, így mi ennek a kritériumnak megfelelünk. Az a kisebbségi közösség, amelyik az előbbi feltételt nem tudja biztosítani, az az elektori rendszer útján választja meg a nemzeti tanács tagjait. Nagyon lényeges, hogy a nemzeti tanácsoknak valós hatásköreik legyenek. Ilyen hatáskör az intézményalapítási jog; az államtól át lehet venni és gyakorolni az intézmények fölött az alapítói jogokat mind az oktatás, mind a kultúra, mind a tájékoztatás vonatkoztatásában. Mi éltünk ezekkel a lehetőségekkel. A délvidéki magyar sajtótermékek fölött a Magyar Nemzeti Tanács átvette az alapítói jogokat, meghatározza azok működési szabályait, főszerkesztőt, igazgatót nevezhet ki, úgy hogy az állam finanszírozza továbbra is ezeket az intézményeket, hiszen mi is adófizető polgárok vagyunk. Ugyanez érvényes az oktatásra is, ahol sikerült a középiskolák alapítói jogát átvenni, és kérvényeztük azt, hogy az elemi iskolák alapítói jogát is átvehesse az MNT, de ezt még nem engedélyezték. Emellett számtalan művelődési intézmény – könyvtárak, színházak, múzeumok – alapítói jogát vettük át az államtól. Tehát az MNT mint közvetlen úton megválasztott köztestület, irányítja azokat az intézményeket, amelyek a magyarság identitásának megőrzése szempontjából fontosak. Ez nem jelenti azt, hogy teljes mértékben elégedettek vagyunk a nemzeti tanácsok jogkörével, nem jelenti azt, hogy nem akarunk többet elérni, viszont olyan javaslatokat kell kidolgoznunk a magyarság érdekében, melyeket a többségi politika is támogat, hiszen nekünk soha nem lesz akkora befolyásunk, akkora parlamenti képviseletünk, hogy az elképzeléseinket önerőből törvényerőre emelhessünk. Jelenleg a VMSZ-nek hat képviselője ül a belgrádi parlamentben, s ahhoz, hogy egy koncepcióból törvény szülessen, 126 szavazat szükséges. Ez azt jelenti, hogy nekünk még 120 képviselőtársunkat meg kell győznünk elképzeléseink fontosságáról, s arról, hogy az a többségi nemzet számára nem kártékony.
A magyarországi lapokban azt olvastam, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség a „Magyar Összefogás” listáját támogatja. A listán egyéb magyar politikai szervezetek is képviseltetik magukat, vagy inkább a civilek?
– Helyesbítenem kell, mert mi ezt a listát nemhogy támogatjuk, hanem a VMSZ jelöltjei is rajta vannak a listán. Úgy döntöttünk, hogy bár kisebbségi magyar pártként jogunk lenne önálló listát állítani, mi nem ezt tesszük. Hanem olyan listát kezdeményeztük, amelynek struktúrája megegyezik azzal, amit az előző nemzeti tanácsi választás előtt hoztunk létre. A 35-ös listán a VMSZ jelöltjei kisebbségben – 17-en – vannak, tehát a „Magyar Összefogás” listáján többségben vannak azok, akiknek nincs pártpolitikai kötődésük. Így a listán szerepelnek a négy történelmi egyházmegye – két katolikus, egy református, egy evangélikus – képviselői, továbbá a civil szféra és a magyar értelmiségi bázis tagjai. Mind olyan személyek, akiknek teljesítményei ismertek a délvidéki magyar közösség körében, ezért köztiszteletnek örvendenek. Az előző négy év is bebizonyította, hogy fontos nemzeti ügyek intézésében az MNT-ben a VMSZ-esek képesek együttműködni azokkal, akik egy párthoz sem kötődnek.
A „Magyar Összefogás”-on kívül más magyar szervezet is indul a választáson. Ez nem osztja meg a délvidéki magyarokat?
–A nemzeti tanácsi választáson magyar pártként indul a Vajdasági Magyarok Közössége és két magyarnak nem nevezhető politikai szervezet. Ilyen a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, amelyik nem is szociáldemokrata, hanem inkább liberális párt, és a volt Tadic-féle Demokrata Párt. De mivel nem magyar pártokról van szó, ezért a törvény szerint civil listát indítanak, de olyat, amely csak névleg civil, gyakorlatilag pártlista. A megosztásról azt gondolom, hogy nem jó üzenet, ha az embereknek csak egy listára lehet voksolniuk, emellett a délvidéki magyarok nagyon jól tudják, hogy az egyes pártok mit szeretnének elérni, ismerik azok vezetőségét, s abban bízom, hogy folytatni tudjuk azt a munkát, amelyet négy évvel ezelőtt elkezdtünk. Célunk, hogy a voksoláson a „Magyar Összefogás” megismételje a négy évvel ezelőtti választási eredményeket, s legalább háromnegyedes többséget szerezzen a következő összetételű MNT-ben.
Medveczky Attila
