A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a jobb logisztikai kiszolgálást kívánjuk elősegíteni

A Magyar Közút megyei igazgatóságai összesítést készítenek a rossz állapotban lévő útszakaszokról, a minisztérium pedig októberben véglegesíti a felújítandó részeket. Az előkészítést követően a munkálatok jövő év tavaszán kezdődnek és jövő év őszén fejeződnek be. Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára: a vízi szállítás esetében is messze túl kell látnunk az országhatárokon. Hiszen annak versenyelőnyei nem a belföldi, hanem a nemzetközi teherforgalomban jelentkeznek leginkább. A vízi árufuvarozás gazdaságos, energiahatékony, környezetkímélő.

Csaknem ötszáz kilométeren javítják ki a főutakat. Milyen keretből tudták fölhasználni erre ezt az összeget?

– A felújításokhoz a 2007–2013-as pénzügyi időszakban még le nem kötött vagy a beruházások során megtakarított uniós közlekedésfejlesztési forrásokból biztosítunk fedezetet. A nyomvályúk, úthibák és felületi egyenetlenségek megszüntetését célzó program folytatása melletti leghathatósabb érv az első ütem sikere. A tavaly mintegy 35 milliárd forintos összköltséggel elindított rekonstrukciók 570 kilométernyi főúti és mellékúti szakasz megújítását tették lehetővé, a munkálatokat már be is fejezték szinte mindenütt.

Mely szervezet döntött arról, hogy mely főutakat újítsák föl?

– Az 1-2-3 számjegyű főutak legrosszabb állapotú, legforgalmasabb szakaszairól a Magyar Közút Nonprofit Zrt. készített összegzést. A minisztérium a szakmai javaslat alapján, a rendelkezésre álló keretösszeg figyelembevételével a közeljövőben véglegesíti a projektlistát.

A felújítás miként járul hozzá a közutak üzemeltetési költségeinek csökkentéséhez?

– A jó minőségben elvégzett, tartós beavatkozásoknak köszönhetően a közútkezelő jelentős karbantartási költségek alól mentesül. A biztonságos útállapotok fenntartása sokkal kevesebb anyagi és emberi erőfeszítést igényel egy teljes egészében rendbe tett szakaszon.

Azzal, hogy a felújításokkal több térség elérhetősége javul, elképzelhető, hogy több beruházó is érkezik az egyes, érintett városokba?

– Az újonnan épített hálózati elemektől, különösen a gyorsforgalmi utaktól inkább remélhető ilyen hatás, mint egy-egy felújítástól. Az is biztos azonban, hogy a riasztó útállapotok a továbbiakban legalábbis nem akadályozzák majd a beruházók betelepülését. A fejlesztések hasznait a helyiek más módon is megérzik: csökkennek az utazási idők, emelkedik a közúti és az autóbuszos közösségi közlekedés szolgáltatási színvonala.

Mikor kezdődnek az építkezések, s mi a felújítás végső határideje?

– A megvalósítható útfelújítások tervezése a projektlista véglegesítése után azonnal megindul. A kivitelezés 2015 tavaszán kezdődik meg, és várhatóan már a jövő ősz elején mindenütt véget is ér. Az uniós elszámolás határideje miatt a program pénzügyi zárását is le kell tudnunk 2015 végéig.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közelmúltbéli döntéseinek köszönhetően további 25 kikötői és 15 kerékpáros beruházás valósulhat meg 2015 végéig. A fejlesztések végrehajtását összesen mintegy 4 milliárd forint uniós és hazai támogatás segíti. Mi a célja az áruforgalmat bonyolító kikötők korszerűsítésének?

– A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a jobb logisztikai kiszolgálást kívánjuk elsősorban elősegíteni. A vízi szállítás versenyképességének fokozatos javításával hosszabb távon kedvező irányban változhat a ma még közúti túlsúllyal jellemezhető közlekedési munkamegosztás. A kikötők korszerűsítése az ország iparfejlesztési politikájához igazodva új beruházók megjelenését segíti elő.

Igaz, hogy az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) a dunai hajóút kijelölésének komplex fejlesztését, az elektronikus hajózási térképek megújítását és a hajók főgép-cseréjét is támogatja?

– Az IKOP brüsszeli jóváhagyásra váró tervezetében valóban ezeket a fő támogatási célokat rögzítettük. A tervek szerint a 2014–2020 közötti időszakban felhasználható uniós források kétharmadát vasúti és vízi közlekedésfejlesztésekre fordítjuk majd.

Hazánkban a vízi szállítás mennyire versenyképes a közúti és a vasúti szállítással szemben?

– A vízi szállítás esetében is messze túl kell látnunk az országhatárokon. Hiszen annak versenyelőnyei nem a belföldi, hanem a nemzetközi teherforgalomban jelentkeznek leginkább. A vízi árufuvarozás gazdaságos, energiahatékony, környezetkímélő és csendes. Egyetlen hajó 60-75 kamionnyi áru elszállítására képes. A magyar termékek versenyképes áron leginkább vízi utakon juttathatók el a tengeri kikötőkbe, és így a világpiacra.

Miként választották ki azt a további 25 kikötőt, ahol beruházások zajlanak? Tudna néhány példát mondani arra, hogy hol lesznek ilyen nagymértékű beruházások?

– A kikötőket üzemeltető cégek pályázat útján nyerhettek el támogatást. A Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. több mint 30 éves kötöttpályás darujának kapacitásbővítő modernizációját, elektromos és gépészeti felújítását végzi el. A Bajai Országos Közforgalmú Kikötő Kft. úthálózatot fejleszt a kikötő közvetlen környezetében, hídmérleget és rakodáshoz szükséges eszközöket szerez be. A MAHART PassNave Kft. a komáromi kikötőben épít a jelenlegi makadámúton nagy teherbírású aszfaltburkolatot, és újítja fel a közvilágítást a nagyméretű járművek biztonságos közlekedése érdekében.

Mekkora összeg áll rendelkezésre a projekt végrehajtására?

– A 25 támogatott projekt összköltsége megközelíti az 1,9 milliárd forintot, a támogatás mértéke 1,36 milliárd forint.

A 15 kerékpáros projekt keretén belül összesen milyen hosszú kerékpárút építése realizálódik 2015 végéig?

– A 15 kerékpáros projektben összesen több mint 35 kilométernyi új kerékpárút létesül 2,6 milliárd forint értékben. Az uniós és hazai támogatás azonban nemcsak az építkezés költségeit, hanem az előkészítéssel, területszerzéssel, a kerékpárút fenntartásához szükséges gépek beszerzésével kapcsolatos kiadásokat is fedezi.

Azért is lényeges a kerékpárutak fejlesztése, mert a kerékpározás nemcsak az infrastruktúráról szól, hanem külön iparág is kapcsolódik hozzá, ezért nemzetgazdasági szinten is odafigyelést igényel?

– Így van. Az új kerékpárutakkal egyre több honfitársunk számára válhat vonzó és ésszerű lehetőséggé a mindennapos munkába, iskolába biciklizés. Amint ezt biztonságos, elkülönített utakon tehetik, a további előnyök – hogy a rendszeres pedálozás olcsó, egészséges, környezetkímélő – is még nyilvánvalóbbá válnak. A kerékpáros turizmus térnyeréséhez nemcsak jó minőségű kerékpárutak, hanem a kerekezőket kiszolgáló szállások, vendéglátóhelyek, szervizek is kellenek.

Elkészült-e már a tavaly ősszel említett kerékpáros nyilvántartási rendszer, s ebben rendszerbe foglalnak-e minden kerékpárútnak tekinthető útszakaszt?

– A közeljövőben mutatjuk be a nyilvánosságnak a teljes egészében megújult Kerékpárút Nyilvántartó Rendszert (KENYI). A korábban még hiányos adatbázis mintegy 3500 kilométernyi kerékpáros létesítmény térinformatikai felmérésének köszönhetően teljessé válik. A kerékpárosokat korszerűbb adatkarbantartó modul, androidos adatfelmérő-gyűjtő alkalmazás, publikus honlap és útvonaltervező algoritmus segíti a tájékozódásban. A nyílt forráskódú rendszerek alkalmazásával hatékonyabb lesz a rendszer üzemeltetése is. Az adatbázis a jövőben is folyamatosan bővül: a jelenleg mintegy 4 ezer kilométeres hazai kerékpárút-hálózat a tervek szerint harmadával-felével gyarapszik 2020-ig.

Medveczky Attila