A kárpátaljai magyarság nyelvhasználati jogának biztosítását akarom elérni a törvényhozásban
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke bekerült az ukrán törvényhozásba. Az ukrajnai előrehozott országgyűlési választásokat követően fej -fej mellett áll Ukrajnában az elnök és a miniszterelnök pártja. Mindkét szervezet európai integrációt akar, és koalíciót kötnének. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke: képviselőként el szeretném érni, hogy biztosított legyen a magyarok nyelvhasználati joga, és javuljon Kárpátalja és ezen belül a kárpátaljai magyarság nem mindig barátságos viszonya a szomszédos nyugat-ukrajnai régiókkal. Tehát a kárpátaljai magyar közösség stratégiai céljainak megvalósításán dolgozom az új ukrán törvényhozás képviselőjeként.
Gratulálunk, hogy parlamenti mandátumot szerzett az államfő pártjának listáján! Képviselőként mit szeretne elérni az ukrán parlamentben?
– Örvendetes, hogy a kárpátaljai magyar szavazók kiálltak Petro Porosenko mellett mind az elnökválasztás, mind a parlamenti választás során, jelezve, hogy egyetértenek az államfő és pártja európai irányultságú programjával. A céljaink nagyrészt egybevágnak, hiszen a kárpátaljai magyarok is a béke megteremtését, az európai integrációt és a hatalom decentralizációját akarják. Képviselőként el szeretném érni a kárpátaljai magyarok európai szabványoknak megfelelő nyelvhasználati jogainak biztosítását, a magyar oktatási rendszer fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtését, s a tömbmagyarság érdekeinek figyelembe vételét az ukrajnai területi-közigazgatási reform során. További célom, hogy javuljon Kárpátalja és ezen belül a kárpátaljai magyarság nem mindig barátságos viszonya a szomszédos nyugat-ukrajnai régiókkal.
Miért listás jelöltként indult a választásokon?
– Az előzetes felmérések kimutatták: irreális, hogy magyar jelölt szerezzen egyéni mandátumot bármelyik választási körzetben. Így azért, hogy ne maradjon képviselet nélkül a kárpátaljai magyarság, választási szövetséget kellett kötnünk egy olyan párttal, amely magyar politikust jutathat be a kijevi parlamentbe. Porosenko pártja kereste meg a KMKSZ-t, és a felajánlott 62. pozíció befutó helynek tűnt, ezért elfogadtuk az ajánlatot.
Mi az oka, hogy Kárpátalján Petro Porosenko Blokkjára szavaztak a legtöbben, de a térségben a választási részvétel elmaradt az országostól?
– Sajnos a szavazatvásárlás az elmúlt időszakban eléggé elterjedt az országban, s így Kárpátalján is. A mostani választáson, ahol az egyéni körzetekben nem alakult ki versenyhelyzet, ott nem volt szavazatvásárlás, ami az optimális szintre hozta a választási részvételt. Az ungvári körzetben magasabb volt a részvételi arány, mert ott többen indultak a parlamenti mandátumért, és talán szavazatvásárlás is lehetett. Tehát szó sincs arról, hogy Kárpátalján az emberek kiábrándultak volna a politikából, és nem érdekli őket a jövőjük.
Erre a szavazatvásárlásra felhívták a figyelmet?
– Nemcsak a KMKSZ, hanem más párt is felhívta a szavazatvásárlásra a figyelmet. Sajnos ez a cselekmény köztudott az országban, ezért fogadták el azt a törvényt, amely a szavazatvásárlást szigorúan bünteti. De mivel ezt a jogszabályt a ciklus végén szavazták meg, így még nem tudták gyakorlati szinten érvényesíteni.
Mit jelent a kárpátaljai magyarság számára, hogy az ukrán parlamentet uniópárti képviselők vezetik a jövőben?
– A kárpátaljai magyarság három lehetőség közül választhat: vagy kivándorol, vagy asszimilálódik, vagy közösségként megmarad a szülőföldjén. Amennyiben az utóbbit választja, amelyet a KMKSZ is szorgalmaz, akkor részt kell venni a helyi ügyekben, s a politikában. A választási eredmények azt mutatják, hogy részt kívánunk venni sorsunk alakításában, s ennek milyenségét próbáljuk meg lehetőségeink szerint befolyásolni.
Petro Porosenko ukrán államfő a kampány utolsó napjaiban románul szólt választóihoz a mintegy húszszázaléknyi román lakossággal rendelkező Csernyivciben és felhívta az ott élő románok figyelmét, hogy jogaikat ugyanúgy tiszteletben tartják, mint minden ukrán állampolgárét. Porosenko ígért-e hasonlót a magyaroknak?
– Még az elnökválasztást megelőzően szerződést kötöttünk Porosenkóval, amely azt tartalmazza, hogy államfőként a kárpátaljai magyarság mely céljait támogatja. Porosenko úr Moldáviában nevelkedett, ezért beszél jól románul, de a kárpátaljai magyarságot is jól ismeri, hiszen Kovács Miklós, a KMKSZ volt elnöke az ő frakciójának volt a tagja a 2000-es évek elején.
Milyen lényeges pontokat tartalmaz az említett szerződés?
– A nyelvi jogokról, a parlamenti képviseletről, az adminisztratív folyamatokon belül a kárpátaljai magyarság érdekeinek figyelembe vételéről, az egyházi vagyon visszaadásáról, az 1944-ben elhurcolt kárpátaljaiak rehabilitációjáról szól ez a szerződés.
Arról nem tárgyaltak, hogy magyar többségű választási körzet jöjjön létre?
– Erről akkor nem tárgyaltunk, mert mindannyian úgy érzékeltük, hogy csak listáról kerülhetnek be magyar képviselők a törvényhozásba. Természetesen továbbra is sérelmezzük, hogy a választási körzeteket nem változtatták meg. Ukrajnában az államelnöknek nincsenek korlátlan jogosítványai. Ebben a kérdésben a választási bizottság döntött, szerintem törvénytelenül és méltánytalanul.
Hogyan értékeli azt, hogy a kommunista párt képviselői a rendszerváltás óta most először nem lesznek ott a kijevi parlamentben, viszont néhány radikális, szélsőséges politikus, mint például Dmitro Jaros, a Jobboldali Szektor vezetője mandátumhoz jutott?
– Az ukrajnai radikális események kihatottak a választási eredményekre is. A KMKSZ a józan ész által diktált cselekedetek, és a jogállamiság mellett áll ki. Azt pedig nem tudhatjuk előre, hogy Jaros úr hogyan él vagy hogyan él vissza mandátumával.
Elnök úr szerint az új törvényhozás képes lesz egyesíteni a megosztott országot?
– A politikumnak figyelembe kell venni az országra jellemző kényszerhelyzeteket. Bízom benne, hogy Ukrajna élén rendkívül felkészült politikusok állnak. Azt még nem tudjuk előre, hogy az elképzeléseiket a parlament minként támogatja. A társadalom azt szeretné, hogy a képviselők stabilizálják az országot, és olyan reformokat hajtsanak végre, amelyek Ukrajnát életképessé teszik.
A Nyugat-barát tábor ilyen látványos győzelme kiválthatja a Kreml nemtetszését?
– Kétségtelen tény, hogy Ukrajnában, ebben az ütköző államban sok oroszbarát él, de a többség – ahogy a választási eredmények is mutatják – európai irányultságú. Ezért azt a politikát kéne megvalósítani, hogy úgy legyünk európaiak, és Nyugat-barátok, hogy közben ne legyünk oroszellenesek. Hiszen Ukrajna állampolgárainak – ahogy Közép-Európának sem – nem érdeke, hogy feszültség legyen az EU és Oroszország között.
Medveczky Attila
