Termálvizeinket az agráriumban és az energiatermelésben is hasznosítani szeretnénk
Közel 70 milliárd forint uniós forrást fordíthat területfejlesztésre Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2014 és 2020 között. A korábban már elkészült területfejlesztési koncepció szerint kiemelt területek a kis- és középvállalkozások közvetett támogatása és a gazdasági infrastruktúrafejlesztési program, amely meglévő ipari területek bővítését és új ipari területek kialakítását jelenti.
Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mekkora uniós összeget kapott? – kérdezem Seszták Oszkárt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnökét.
– Az elmúlt hétéves fejlesztési ciklusban összességében közel 500 milliárd forint érkezett a megyébe. Ebből az összegből például autópályát, vasutat, iskolákat fejlesztettünk. Ez az összeg a következő hét évben várakozásunk szerint meghaladja a 400 milliárdot. Jelenleg 70 milliárd forint a megyei önkormányzat kerete a Terület- és településfejlesztési Operatív Programból (TOP), s ehhez még hozzászámolhatjuk a nyíregyházi önkormányzat 23 milliárd forintos keretét. Tehát a megye egésze a TOP-ból 93 milliárd forinttal gazdálkodhat.
Milyen alapokról indult a területfejlesztési koncepció tervezése?
– A megyei realitások, Magyarország nemzeti stratégiája, és az EU 2014–2020 közötti időszak 11 tematikus célterületei jelentették azokat az alapokat, melyekből kiindultunk a megyei célkitűzések megfogalmazásakor. Emellett leszámoltunk azokkal az illúziókkal, hogy csak a területfejlesztési programok révén hatékony felzárkóztatást lehet végrehajtani. A területfejlesztési programok segíthetnek a felzárkóztatásban, de más eszközrendszerek is szükségesek hozzá, így törvényi szabályozók, különböző állami transzferek és a megfelelő adópolitika. A megye hátrányos helyzete a trianoni békediktátum következtében alakult ki, akkor megszűntek természetes gazdasági kapcsolatai, s perifériára került. Ez okozta azt a hátrányos helyzetet, amelyből a mai napig nem tudtunk kitörni. A geopolitikai helyzeten nem tudunk változtatni, de fejlesztési programokkal csökkenthetjük a lemaradásunkat. Ezért a fejlesztési koncepciónk végső célkitűzése, hogy megyénkben jól lehessen élni, és megérje az innen elköltözötteknek visszatérniük. Azt nem állítjuk, hogy Szabolcs-Szatmár-Beregben a következő hét évben lesznek a legmagasabb jövedelmek, de olyan megye lesz, ahol jók a munkakörülmények, vonzó a gazdasági klíma a befektetésekhez, s egyre képzettebb a lakosság.
Mi szerepel a konkrét célok között? Úgy értesültem, hogy a koncepcióban hét vezérprojektet fogalmaztak meg.
– A TOP-hoz rendelve három vezérprojektet nevesítettünk, ezek: a munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása, megyei turizmusfejlesztési program, kis- és középvállalkozások támogatása. Az első vezérprojekt az ipari parkok, ipari fejlesztési területek további kialakítására vonatkozik. Hiszen vannak olyan városaink, ahol már megteltek az ipari parkok, ezért szükséges a települési önkormányzatokkal együttműködve olyan területek kijelölésére, ahol gyárakat, üzemeket hozhatnak létre a befektetők. A turizmusfejlesztési programon belül a turisztikai termékfejlesztés és vonzerő, a természeti és az épített örökség védelme szerepel. Ezenkívül a turisztikai klaszter fejlesztését, turisztikai útvonalak kialakítását is célként fogalmaztuk meg. A szálláshelyek bővítését azért nem vettük bele a programba, mert azt az EU nem támogatja. A kis- és középvállalkozások támogatása közvetett támogatási formát jelent oly módon, hogy a gazdasági, befektetési környezetet javítjuk. Ennek keretében képzéseket szervezhetünk a kis- és középvállalkozók számára, és beszállítói hálózatokat lehet létrehozni. Emellett ebbe a körbe tartozik a vásárokon való megjelenés, a márkafejlesztés, a kutatás-fejlesztés támogatása.
Más operatív programok terhére is megvalósulhatnak a koncepcióban megnevezett, számunkra fontos fejlesztések. Ezért az ágazati operatív programokon belül négy vezérprojektet tervezünk: szociális foglalkoztatási program a leszakadó társadalmi csoportok felzárkózására, versenyképes élelmiszergazdaság, fenntartható vízgazdálkodás, valamint megyei környezet- és hulladékgazdálkodási program. A szociális foglalkoztatási vezérprojekt a közfoglalkoztatás tapasztalataira építve szociális szövetkezetek létrehozásával, önkormányzatok partnerségével tovább fejlesztené a közfoglalkoztatást az EU által támogatott értékteremtés irányába. A harmadik program az élelmiszeripar fejlesztését, a hiányzó kapacitások pótlását célozza meg. Erre egy aktuális példa: a jelenlegi almafelvásárlási probléma is arra ösztökél bennünket, hogy a termelői tulajdonú léüzem létesüljön. A fenntartható vízgazdálkodási program azért lényeges, mert megyénk nagyon gazdag mind felszíni, mind felszín alatti vizekben. Az öntözésben is komoly lehetőségeink vannak – intenzívebbé tudjuk tenni mezőgazdasági kultúránkat. A termálvizeinket pedig az agráriumban és az energiatermelésben is hasznosítani szeretnénk. Nagy előnye a megyének, hogy egy társulás kezeli a megye összes hulladékát, és a cég is önkormányzati tulajdonban van. Erre építve lehetne olyan hulladékfeldolgozót létrehozni, amely a keletkezett hulladékot hasznosítani tudja.
Ezeket a célkitűzéseket megvitatták a megyében élő vállalatokkal, beruházókkal és a civil társadalommal?
– Természetesen komoly társadalmasítási programot hajtottunk végre, és több fórumon is kikértük a gazdasági szereplők, az önkormányzatok és a civil szervezetek véleményét. S velük együtt alkottuk meg a fejlesztési koncepciót és a vezérprojekteket is.
Tudtommal egyik céljuk, hogy 2030-ig a megye legyen képes lakosságának megtartására, az elvándorlás megállítására. 2030-ig több országgyűlési, helyhatósági választás lesz, és addig egy újabb uniós ciklus veszi kezdetét. Miért terveznek ilyen hosszú időre?
– Az volt a fejlesztéspolitika elvárása, hogy egészen 2030-ig fogalmazzunk meg célokat – természetesen nem az előbb említett vezérprojektekkel kapcsolatban. Akkor lehet csak megalapozott fejlesztéseket végrehajtani, ha hosszú távra tekintünk előre. Mi ezért 20-30 éves távlatra fogalmaztunk meg lényegre törő elképzeléseket a megye gazdasági-társadalmi helyzetének egészére nézve.
Medveczky Attila
