A fiatalok a falvakban is eredményesen dolgozhatnak
A Vidékünk Jövője program újszerű vidékfejlesztési politika megvalósítását tűzte ki célul. Miniszterelnök úr is egyértelművé tette, hogy a mezőgazdaság különösen nagy hangsúlyt kap a magyar gazdaságpolitikában. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Nemzeti Agrár-szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) főigazgatója: a kampány célja a vidékről történő elvándorlás megállítása, a helyben maradásra és a tanulmányok utáni hazatérésre ösztönző feltételek kialakítása a fiatalok számára, valamint a képzett, világlátott fiatalok vidékre költözésének segítése.
Miért hívták életre a Vidékünk Jövője sorozatot?
– A Nemzeti Agrár-szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) idén indította el a Vidékünk Jövője programot. A kampány célja a vidékről történő elvándorlás megállítása, a helyben maradásra és a tanulmányok utáni hazatérésre ösztönző feltételek kialakítása a fiatalok számára, valamint a képzett, világlátott fiatalok vidékre költözésének segítése. Tudjuk, hogy a vidéki lét jelenleg nem jelent egyet a perspektivikus és lehetőségekkel teli életmóddal, ezen kívánunk változtatni. A vidékfejlesztés egy hosszú folyamat, amelynek eredményei sokszor nem kézzelfoghatóak. Ilyen eredmény az is, ha a mezőgazdasági termelés javul, és az is, ha az idősebb generáció helyébe lelkes fiatalok lépnek. A NAKVI és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat célja is éppen az, hogy mindenki számára vonzó alternatívát és jövőképet tudjunk biztosítani, aki a városokon kívül képzeli el az életét. Az általunk összekötött civil, kormányzati és szakmai szervezetek munkája az elmúlt években mind azt célozta, hogy megmutassuk: a vidéki élet igenis alternatívája a városba költözésnek, a Vidékünk Jövője programot éppen ezért indítottuk. Szerettük volna példákkal bemutatni, hogy a sikernek, sikerességnek nem feltétele a vidék feladása, szépséget és lehetőséget hordoz magában, s nem csupán azok számára, akik a mezőgazdaság területén szeretnének elhelyezkedni. Fejlődő falvaink és vidéki kisvárosaink a legkülönbözőbb ambíciókkal megáldott fiatalok számára jelenthetnek valós perspektívát.
Mi alapján választották ki a helyszíneket? Rendeztek már ilyen fórumot Kaposvárott, Debrecenben, Szolnokon.
– Olyan helyszíneket, felsőoktatási intézményeket választottunk, amelyek hosszú évtizedek tapasztalatait mutatják agrár és műszaki, valamint közgazdasági, üzleti területen, ahol a hallgatók modern, versenyképes, a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő tudással vértezik fel magukat. Ezzel diákjaik a diploma megszerzése után mind városi, mind vidéki munkahelyen megállják a helyüket, akár nemzetközi szinten is.
Milyen módszerekkel lehet meggyőzni a fiatalokat, hogy van perspektívája a mezőgazdasági szakmáknak, a vidéki létnek?
– A program alapkoncepciója, hogy személyes példákon keresztül igazolja, jó ötletekkel, kemény munkával és elhivatottsággal, valamint az elérhető pályázati lehetőségek kihasználásával nemcsak lehetséges, hanem érdemes is vidéken maradni. A program azt az üzenetet szeretné továbbítani a fiatalság felé, hogy térjenek vissza vidékre, ahol sikeres jövőt építhetnek, dolgozhatnak, vállalkozhatnak, és boldog családot alapíthatnak. A jó példák és – divatos kifejezéssel élve – „legjobb gyakorlatok” bemutatása mind azt erősítik, hogy vidéken jó élni. A vidék fejlesztése az ott élők képességeinek, tudásának fejlesztését is jelenti. Programsorozatunk kimondottan olyan elemekből áll, melyek e fenti célt teljesítik: a vidéken élő fiatalok kipróbálhatják és fejleszthetik magukat. Az edukációs kampány részeként az Új Nemzedék Plusz Kontaktpont irodák közreműködésével interaktív előadásokat szerveztünk, illetve egy kiadvánnyal is segítettük a diákok tájékozódását. A workshopok célja pedig az volt, hogy az egyetemisták testközelből láthassanak pozitív példákat a vidéki boldogulásra, tanácsokat, tippeket kapjanak az álláskereséshez és kicsit pozitívabb képet alkossanak a vidéki élet lehetőségeiről. Ez az élet bármely területén hasznos lehet, és reméljük, hogy sikerült bemutatnunk, rengeteg pozitív példával, hogy a vidéki lét nem a korlátok, hanem a végeláthatatlan lehetőségek világa.
Lényegesnek tartják, hogy a tömegtermelés helyett minőségi termékeket állítsanak elő?
– A Vidékünk Jövője kommunikációs kampány a Nemzeti Vidékstratégia 2012–2020-ban szereplő elvek és célkitűzések mentén született meg, amely az egész vidéki Magyarország megújítására törekszik. Ez egy újszerű vidékfejlesztési politikát tűz ki célul, mely a családi gazdaságok fejlesztésének ad elsőbbséget, és a tömegtermelés helyett a minőségi, a környezet- és tájgazdálkodási szempontokat szem előtt tartó mezőgazdaságot részesíti előnyben. Feladatának tartja, hogy az országban úgy állítsunk elő értékes, egészséges és biztonságos élelmiszereket, hogy közben védjük talajainkat, ivóvízbázisainkat, az élővilágot, a tájat és benne az embert közösségeivel és kultúrájával.
Vidékünk Jövője program része az úgynevezett Fiatalbarát Díj is. Kik kaphatják meg ezt az elismerést?
A Vidékünk Jövője program kiemelt célja az is, hogy a vidéki élet meghatározó szereplőit bevonjuk, ezért a vidéki önkormányzatok és vállalkozások számára olyan versenyt hirdetünk, amelyben megmutathatják, ők milyen erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a fiatalokat segítsék a vidéken való boldogulásban. A fiatalok igényeire épülő, közösségi, közéleti részvételt elősegítő mintaértékű kezdeményezéseket, saját intézkedéseket, szolgáltatásfejlesztéseket akartunk megismerni és bemutatni, amelyek segítik a helyi társadalom szolidaritásának növekedését, valamint erősítik az ifjúsági korosztályok szülőföldhöz, lakóhelyhez való kötődését. Az év Fiatalbarát Önkormányzata és az év Fiatalbarát Vállalata címmel hirdettünk pályázatot, amelyre települési önkormányzatok (kivéve fővárosi önkormányzatok) és vállalkozások (kivéve fővárosi telephelyű vállalkozások) pályázhattak. Fiatalbarát önkormányzat kategóriában 16 pályázat érkezett be. Az első helyet kiharcoló Alsómocsolád Község Önkormányzata többek között biztosítja az általános- és középiskolások havi bérletét, étkezési és tankönyvvásárlási támogatásban részesíti őket, visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatást nyújt a letelepedőknek lakásépítéshez és –felújításhoz, ifjúsági klubot üzemeltet. A fiatalok elhelyezkedéséért és képzéséért az év Fiatalbarát Vállalata címet a balatonkenesei Pékmester Biscuits Kft. kapta, amelynek tevékenységét a kenyér, a friss pékáru és a cukrászati termékek gyártása, kereskedelme jelenti. Alkalmazottainak egyharmada a 16–29 éves korosztályba tartozik, számuk az elmúlt négy évben egyenletesen növekedett. A folyamatos cégfejlődés érdekében két belső program indult a cégnél. Az egyik a teljes dolgozói kollektívát érinti és a kiemelkedő, példa értékű feladatot végző munkavállalók elismerését célozza, a másikat pedig a fiatalok képzésére és megtartására dolgozták ki.
A vállalkozások és önkormányzatok együttműködése jelentősen javíthat a fiatalok elhelyezkedési esélyein
– A fiatalok munkanélküliségét illetően összetett társadalmi problémáról beszélhetünk, hiszen nemcsak a foglalkoztatáspolitikával foglalkozó szervezetek és intézmények, hanem az oktatási rendszer, és a szociális ellátási szféra is súlyosan érintett. A fiatal munkanélküliek egy fokozottan hátrányos helyzetet elszenvedő csoportja a vidéki fiatal munkanélküliek köre. A vállalkozások és önkormányzatok együttműködése segít feltérképezni mindazon lehetőségek, jó gyakorlatok, bevált stratégiák körét, amelyek lokális szinten megoldást nyújthatnak a fiatalok munkanélküliségének problémájára.
A céljuk mennyiben egyezik meg a kormányzat elképzeléseivel?
–Napjainkban a vidéki életmódot sokan szembeállítják a városi lét nyújtotta lehetőségekkel. A kormány és a Nemzeti Agrár-szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) célja is az, hogy e két dimenzió ne egymással szemben, hanem egymást erősítve, mindannyiunk érdekeit szolgálja.
M.A.
