A pályakezdőket segítjük ösztöndíjprogramjainkkal
Dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára: A felvett hallgatók tíz hónapig Magyarország, majd három hónapig valamelyik európai uniós ország közigazgatási szervénél szereznek gyakorlatot.
Ötödik alkalommal hirdették meg a közigazgatási ösztöndíjprogramot. 2011-ben a magasan képzett tisztviselők utánpótlása érdekében vezették be a közigazgatás területén az első ösztöndíjprogramot?
– Valóban, 2011-ben került sor az első Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram lebonyolítására, amely azóta négy sikeresen zárt évfolyamot tudhat maga mögött. Az elsődleges érvünk az volt az ösztöndíjprogram bevezetésekor, hogy szólítsuk meg a pályakezdő fiatalokat, s mutassuk be nekik a közigazgatás számukra kevésbé ismert arcát, a közigazgatás átalakult rendszerét. S ahogyan ön is felvetette kérdésében, szintén fontos feladat, hogy a közigazgatási személyügyi fejlesztések terén magasan képzett tisztviselők kerüljenek be a rendszerbe. Az is motivált bennünket a program meghirdetésekor, ami a munkaerő piac oldaláról lényeges, hogy tapasztalt, gyakorlattal rendelkező ügyintézőket keresnek a hivatalokban. A fiatal pályakezdők pedig hogyan is rendelkeznének gyakorlattal? Az ösztöndíjprogramon belül viszont közel egy éves gyakorlati munka folyik, ráadásul a központi államigazgatásban, a végzettségének megfelelő ágazatban dolgozhat a fiatal. Több korábbi ösztöndíjas a program eredményeképp kezdhette meg közigazgatási karrierjét. S ha nem marad is bent abban a hivatalban a pályakezdő, ahol a gyakorlati idejét tölti, de életrajzában feltüntetheti, hogy közel egy esztendőt töltött el a központi államigazgatásban. A program keretében a felvételt nyert ösztöndíjasok szakmai gyakorlatának időtartama tíz hónap, melyből hét hónapot Magyarországon, egy központi államigazgatási szervnél – minisztériumok, háttérintézmények –, három hónapot pedig valamely európai uniós ország közigazgatási szervénél töltenek. Így az ösztöndíjprogramban részt vevő úgynevezett külföldi benchmarkokat tud bemutatni.
Milyen forrásból tudták finanszírozni ezt a projektet?
– Az első évfolyam finanszírozása európai uniós forrás keretében történt, azóta az állami költségvetésből kerül sor a program működtetéséhez szükséges fedezet biztosítására, ami évente körülbelül 250 millió forintot jelent.
Igaz, hogy a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram uniós „mintaprogramnak” számít?
– Ezt minden szerénytelenség nélkül kijelenthetjük, hiszen az uniós országok is egyre növekvő kedvvel fogadják ösztöndíjasainkat. Ráadásul a közigazgatási ösztöndíjprogramnak ma már három ága van. Hiszen egy speciális célcsoport, a fogyatékkal élő személyek számára 2013-ban kidolgoztuk a Fogyatékos Felsőoktatási Hallgatók Közigazgatási Ösztöndíjprogramot. Ez egy új látásmódot jelent a közigazgatásban. 2010-ben a társadalmi felzárkózás mellett az Orbán-kormány elkötelezte magát az esélyteremtés mellett, s 2013-tól kezdve megjelent a magyar közbeszédben a „kulturális akadálymentesítés” fogalma. A Fogyatékos Felsőoktatási Hallgatók Közigazgatási Ösztöndíjprogramját idén második alkalommal hirdettük meg, ebben az évben is 20 ösztöndíjas kezdte meg munkáját a minisztériumoknál. A fogyatékos ösztöndíjprogramot szemeszterenként, azaz évente kétszer hirdetjük meg. Ez a program azért lényeges, mert a fogyatékkal élő felsőoktatási hallgatók nagyon nehezen tudnak diplomájuk megszerzése után elhelyezkedni. A program harmadik része, a Területi Közigazgatási Ösztöndíjprogram még előkészítés alatt áll, ebben a tervek szerint 60 ösztöndíjas vesz majd részt. A szakmai gyakorlat időtartama 12 hónap, melyet elsősorban területi államigazgatási szervnél, kormányhivataloknál, járási hivataloknál, kormányablakoknál töltenek el a résztvevők, akiket mentorok segítenek. A három ösztöndíjprogram által éves szinten 100-140 fiatalt tudunk bevonni a rendszerbe.
Mi alapján választják ki a programban részt vevőket?
– Az ösztöndíjprogramokra pályázni kell. Ahol felsőoktatási hallgatók kerülnek be az ösztöndíjprogramba, ott számít a tanulmányi eredmény, és szükséges a felsőoktatási hallgatói jogviszony is. Ezenkívül egy kiválasztási bizottság is meghallgatja a jelentkezőket. A résztvevők szakmai fejlődését pedig a program teljes időtartamában mentorok segítik.
Milyen visszajelzést kaptak a mentoroktól a Fogyatékos Felsőoktatási Hallgatók Közigazgatási Ösztöndíjprogramjával kapcsolatban?
– A legpozitívabb visszajelzés, hogy a mentorokat a képzésük során nem csupán az ösztöndíjprogram működtetésével összefüggő feladatokra tudták felkészíteni, hanem sikerült a fogyatékkal élő személyekkel szembeni gátlásaikat, félelmeiket is leküzdeniük. Lényeges ezen a területen a közösségépítési munka. Hiszen a program szervezői a mentorokból és a mentoráltakból is csapatot alakítottak ki. Ezáltal mind a mentorok, mind az ösztöndíjasok között személyes kapcsolat jött létre. A Program népszerűségét mutatja talán az is, hogy a 20 mentori helyre 77 pályázat érkezett.
Mennyire számít unikálisnak az EU-ban a hazai közigazgatási ösztöndíjprogram?
–Ennyire komplex közigazgatási ösztöndíjprogramot más tagállamokban még nem vezettek be. A 2014 áprilisában Párizsban megrendezett OECD Közigazgatási Személyügyi Igazgatási Hálózata (Network on Public Employment and Management) számára be lett mutatva, mind a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram, mind a Fogyatékos Felsőoktatási Hallgatók Közigazgatási Ösztöndíjprogramja. A részt vevő országok – különösen Mexikó – üdvözölték a kezdeményezést, és részletes háttéranyagot kértek. Természetesen léteznek különböző ösztöndíjprogramok az unióban, de kifejezetten a közigazgatásra fókuszáló, s annak több ágára is kiterjedő programokat máshol még nem hirdettek meg.
Medveczky Attila
