Ennek feltétele, hogy a borokat sikeresen megvédjük az eredetvédelemi rendszer kialakításával országon belül és nemzetközi viszonylatban is
Március közepén közel 50 magyar borászat mutatkozott be a világ első számú szakmai vásárán, a düsseldorfi ProWein kiállításon. Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára szerint a magyar bor öt elemből álló „mix” révén érvényesülhet a nemzetközi mezőnyben. Az első elem a tipikus helyi fajtákból készült illatos, könnyed fehérborok köre, a második a rozé, a harmadik és a negyedik a kiemelkedő adottságú termőhelyeken készített, nagyon magas minőségű száraz fehér-, illetve vörösborok kínálata, az ötödik pedig a tokaji borkülönlegességek alkotják, amelyek a desszertborok piacán versenyeznek.
Mennyire rangos rendezvény a ProWein kiállítás?
– Jelenleg a ProWine tekinthető a legfontosabb nemzetközi borkiállításnak. Azért volt fontos a részvételünk ezen a nemzetközi vásáron, mert a magyar borszakmában egyre jelentősebb az export szerepe, a kivitel értéke tavaly minden korábbinál nagyobb volt és rekord mértékben növekedett, 85 millió eurót tett ki. Kiemelendő, hogy a fogyasztási szerkezet világszerte átalakul, a borfogyasztás alkalomszerűvé válik, de szélesedik a vásárlókör, tudatosabbak a fogyasztók és mindinkább vevők a minőségre.
A háromnapos vásáron Magyarországot főleg az exportőrök képviselték?
– Magyarországot egyszerre képviselték exportőrtermelők és kereskedők, valamint Németországban működő, magyar bort importáló kereskedők.
Melyek most a legnagyobb exportpiacok, és miként lehet azokat bővíteni?
– Az elmúlt évek átlagát tekintve mind a mennyiséget, mind pedig az értéket figyelembe véve Németország számít a legfontosabb exportpartnernek. Ezenkívül a legnagyobbak: Csehország, Egyesült Királyság, Szlovákia, Svédország, Lengyelország, Oroszország, Kanada, Egyesült Államok és Kína. A bővítés a borok hozzáadott értékének és az előállítás hatékonyságának növelésével, valamint az aktív promóciós tevékenységgel lehetséges.
A külföldi vevők bizonyára a minőségi bort keresik. Megfelelünk ennek a kívánalomnak?
– A magyar borászat alkalmas arra, hogy a nemzetközi kívánalmaknak megfelelő minőségű borokat termeljen.
Milyen árkategóriában lehet külföldön értékesíteni a magyar borokat?
– A jelenlegi átlagos exportár kicsit magasabb, mint egy euró literenként. Ebben a legdrágább és a legolcsóbb borok is szerepelnek. Meg kell találnunk azokat a termékeket, amelyeket csak mi tudunk a legjobban elkészíteni, amelyek előállításában versenyelőnyünk van. Meglátásom szerint több ilyen csoport is létezik. Például az illatos, könnyed fehérboroké, könnyed rozéké, a komoly értéket képviselő fehér- és vörösboroké, a tokaji borkülönlegességeké, valamint a desszertboroké. E termékcsoportok egy vagy több tagjának előállításához szinte minden borvidékünkön jók a termőhelyi adottságok. A sikerhez növelni kell az eredetvédelem szerepét. Tehát minden termőhelyen meg kell találni a típusborokat, és főleg azokat kell megjelölni az adott földrajzi árujelzővel, például a borvidék nevével. Ez egy komoly szakmai háttérmunka, amelyhez a minisztérium minden segítséget megad.
A kiállításon megjelent közel 50 magyar borászat közül volt, aki üzletet is tudott kötni?
– Erről még nem tudunk nyilatkozni, de a helyszínen a tárgyalások számát és intenzitását látva minden bizonnyal nem egy borászat vagy kereskedő tudott üzletet is kötni.
Mit tapasztalt a vásáron; milyen a magyar bor nemzetközi presztízse?
– Határozottan növekszik, amelyet a színvonalas megjelenés is elősegít. Célunk, hogy a hozzáadott értékkel – ebbe a csoportba tartozik a jó termőhely, a magasabb minőség, az egyedi tulajdonság – növeljük a magyar borok exportárát.
Medveczky Attila
