Magyarország javára fordítható a latin-amerikai gazdasági fejlődés

A Külgazdasági és Külügyminisztérium október 15–16. között rendezte meg a II. Magyarország–Latin-Amerika Fórumot. Az uniós országok rangsorában a latin-amerikai és az afrikai exportot tekintve Magyarország a 23. helyen állt, amikor a déli nyitás stratégiáját bejelentettük – közölte megkeresésünkre Bus Szilveszter helyettes államtitkár, s kijelentette: a magyar diplomácia ennél sokkal jobb pozíció elérésére törekszik.

Különbséget tehetünk a déli nyitás politikáján belül a latin-amerikai és a dél-amerikai országok között?

– A déli nyitás politikája egységben kezeli Latin-Amerikát, amely földrajzi és kulturális értelemben is egy szélesebb entitást jelez, mint a Dél-Amerika megjelölés. A déli nyitás másik fókuszterülete az afrikai kontinens.

A magyar exportnak hány százaléka jut jelenleg a latin-amerikai térségbe?

– A fölvetett kérdés volt az egyik motivációja annak, hogy a kormányzat elindította a déli nyitás stratégiáját, ugyanis a magyar export 2,3 százaléka jutott akkor Latin-Amerikára és Afrikára. A mérvadó EU-s tagországok hasonló indexe kétszer-háromszor magasabb a miénknél. Ezt fölismerve kellett lépnünk azzal a határozott szándékkal, hogy külgazdasági tevékenységünket Latin-Amerika irányában is jobban diverzifikáljuk, és Magyarország javára hasznosítsuk azokat a lehetőségeket, amelyek a szubkontinens potenciáljából, fejlődéséből erednek.

Nem késtek el ezzel a lépéssel?

– Úgy gondolom, hogy a déli nyitást illetően időben léptünk, időben aktiváltuk figyelmünket és eszköztárunkat. A koncentráltabb cselekvés, az új kezdeményezések máris biztató eredményeket jeleznek: 2015 első hét hónapjában 18%-kal nőtt a magyar kivitel Latin-Amerikába.

Mely termékeiknek van ott felvevőpiaca?

– Azokra a területekre koncentrálunk, amelyekben a legjobbak vagyunk, emellett érdemes figyelembe vennünk a latin-amerikai társadalmi folyamatokat is. Utóbbiakból külgazdasági szempontok is következnek. Az egyik lényeges folyamat, hogy tíz év alatt körülbelül 70 millió embert emeltek ki a szegénységből, és ugyanennyi idő alatt 50%-kal növekedett a középosztálybeliek száma. Mindebből igények is erednek, amelyekre nekünk válaszaink, technológiáink és termékeink vannak. Nő az emberek igénye a színvonalasabb szolgáltatások iránt például az egészségügy, az oktatás, a biztonság terén. A magyar termékek közül ígéretes piacra számíthatnak többek között az orvosi technológiák, a gyógyszerek, a víz-és hulladékgazdálkodási technológiák, az informatikai termékek, a gépészeti berendezések és a vegyipari cikkek. A klasszikus termékkereskedelem mellett igyekszünk azokra az ágazatokra összpontosítani, ahol magas a magyar tudás hozzáadott értéke.

Ha a dél-amerikai országokról hallunk, sokunknak a katonai diktatúrák, a banánköztársaságok jutnak eszünkbe. Demokratizálódtak-e, és gazdaságilag megerősödtek-e ezek az államok?

– Latin-Amerika azért is figyelemre méltó – és ez a másik oka annak, hogy nagyfokú tudatossággal magasabb fokozatba kapcsoltunk –, mert a térség államai általában és viszonylag jól teljesítettek a legviszontagságosabb nemzetközi pénzügyi válság idején is. Társadalmi-politikai szempontból is stabilak maradtak ezek az országok. Igaz, érzékelhető a gazdasági növekedés visszaesése, így az egyik vezető tényező, Brazília esetében. Ennek külső hatásai is vannak, például a kínai gazdaság lassulása, illetve az olajárak alakulása. Ettől függetlenül még mindig figyelemre méltó a fejlődés Európából nézve. Vannak olyan latin-amerikai országok, ahol a mérvadó prognózisok szerint a 3-6%-os sávban mozog majd a GDP-növekedés az idén. Ezt is figyelembe vesszük akkor, amikor azt mondjuk: ha a növekedési potenciált és a perspektivikus gazdasági erőközpontokat nézzük a világban, akkor ezek a centrumok többnyire a déli féltekén találhatóak. Erre épül a déli nyitás stratégiája. Visszatérek kérdésének alapjára, mert az erre adandó választ sem szeretném megkerülni: az érték- és az érdekalapú diplomáciát nem célszerű szembeállítani egymással, és nem is kell ezeket kizárólagosan kezelni. Abból indulunk ki, hogy a kölcsönös tisztelet alapján, elveinket fenntartva, okosan élünk a kínálkozó lehetőségekkel, ha egy állammal előnyös együttműködés alakítható ki a magyar gazdasági fejlődés és prosperitás érdekében. Tiszteletben tartjuk az adott nép döntését, hogy milyen feltételek, milyen államszervezés mellett kívánnak élni, és kik legyenek a vezetőik. Emellett igény esetén szívesen megosztjuk bárkivel a demokratikus rendszer kialakításával, illetve a piacgazdaságra való áttéréssel kapcsolatos tapasztalatainkat, de nem lehet egy bizonyos demokratikus vagy fejlődési modellt kívülről egy országra oktrojálni.

Az októberi kétnapos budapesti fórum oktatási modulból is állt. Kiket oktattak?

– Az igen jelentős érdeklődés mellett lezajlott Magyarország–Latin-Amerikai Fórum három tematikus panelből, kormányzati, üzleti és oktatási modulból állt. A kormányzati panel Latin-Amerika partnerségét vizsgálta Magyarországgal, illetve a visegrádi négyekkel, valamint szélesebb térségünkkel kül- és gazdaságpolitikai szempontból. Az üzleti panel két szekcióban – intelligens város, egészséges társadalom – zajlott. Számos kérdésről, így városszervezésről és –üzemeltetésről, vízgazdálkodásról is volt szó, ahogy orvostechnikáról, gyógyszeriparról és gyógynövénytermesztésről is. Mindezt kiegészítették az üzletember-találkozók. Az oktatási modulban nem oktattunk senkit; ez a rész a tudományos és felsőoktatási kapcsolatrendszerünkkel foglalkozott, teret biztosítva a hazánkban tanuló ösztöndíjasoknak is. A fenti három, általunk választott panel egyben kapcsolatfejlesztési irányaink leképzése is: üzleti fókuszú diplomácia, kedvező politikai keretrendszer és az oktatási, tudományos kapcsolatok révén a jövőbe való befektetés mellett.

Ha már az üzleti kapcsolatokat említette; több kereskedőház is nyílt a térségben?

– Brazíliában, Mexikóban, valamint Chilében és Peruban nyitottuk kereskedőházakat. Terveink szerint hamarosan Ecuadorban és Kolumbiában nyitunk újabbakat. A kereskedőházak működése eszközrendszerünk egyik fontos eleme. A másik a gazdasági együttműködési megállapodások hálózata. Eddig Brazíliával, Mexikóval és szeptemberben Argentínával kötöttünk ilyen típusú megállapodást. Mind ezek, mind a beruházásvédelmi, mind a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények számát szeretnénk növelni a régió államaival. Olyan térségről beszélünk, ahol a fizikai jelenlét kulcsfontosságú. Tehát a magyar külképviselet léte alapvetően befolyásolja a kapcsolatfejlesztési lehetőségeket. Ezért az elmúlt hónapokban újranyitottuk nagykövetségünket a chilei és az ecuadori fővárosban, valamint Brazília üzleti központjában, Sao Paulóban, és további terveink is vannak.

Miként érhető el, hogy a magyar kormány generálja a visegrádi régió és Latin-Amerika közötti kereskedelmi kapcsolatokat?

– Nem nehéz meggyőzni a latin-amerikai partnereket arról, hogy kontinensünk gazdasági motorja ma Közép-Európa, s azon belül Magyarország kiváló eredményeket ért el. A tavalyi makrogazdasági adatok magukért beszélnek. Hazánk azért is kap láthatóságot, mert proaktívak, dinamikusak, kezdeményezők és pragmatikusak vagyunk. A visegrádi országok természetes történelmi, kulturális entitást alkotnak, büszke közép-európaiakként jelenünk meg, ugyanakkor külső piacokon versenytársai is vagyunk egymásnak. Egyes területeken viszont kifejezetten célszerű a közös fellépés. Ilyen például az idegenforgalom. Ha a távoli térségek számára együtt, egy csomagban kínáljuk turisztikai nevezetességeinket, akkor valószínűleg nagyobb számú látogatót tudunk idevonzani.

Elkészítettek-e már olyan rövid vagy hosszú távú tervet, mellyel elérhető, hogy az uniós országok rangsorában a latin-amerikai és az afrikai exportot tekintve Magyarország a jelenlegi 23. helynél kedvezőbb pozíciót érjen el?

– Nem a tervek készítésén van a hangsúly, hanem a tényleges munkán és annak eredményességén. Ha folytatódik az a trend – s erre már az interjúban utaltam –, ami az év első hét hónapjában kialakult, akkor bizonyos, hogy elmozdulunk a 23. helyről. Szerintem az idei adatok alapján ez már meg is történt. Jó irányba haladunk, a kérdés már csak az, hogy milyen ütemben; emellett vannak olyan külső hatások, körülmények, amelyek egy olyan nyitott gazdaság esetében, mint a mienk, befolyásolhatják a teljesítményt. Mivel időben, lendületesen kezdtük el a déli nyitást, és példa nélküli integrált eszközrendszerrel, fókuszált figyelemmel dolgozunk, jó eredményeket fogunk elérni.

Medveczky Attila