Figyelembe vesszük a fogyasztói elvárásokat és betartjuk az egészséges táplálkozás követelményeit

A sertéspiacon az árak jelenleg mindenhol alacsonyak, visszaestek. Ennek oka főként az orosz embargó, amely 15-20 százalékos piacvesztést okozott az unió nagy sertéstartó országainak. Mi az oka a sertéshúsellenes propagandának? Valóban rákkeltő a vörös húsok fogyasztása? Aki válaszol: Menczel Lászlóné a VHT titkára.

Október 26-án tartották Budapesten az IMPA (az EU vezető sertéstartó országainak piacelemzéssel foglalkozó szervezete) tagországainak konferenciáját. Hogy esett a választás éppen a magyar fővárosra?

– A tanácskozást évente kétszer tartják meg, és minden évben más tagország kapja a rendezés jogát. A szervezetnek több mint tíz ország a tagja, így többek között Németország, Dánia, Hollandia, Spanyolország, vagyis Európából a legnagyobb sertéstartó országok. Általában ötévente kerül Magyarországra a sor. S egy évvel ezelőtt határoztak arról, hogy 2015-ben Budapest lesz a következő rendezvény helyszíne.

Az IMPA tagországai adják az unió sertésállományának mintegy 80 százalékát. Ebből mennyi a magyar arány?

– A hazai sertésállomány az EU-n belül 1,5%-on áll.

Mi jellemzi az európai sertéságazatot?

– A konferencia fő témája a sertéshelyzet megvitatása volt. Az összes felszólaló elmondta, hogy az orosz embargó nagyban károsítja a sertéságazat piacát. Mindegyik tagországban csökkentek a felvásárlási és az eladási árak, ami visszaveti a jövedelmezőséget, s ez nem ösztönzi az állomány növelését. Egy év alatt 5-10%-kal visszaesett az európai sertéstermékek előállítása. Több helyről jelezték azt, hogy az összefogás az egyik járható út, sőt kereskedők is lemondanak a haszon egy részéről, csak azért, hogy a hústermelők ne hagyják abba tevékenységüket.

Az ilyen kereskedői magatartás ritka, mint a fehér holló…

– Ezen én is csodálkoztam. De sajnos nincs előrelépés az orosz embargó feloldása tekintetében. Új piacokat keresnek az európai sertésfeldolgozók. A legpotenciálisabb piac Kína lehet.

A kontinensen többen felhagytak a sertéstenyésztéssel?

– Erről nem volt szó a konferencián. Egyik ország sem szívesen nyilatkozik ilyen témában. Egyelőre még nem jellemző az állománycsökkenés, de stagnálásról már beszélhetünk. Nem véletlen, hogy ebben a helyzetben az IMPA tagországai úgy látják, felértékelődött és nagyon fontos a marketing szerepe az egyes országokban a közös fellépés esetében is.

Magyarországon sem csökkent a sertésállomány?

– Az embargónak csak közvetett hatásait tapasztaljuk, mivel a magyar sertésexportnak csak elenyésző hányada irányult Oroszországba. Tehát nálunk sem csökkent a sertésállomány. Az ágazat helyzete viszont itthon is romlott, mert nagyobb a kínálat, és csökkentek az árak, ami a sertéstartók számára ugyanolyan problémát okoz, mint a többi uniós országban.

Elég erős ahhoz az IMPA, hogy elérje az orosz embargó feloldását?

– Az IMPA olyan információs szervezet, melynek munkájában szakértők, érdekképviseleti csoportok vesznek részt. Az IMPA-n belül közös határozatok, vélemények születnek az EU szakbizottsága felé. A közös helyzetértékelés alapján pedig minden tagország sertéságazatának képviselői a maguk módján, a lehetőségeikhez képest cselekednek. Az orosz embargóval kapcsolatban az IMPA nagyon keveset tud tenni. Az lenne a jó, ha minden érintett tagállam önállóan tárgyalna Oroszországgal az embargó feloldásának lehetőségeiről. Az EU döntéshozói viszont alig veszik figyelembe az IMPA véleményét. Erre egy példa: a tárolási támogatást idén nem javasolja az unió szakbizottsága, mert Karácsony közeledtével a húsfogyasztás megnő.

A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács azt szeretné, ha 2020-ig 5 kilogrammal növekedne Magyarországon a sertéshúsfogyasztás, ami évente átlagosan 1 kilogramm emelést jelentene. Ezt miként lehet elérni?

– Csakis megfelelő marketinggel. A kormány sertésstratégiája mennyiségi növekedést ír elő, amihez kapcsolódik egy minőségjavítási szükséglet is. Így jött létre a magyar „Kiváló Minőségű Sertéshús” védjegy, amely nagyon sikeres a piacon, és ami ösztönzi a sertéshúsfogyasztás növekedését Magyarországon. A védjegyet két évvel ezelőtt vezette be az agrártárca, és kidolgozásával, működtetésével szervezetünket bízta meg. A rendszer a fogyasztók felé választéknövekedést jelent, és egy olyan magas minőségi garanciát, melynek végső hatása a sertéshús fogyasztásának növekedése.

Régóta olvasni arról, hogy milyen sok koleszterint tartalmaz a sertéshús. Ezek az ellenkampányok bizonyára megnehezítik a cél elérését.

– Mindig is voltak ellenkampányok, és konkurenciaharcok. A tenyésztők figyelembe veszik a fogyasztói elvárásokat és betartják az egészséges táplálkozás követelményeit. Új fajták is megjelentek az állományban. A cél pedig a színhús tartalom növelése, így a sertések zsírtartalma jelentősen csökkent az elmúlt években. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a jelenlegi sertésállomány karajhúsfélesége fehérjében gazdagabb a fehér húsnál, és koleszterintartalma is nagymértékben csökkent.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének rákkutató ügynöksége nemrég megjelent tanulmánya szerint viszont a vörös húsok, így a sertés fogyasztása rákkeltő lehet.

– A WHO állítása szerintünk tudománytalan és elképzelhetetlen, mert nem támasztják alá egészségügyi vizsgálatok, tehát nem bizonyítottak megállapításai és következtetései. Emellett rendkívül káros a hatása egy ilyen felröppent hírnek, még akkor is, ha bebizonyosodik róla, hogy a tanulmány tartalma nem felel meg a valóságnak, mert visszavetheti a sertéshús fogyasztását. Ezzel különösen Magyarországnak okoz rendkívüli károkat a WHO, mert csak sertéstartással több tízezer ember foglalkozik, és akkor még nem is szóltam a járulékos, kiegészítő szakmákban dolgozókról.

Mi lehet az oka a sertéshúsellenes propagandának?

– Csak találgatni lehet ennek az okát. De én nem szeretek a találgatásokra hivatkozni. Bizonyára konkurenciaharc is áll a háttérben.

Bizonyára sokan felkapják a fejüket azon, hogy meghirdetik a „Sertéshús és egészség” elnevezésű programot. Mi a célja ennek a kampánynak?

– Tudatosítani szeretnénk, hogy a sertéshúsnak is megvan a helye és szerepe az egészséges táplálkozásban. A változatos étrendnek lehet része a sertéshús is. Ha valaki csak almát eszik, ugyanúgy megbetegszik, mint aki mértéktelenül fogyasztja a hústermékeket. Arra kívánjunk felhívni a fogyasztók figyelmét, hogy a sertéshús fogyasztása ugyanúgy hozzátartozik a modern ember étkezési szokásaihoz, mint mármely más húsfajtáé.

Medveczky Attila