Az öntözés a termésbiztonság szempontjából kardinális kérdés
Együttműködési megállapodást írt alá Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével. Szintén ilyen típusú megállapodás született a NAK és a Duális Képzési Tanács (DKT) között. Győrffy Balázs elnököt arról is faggattuk, hogy a felek miben erősítették meg vállalásaikat, s hogy a NAK miként tud segítséget nyújtani a képzési tanácsnak.
Direkt intézték úgy, hogy egymás után írják alá ezt a két megállapodást?
– Nem, ez teljes mértékben a véletlenen múlott. A Duális Képzési Tanács előre meghatározta az ülés napját, a Belügymisztérium esetében pedig miniszter úr sűrű elfoglaltságaihoz igazítottuk az aláírást.
A Belügyminisztériummal kötött együttműködési dokumentumban milyen vállalások szerepelnek?
– Ennek a dokumentumnak két lényeges eleme a közfoglalkoztatási és a vízügyi terület. A közfoglalkoztatásnak az agráriumban a START-mintaprogramban részt vevő önkormányzatok és az ezen az alapon létrejövő szociális szövetkezetek fejlődésének előmozdítása, egymással való együttműködésük elősegítése a fontos. Ezen a téren kölcsönösen információt ad egymásnak a Belügyminisztérium és a NAK. Mindez azért is fontos, mert a mezőgazdasági idénymunka sok esetben „ütközik” a közfoglalkoztatással. Ezért célunk a közfoglalkoztatást olyan rendszerben megszervezni, hogy a két terület ne versenyezzen egymással. Már csak azért is, mert az eredeti cél a piaci, értékteremtő munkahelyek létrehozása. Ezek a lehetőségek munkahelyeket tudnak biztosítani a vidéken élőknek, és azok számára is, akik kevésbé képzettek. A BM-mel való együttgondolkodás azért is lényeges, mert a mezőgazdaságban dolgozókra is érvényesek már a munkavédelmi akcióterv különböző elemei, hiszen a 25 és 55 év közötti munkavállalók után is jár a munkaadók számára adókedvezmény. Mindezt akkor tudják igénybe venni, ha van foglalkoztatott, és ha az idénymunkára is találnak embert.
Mi a vízügyi szakterületen az együttműködés célja?
– Az öntözés a termésbiztonság szempontjából kardinális kérdés. A vidékfejlesztési programban lehetőségünk nyílik pályázni öntözésfejlesztésre. A program az öntözőrendszerek kialakítását, azok beépítésének finanszírozását teszi lehetővé. De ez mit sem ér, ha nincs csatorna vagy öntözésre alkalmas vízterület a gazdálkodó közelében, ahonnan és amire felépítheti ezt az infrastruktúrát. Ezért kértük a Belügyminisztériumot, hogy segítsen megoldani azokat a kérdéseket, amelyek megalapozhatják, hogy valaki egyáltalán gondolkozhasson az öntözőberendezés kialakításában. Az együttműködés további célja a hosszú távon is fenntartható vízgazdálkodás és ezzel együtt a fejlődő, eredményes agrárgazdaság biztosítása.
Több gazda panaszkodik, hogy kevés az öntözhető terület, és a régi szerkezetek elavultak, s így a kánikulában a víz jelentős része elpárolog, míg leér a talajszintre.
– Olyan technológiai hibát említett, mely pontosan az infrastruktúra fejlesztésének nélkülözhetetlenségét bizonyítja. Az öntözésnek több alapja lehet. Felszíni és felszín alatti vizeket is felhasználhatnak erre a célra. A fúrt kutak kérdését is kezelnünk kell, mert nagyon sokat illegálisan létesítettek. Ezeknek a legalizálása mindenki számára fontos lenne, és abban kellene érdekeltté tenni az érintetteket, hogy jelentsék be a kutakat. Olyan moratóriumot javasoltunk a Belügyminisztérium felé, ami alatt a gazdák bejelenthetnék, hogy mekkora talpmélységű kút áll rendelkezésükre, milyen teljesítményű szivattyúval, hány centiméteres csőátmérővel, ami megadná a lehetőséget a vízügyi szakembereknek a vízhasználat felmérésére. Így azt is megtudhatjuk, hogy kik rendelkeznek kúttal, és kiket szükséges tájékoztatni, amikor a vízkivételt korlátozni kell. Tehát mindez a vízgazdálkodás szempontjából is fontos lépés lenne.
Ez a megállapodás miben kötelezi a Belügyminisztériumot és a kamarát?
– Formalizáltuk az eddig is jól működő közös munkát, s mindkét fél megnevezte az egyes feladatok mellé a kapcsolattartásért felelősöket.
A másik együttműködést a Duális Képzési Tanáccsal írták alá. A kamara célkitűzései mennyiben érintik a duális képzést?
– Alapvető célunk, hogy a duális képzésben ne csak a nagy-, hanem a kis-, közepes vállalkozások is részt vehessenek. Ezért azt szeretnénk, ha a programban részt vevő vállalatok minőségbiztosítás mellett végeznék a munkájukat. Azt kellene elérni, hogy minél több diák duális képzésben tanuljon, ami a cégek számára is előnyt jelent, hiszen olyan munkatársat kaphatnak, aki a képzés által ismeri a vállalat működését, magát a munkát, a munkakörülményeket. Azt tapasztaljuk, hogy az ilyen típusú képzésből kikerülő fiatalok sokkal könnyebben tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Megéri a diákoknak részt venni a duális képzésben, hiszen a vállalatok egyéni szerződést kötnek a hallgatókkal, akik a gyakorlati oktatás egész ideje alatt legalább a minimálbér 60 százalékának megfelelő juttatásban részesülnek, de ettől a vállalatok felfelé eltérhetnek. Célunk, hogy 2020-ra a hallgatók 8 százaléka ebben a képzési rendszerben tanuljon, s így próbáljuk megerősíteni munkaerő-piaci pozíciójukat.
A NAK miben tud segítséget nyújtani a DKT-nak?
– Az együttműködési dokumentum szerint azok a cégek vehetnek részt ebben a képzésben, amelyek kamaránk tagjai. Mi megszólítjuk, és tájékoztatjuk őket a program előnyeiről. Akiben van erre hajlandóság, szervezett keretek közt csatlakozhat ehhez a képzési formához.
Medveczky Attila