A határokon túli magyar lelkészeket, papokat is támogatjuk
Számíthatunk Ferenc pápa látogatására? Milyen témában tartott előadásokat Rómában? Hogyan tud az állam az egyházakkal a közösségi célok érdekében együttműködni? Miből finanszírozzák a templomépítéseket, az egyházi iskolák tanárainak fizetését? – kérdeztük Hegyi László helyettes államtitkártól.
Fennállásának 75. évfordulóját ünnepelte a Pápai Magyar Intézet. Milyen témában tartott előadást az „örök városban”?
– Október végén, közvetlen a szinódus lezárásával egyidejűleg jártam Rómában. Gondolom, kihasználták a szervezők, hogy ilyenkor több egyházi vezető is Rómában tartózkodik a szinódus miatt. Így Erdő Péter bíboros úr, aki a szinódus főrelátora volt, Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, szombathelyi megyéspüspök és Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye metropolitája. Ezért erre az időpontra szervezték a Pápai Magyar Intézet megalakulásának 75. évfordulójáról megemlékező ünnepséget szentmise keretében, ahol az említett egyházi méltóságokon kívül más püspökök, egyházi vezetők is jelen voltak. Előadásomat a Pápai Magyar Intézetben tartottam, amin részt vettek a Collegium Germanicum et Hungaricum hallgatói is. A Pápai Magyar Intézet olyan kollégium, ahol már fölszentelt, fiatal papok tanulnak; „világi” terminológiával élve: posztgraduális képzésen vesznek részt Róma egyetemein. S itt szerzik meg licenciátusukat, illetve doktorátusukat. A Collegium Germanicum et Hungaricumban, amit a jezsuiták vezetnek – ahogy a neve is mutatja – több nyelvterületről tanulnak fölszentelés előtt álló kispapok. Főleg németek, magyarok, de most már horvátok és szlovákok is – összesen hetvenen. A legnagyobb számban magyarok, csaknem húszan – fele az anyaországból, fele a határon túlról. Előadásomban az állam és az egyház kapcsolatáról, gyakorlati megközelítésből adtam elő. Elmondtam, hogy az elmúlt öt évben milyen együttműködési színterei voltak az állam és az egyház kapcsolatának, mik voltak ennek a gyakorlati eredményei, milyen együttműködések és hogyan valósultak meg a közösségi célok érdekében, s hogy a hallgatók, mikor visszatérnek szolgálati helyükre, hogyan tudnak velünk kapcsolatot teremteni, s miben tudunk nekik segíteni.
Miként tudnak az egyházakkal a közösségi célok érdekében összefogni?
– Nagyon sok területen valósult meg az összefogás. Az egyházak társadalmi szerepvállalásából egyre nagyobb méreteket ölt a közfeladatok ellátásában való részvétel, közreműködés. Az elmúlt öt évben megkétszereződött az egyházi fenntartású köznevelési intézmények száma, illetve az ott tanuló diákok létszáma. Ma már több mint 200 ezren tanulnak egyházi köznevelési intézményben, az óvodától a gimnáziumig. Hasonló arányú a növekedés az egyházi fenntartású szociális intézmények terén is. 2015-ben meghaladja a 12%-ot a köznevelésben az egyházi fenntartású köznevelési intézményekben tanulók aránya. Ebből adódóan koordinációs feladatokat kell ellátnunk. Hiszen államtitkárságunk elsődlegesen az egyházak hitéleti feladataival kapcsolatos állami tennivalókat látja el, ilyen típusú támogatásokat folyósít. Itt is elmondható, hogy 2010-től több mint kétszeresére, 23 milliárd forintról 52 milliárd forint fölé nőtt az egyházak közvetlen támogatása. Ezáltal nagyon sok templomot és közösségi teret újítottunk föl hazai és uniós forrásokból. Büszkén mondhatom: öt év alatt több mint 700 templom, vagy egyházi közösségi tér újult meg éves támogatásaink segítségével. Ezekből csaknem 50 új templom épült itthon és a határon túli területeken. A felújítások és építések összértéke meghaladja a 6,3 milliárd forintot. A vidékfejlesztési programon belül pedig – 12,6 milliárd forintos uniós forrásból – több mint 760 falusi templomot sikerült renoválni. Ez azért fontos számunkra, mert mi a templomot nemcsak szakrális, hanem közösségi térként is értelmezzük. Nem véletlen, hogy sok nyelvben nincs külön szó az egyházra és a templomra. Azért, mert az egyház szervezet, ugyanakkor az a közösség is, amely alkotja az egyházat. És a templomban is ugyanez a közösség gyűlik össze. A templomi szakrális együttlét után, ha jól működik egy adott egyházközség, gyülekezet, a hívek különböző közösségi programokon vesznek részt, amihez megfelelő térre van szükség. Azért nyújt az államtitkárság az egyházi közösségi terek megújításához forrásokat, mert Magyarország megújítása az egyházi közösségek nélkül nem lehet sikeres.
Ha már a forrásoknál tartunk: a lelkészek, papok megélhetését az egyház, vagy az állam biztosítja?
– Alapvetően az egyház biztosítja ehhez a megfelelő összeget. Az első Orbán-kormány vezette be – éppen az egyházak közösségmegtartó erejét felismerve – a kistelepüléseken szolgáló papok, lelkészek jövedelempótló támogatását, melyet az állam 15 éve folyósít. Ennek a keretösszege a 2016-os költségvetési törvényben több mint 30%-kal növekedett. Néhány éve már a határon túli, magyarul szolgálatot tévő papoknak, lelkészeknek is folyósítunk ilyen támogatást. Tekintettel arra, hogy az egyházaknak a határon túl egyre nagyobb a feladatuk a magyarság megtartásában, ezért a 2016-os költségvetési törvényt úgy fogadta el a parlament, hogy az ideinek a kétszerese áll rendelkezésre a határon túli jövedelempótló támogatásra.
Azok a szerzetesek, akik oktatnak is, állami fizetésben részesülnek? Például az esztergomi ferences gimnázium tanárainak a bérét az állam, vagy az intézmény fenntartója állja?
– Az állami köznevelési intézményekben tanító, úgynevezett KLIK-es pedagógusok fizetését az állam folyósítja. Az egyháziaknál a fenntartó kapja meg az állami finanszírozást, az ön által említett példánál maradva: a ferences rendtartomány, az elvégezett feladat és egyéb mutatók alapján kapja az iskola fenntartásához szükséges állami finanszírozást, beleértve a tanárok bérét is.
Két éve még arról számolt be a sajtó, hogy Őszentsége Magyarországra látogat, miután elfogadta Áder János köztársasági elnök meghívását. Számíthatunk Ferenc pápa látogatására?
– Júniusban Rómában jártam, és folytattam erről tárgyalásokat Fisichella érsek úrral, a rendkívüli szentév programjának fő felelősével. Végleges válasz még nem érkezett, így nem tudom megmondani, hogy Ferenc pápa ellátogat-e Magyarországra, de megbízható forrásaink szerint, mikor Őszentségét erről októberben megkérdezték, akkor annyit mondott: „szeretnék.”
Medveczky Attila
