Közösségépítő programunk célja a szórványmagyarság azonosságtudatának erősítése
Megalapoztuk a magyar szakképzés fejlesztését a határon túli régiókban – közölte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség államtitkára, akit a Márton Áron – emlékévről, a püspök szellemi örökségéről, a külhoni fiatal magyar vállalkozók támogatásáról és a szórványban élők megmaradásának esélyeiről kérdeztük.
Márton Áron-emlékévet hirdetett a nemzetpolitikai államtitkárság. Mikor kezdődnek el a rendezvények, és szerveznek-e az emlékévvel kapcsolatos eseményeket, konferenciákat a határon túli magyarság körében is?
– A Márton Áron-emlékév hivatalosan 2015. december 24-én indult, és 2016. december 24-én ér véget. Az emlékévnek nemzetpolitikai szempontból kiemelkedő jelentősége van, hiszen egy olyan külhoni magyar személyiséget kíván példaként felmutatni, aki életének nagy részét, püspöki tevékenységének négy évtizedét kisebbségi sorsban élte, harcolva a román kormányok homogenizáló, asszimilációs politikájával. Az emlékév keretében számos rendezvényre kerül sor a határon túli magyarság körében. Az emlékév hagyományos programelemei közül kiemelkedik majd a Márton Áron születésének évfordulóján, augusztus 28-án szülőfalujában, Csíkszentdomokoson szervezendő jubileumi konferencia, amely a helyi Márton Áron Egyesülettel partnerségben kerül megrendezésre. A tervek szerint további konferenciákra kerül sor Márton Áron életének főbb erdélyi helyszínein, Budapesten és több magyarországi vidéki városban, valamint Pozsonyban, Bukarestben és Washingtonban is. Az emlékév kapcsolódik Erdély egyik legrangosabb nyári eseményeként számon tartott Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatához, valamint a 2016-ban Krakkóban sorra kerülő Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó programjaihoz is, de egyes programelemek megjelennek a Kárpát-medence nagy nyári szabadegyetemein, így például Tusványoson.
Kik koordinálják a hazai és a határon túli rendezvényeket?
– Az emlékév keretében megvalósuló hazai és határon túli rendezvényeket a Márton Áron Emlékév Programbizottság operatív testület koordinálja, amelynek egy-egy egyházi, civil és kormányzati tagja van. A testület Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár felügyelete alatt áll, elnöke pedig Gaal Gergely.
Mit tapasztal, a fiatalok mennyit tudnak az erdélyi püspökről?
– Márton Áron a magyarság XX. századi történelmének egyik legkiemelkedőbb és legmeghatározóbb alakja, életművének és örökségének mélyebb megismertetése tehát (elsősorban a fiatalság körében) össznemzeti érdek. A Márton Áron emlékévet a Nemzetpolitikai Államtitkárság pont e célból hirdette meg. A programsorozat küldetése, hogy a nemzet egészével – az anyaországgal, a többi Kárpát-medencei régióval és a diaszpóra magyarságával is – közelebbről megismertesse, közelebb hozza Márton Áron szellemi örökségét, felhíva a figyelmet az egykori és mai jogfosztásokra, és a velük szembeni kiállás bátor példájára. Az emlékév a történelmi múlt, a huszadik századi diktatúrák valódi természetének megismertetését, és általuk a magyar–magyar kapcsolatok, a nemzeti identitás és a nemzeti összetartozás erősítését szolgálja.
Nem tétlenkedik az ön által vezetett államtitkárság. 2015-ben Magyarországon és a határon túlon az oktatáspolitika kiemelt területe lett a szakképzés fejlesztése. Mennyire eredményes a külhoni magyar szakképzés éve program? Létrejöttek már a tangazdaságok?
– Tavaly a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) döntött arról, hogy a 2012-ben megkezdett tematikus évek sora a külhoni magyar szakképzéssel folytatódjon. A Nemzetpolitikai Államtitkárság így 2015-ben a külhoni magyar szakképzés megerősítésére és fejlesztésére helyezte a hangsúlyt, mozgalmas és eredményes évet tudhatunk magunk mögött. Összesen 500 millió forint állt rendelkezésünkre, ebből a keretből 344 millió forintot fordítottunk külhoni magyar szakképző intézmények fejlesztésére. Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban, Kárpátalján, Horvátországban és Muravidéken összesen 32 felszerelt tangazdaság és tanműhely jöhet létre 2015-ben, így például 2015. december 16-án Topolyán avattunk egy tangazdaságot. A koncepciók és a cselekvési tervek megvalósítása érdekében Államtitkárságunk a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Földművelésügyi Minisztériummal és külhoni magyar koordináló partnerszervezetekkel minden külhoni magyar régióban sikerült együttműködési megállapodást kötni. A Kárpát-medencei szakképzés megerősítésével, a munkaerőpiac és a frissen végzett szakképzett fiatalok összekapcsolásával hatalmas lehetőség áll előttünk.
Ösztöndíjban is részesültek a programban részt vevő diákok, pedagógusok?
– Átjárhatósági ösztöndíjprogramunk keretében pályázatot hirdettünk, és olyan vezetőtanárok jelentkezését vártuk, akik csapatukkal nyáron egy hónapos gyakorlaton kívánnak részt venni magyarországi szakképző intézmény tanműhelyében, illetve tangazdaságában. A jelentkezők számára biztosítottuk az oktatást, a szállást, az ellátást, valamint az ösztöndíjat. Az ösztöndíjprogramnak köszönhetően júliusban és augusztusban 140 diák és tanár teljesítette gyakorlatát magyarországi szakképző intézményekben. Mindemellett Kárpát-medencei körutunk keretében inspirációs tréningekkel 2000 diákkal személyesen is találkoztunk. 150 külhoni magyar szakképzős diákot láttunk vendégül áprilisban a Szakma Sztár rendezvényen. Szeretnék, ha jövőre már versenyzőként is részt vennének a külhoni magyar fiatalok. „Gazda lennék!” továbbképzésünkön 23 szakembert képeztünk ki arra, hogy ősztől a kezdő gazdálkodókat segítsék. Módszertani csomagot készítettünk, nyári vállalkozási készségeket fejlesztő továbbképzésünkre pedig 100 résztvevő érkezett.
Ez a projekt hozzájárult a határ menti régiók fejlesztéséhez?
– Tisztában vagyunk azzal, hogy egy év alatt nem lehet megoldani a külhoni magyar szakképzés minden problémáját. Az volt a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a szakképzés fontosságára, megalapozzuk a magyar szakképzés fejlesztését a határon túli régiókban. Fejlesztéseinkkel reményeink szerint a határ menti régiók fejlesztéséhez is sikeresen hozzájárultunk. Támogatásainkkal és rendezvényeinkkel kívántunk hozzájárulni ahhoz, hogy a Kárpát-medence vonzó és lehetőséget nyújtó tér legyen. Ezért minden külhoni magyar régióban a koordináló partnerszervezetek, az oktatási és munkaerőpiac képviselőinek bevonásával készítettük el a régió fejlesztésére vonatkozó koncepciókat és cselekvési terveket a 2015–2020-as időszakra. Előtérbe került a gazdaságpolitikai szemléletmód a nemzetpolitikában, ezen a megkezdett úton kívánunk továbbhaladni. 2016-os programunk célja is ez: azok a fiatal vállalkozók, akik helyben indítanak vállalkozást, értéket és munkahelyeket teremtenek, jövőképpel rendelkeznek, a közélet iránt is érdeklődőbbek. A mi célunk megerősíteni ezekben őket.
Hogyan tudnak segíteni azon a majdnem egymillió magyaron, akik a szórványban élnek, hogy ne veszítsék el identitásukat?
– A magyar szórvány kérdése kiemelt helyet foglal el a nemzetpolitikában. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a határon túli magyarság fele, több mint egymillió ember szórványban él, a népességfogyás legnagyobb arányban ezen a területen zajlik. Jelentős anyagi támogatást juttatunk el ezekhez a közösségekhez. Az anyagi támogatás mellett azonban szükséges, hogy személyes kapcsolat is kialakuljon a szórványban élő magyar közösséggel. Ezért jött létre a Petőfi Sándor-program, amelyben a Kőrösi Csoma Sándor-program mintájára ösztöndíjasokat küldenek szórványterületekre. Az értékőrző, tájékoztatási, közösségépítő program célja a szórványmagyarság Magyarországhoz való kötődésének, magyar azonosságtudatának erősítése, támogatása. Az eddigi tapasztalatok alapján a Kárpát-medencei szórványközösségekben nagyon sikeres a kezdeményezés. A szórványközösségek visszajelzései azt mutatják: nagyon hasznos az a segítség, amit az ösztöndíjasok nyújtanak.
Medveczky Attila
