Az értékteremtő munka újjáéleszti a hátrányos helyzetű települések kultúráját
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma negyedik alkalommal indította el a Kulturális Közfoglalkoztatási Programot március elsejétől – mondta Pogácsás Tibor államtitkár, aki hozzátette: a Kulturális Közfoglalkoztatási Program hosszabb távon a helyi társadalmak aktivitásában, szervezettségében, és ezáltal az életminőség javulásában kimutatható fejlődéseket eredményez.
Végzettséghez, kommunikációs készséghez kötik-e azt, hogy kik vehetnek részt a Kulturális Közfoglalkoztatási Programban?
– A program alapvetően a legalább érettségivel, vagy annál magasabb végezettséggel rendelkezők számára nyújt foglalkoztatási lehetőséget. A cél, hogy azok az érettségivel rendelkező álláskeresők, akik nem tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, bekapcsolódhassanak a közfoglalkoztatásba.
Tehát az érettségi a kritérium?
– Ez így kimondottan nem szerepel a programkiírásban, de az biztos, hogy az érettségivel rendelkezők a célszemélyek. S azt is ki kell emelni, hogy az ebben a programban résztvevők bérezése nem tér el más közfoglalkoztatottakétól.
Az eddigi Kulturális Közfoglalkoztatási Programokhoz csatlakozottak hány százaléka tudott elhelyezkedni a programokat követően?
– A résztvevők közel negyede el tudott helyezkedni. Többen annál az intézménynél, ahol kulturális közfoglalkoztatottként dolgoztak, illetve hasonló szakterületeken. Ezt nagymértékben segítette a TÁMOP 2.1.6 „Újra tanulok!” kiemelt projekt, amely lehetőséget biztosított a kulturális közösségszervezés alapjai című képzés megvalósításához. Így a programban résztvevők további képzettséget tudtak szerezni munkájukhoz.
Sok fiatal ezen program keretein belül szerezte meg első munkatapasztalatait?
– Igen. A program rendkívül népszerű, a közfoglalkoztatottak érdekes, sokszínű tevékenységet végeznek, és közösségi kapcsolatokat alakítanak ki. A résztvevők emberekkel foglalkoznak, rendezvényeket szerveznek. Sok esetben egy kis településen alkalmazzák őket azért, hogy a kulturális életet újjáélesszék és a későbbiek során mozgásban is tartsák. Nagy foglalkoztatók is adnak munkát a közfoglalkoztatottaknak, így a Magyar Nemzeti Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Művelődési Intézet, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. Ezek az intézmények izgalmas feladatokat adnak a programban résztvevőknek, például archívumok digitalizálását, azok rendezését.
A közművelődés területén végzett hatékonyabb munkájuk érdekében a közfoglalkoztatottak képzéseken is részt vesznek?
– Ahogy már említettem, ebből a legsikeresebb az „Újra tanulok” projekt, s az elkövetkezendő időszakban is célunk a képzési lehetőségek biztosítása.
A pályakezdők, a hátrányos helyzetű térségekben élők, a kis lélekszámú településeken élő munkaképes korú nők helyzetén mennyiben tudott ez a program javítani?
– A felsoroltak helyzetén mind javított a program. A legizgalmasabbak a hátrányos helyzetű térségek és a kistelepülések helyzete, hiszen ezeken a helyeken a legszűkebb a piaci munkalehetőség, s adott esetben a középfokú végzettséggel rendelkezők is jóval nehezebben találnak munkát. Így nekik is lett kitalálva ez a program, ami segíti őket az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésben. A hátrányos helyzetű térségek települései a rendszerváltás után anyagilag kevesebb forrásból gazdálkodnak, s így alig jut pénz náluk a kultúrára, közművelődésre. Ezeken a településeken különösen fontos, hogy egy helyi lakos, aki ismer mindenkit, azért kap munkalehetőséget, támogatást, pénzt, hogy újraszervezze a helyi közösséget. Tehát egyfelől nagyon fontos az, hogy az illető bekapcsolódik a közfoglalkoztatásba, s értelmes, értékteremtő munkát lát el, másfelől missziót is teljesít a leszakadó településen, mert jól tudjuk, hogyha egy település hátrányba kerül, akkor a kultúra még inkább háttérbe szorul. A kulturális közfoglalkoztatottak – túl azon, hogy saját életüket könnyebbé tudják tenni – a közösségen is segítenek.
Az önkormányzati államtitkárság miként tud azon segíteni, hogy a hátrányos helyzetben lévő településeken fennmaradjon a kulturális élet, a hagyományőrzés? Hiszen a rendszerváltás óta arról lehet olvasni, hogy a költségvetésekben a kultúrára az úgynevezett maradványelv érvényesül.
– A közfoglalkoztatás formálisan is hozzájárul ahhoz, hogy ne a maradványelv legyen a meghatározó. A települések, önkormányzatok közművelődési tevékenységét, és az ehhez kapcsolódó szakmai programokat alapvetően az Emberi Erőforrások Minisztériuma felügyeli és támogatja. A Kulturális Közfoglalkoztatási Programban a technikai lebonyolítás és a forrásbiztosítás a Belügyminisztérium feladata, az EMMI a szakmai oldalt felügyeli és iránymutatással látja el a közfoglalkoztatásban résztvevőket.
Igaz, hogy a kulturális közfoglalkoztatásban a községek aránya sokkal magasabb volt, mint a városoké?
– Nagyon sok település vett részt a programban, s alapvetően a hátrányos helyzetű térségekben volt az alapvető cél ennek a foglalkoztatásnak a megvalósítása. De túllépett már ezen a program, hiszen a már felsorolt nagy intézmények is bekapcsolódtak a programba. Így városokban, és a fővárosokban is sokan vesznek részt a kulturális közfoglalkoztatásban.
Idén mekkora keretösszegből, és mennyi résztvevő foglalkoztatására nyílik lehetőség kulturális területen?
– 2013-ban indult el a pilot program, s akkor 4000 főre volt 2,5 milliárd forintos támogatási keret, 2014-ben 4522 fő bevonása mellett közel 3,3 milliárd forint, 2015-ben pedig 600 fő foglalkoztatásához mintegy 8,8 milliárd forint támogatást biztosított a Belügyminisztérium. 2016-ban 8333 fő kerül a programba, és 12,1 milliárd forintot tudunk erre biztosítani.
Miben látja a Kulturális Közfoglalkoztatási Program valódi értékét?
– Abban, hogy főleg a kistelepüléseken egymásra talál a közfoglalkoztatott és a közösség érdeke. Ez tehát egy hasznos és értékteremtő munka, hiszen a közösségi egybetartozást, a települések újraszervezését, a helyi értékek feltárását, a helyi egyesületek, kisebb csoportok együttműködését segíti elő.
Medveczky Attila
