Az ellenzők hibás prekoncepcióból indulnak ki
Dr. Aszódi Attila kormánybiztos: Brüsszelben támadják a magyar érdeket, pedig valós alternatívát nem képesek felmutatni a paksi beruházással szemben. Magyarország számára nagyon fontos a nukleáris energia, mert olcsó, s nálunk a villamosenergia-ellátást biztonságosan és gazdaságosan megoldani atomenergia nélkül nem lehet.
Az Európai Bizottság tavaly novemberben döntött úgy, hogy mélyreható vizsgálatot indít abban a kérdésben, hogy a paksi projekt tartalmaz-e állami támogatást. A vizsgálathoz kapcsolódó egy hónapos konzultációs időszak lehetőséget adott arra, hogy magyar és más uniós állampolgárok is véleményezhessék a beruházást. Mi volt a konzultációs időszak eredménye, és mikorra várható az Európai Bizottság döntése?
– Meglehetősen aktív volt az európai közösség a konzultációban. A tagállamok kormányai, uniós állampolgárok, európai cégek, civil és szakmai szervezetek is elmondták véleményüket. A visszajelzések szerint az igazán mély szakmai vélemények többsége a magyar kormány álláspontját támasztja alá. Meggyőződésünk, hogy minden tagállam maga választhatja meg a villamosenergia-ellátását biztosító energiamixet. Ez nemcsak az európai jog szerinti lehetőség, hanem természeti törvényszerűség is, mert az egyes tagállamok nagyon eltérő adottságokkal bírnak, amit figyelembe kell venni az áramellátás rendszerének megtervezésekor. Gazdasági oldalról pedig továbbra is az az álláspontunk, hogy ez a projekt olyan megtérülő beruházás, ami hosszú távon segít abban, hogy Magyarország olcsón, megbízhatóan, szén-dioxid-kibocsátás-mentesen jusson alaperőművi villamos energiához. Ennek alátámasztására számításokat is bemutatott a Magyar Kormány az Európai Bizottságnak. A két új paksi blokk meghatározó szereppel bír, mert alacsony önköltséggel, olcsón lesznek képesek a lakosság és az ipar számára villamos energiát biztosítani. Emellett a nukleáris energia használata az ellátás biztonságát is jelentősen növeli. Reméljük, hogy a beérkezett megjegyzések, észrevételek feldolgozása után az Európai Bizottság lezárja a mélyreható vizsgálatot és kialakítja álláspontját.
A Greenpeace és Ausztria viszont ellenezte a paksi bővítést.
– Hozzászólásaik rendszeresen hibás prekoncepción alapulnak. Azt próbálják beállítani, hogy az atomenergia nem alkalmazható gazdaságosan. Márpedig a számok azt mutatják, hogy az egyik legalacsonyabb önköltségű villamosenergia-termelési mód az atomenergia, amely nagyon fontos eleme ma is az európai villamosenergia-rendszernek, így a magyarnak is. A másik ellenvetés mindig a környezetvédelemmel kapcsolatos. Ha valaki ismeri az atomenergetikát, tudja, hogy az atomerőművek működésük során nem bocsátanak ki káros anyagokat a levegőbe és megfelelő biztonsági garanciák mellett, jól megtervezve, jól üzemeltetve ezek a létesítmények nem jelentenek veszélyt a környezetre, s tisztán, szén-dioxid-kibocsátás-mentesen tudnak rendelkezésünkre állni. Az Európai Unióban 2014-ben az atomenergia adta az uniós villamosenergia-mix 27%-át, és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energia több mint felét. Ráadásul hazánk alföldi ország, szemben például. Ausztriával. Az Alpok lehetővé teszi nagy vízerőművi kapacitások kiépítését és működtetését, ezért Ausztriában a vízenergia részesedése az áramellátásban megközelíti a 60%-ot. Magyarországon ez a földrajzi adottságok miatt lehetetlen. Ezért az atomenergiára nálunk hosszú távon szükség van, amely sokkal tisztább áramtermelési mód, mint a fosszilis energiaforrások. Fontos azt is kiemelni, hogy az atomerőművek megbízhatóan, időjárási körülményektől függetlenül termelnek villamos energiát, így a hosszú távú ellátásbiztonságot is szavatolni tudják.
Jávor Benedek balliberális európai parlamenti képviselő azt nyilatkozta: „Bár a kormányzati kommunikációban ezt most is tagadják, kormányzati és bizottsági forrásaim alapján állítom, hogy nagy valószínűséggel a kormány már beletörődött abba, hogy az első szakaszt elbukja, és Brüsszelben ki fogják mondani: a projektben van állami támogatás.” Hogyan vélekedik arról, hogy a paksi bővítéssel kapcsolatban az Európai Parlamentben is vannak olyan magyar képviselők, akik hazánk gazdasági érdeke ellen nyilatkoznak?
– Magyarországon a villamosenergia-ellátást biztonságosan és gazdaságosan megoldani atomenergia nélkül nem lehet. Nagyon fontos számunkra, hogy a paksi blokkok hozzávetőleg összesen 2000 MW áramot termelnek, és lényeges, hogy nagyságrendileg ezt a kapacitást az évszázad végéig fenn tudjuk tartani. Lehet az új atomerőmű szükségességét vitatni, ha valaki nem érti a technológiai részleteket, de ettől függetlenül a tények megkérdőjelezhetetlenek. Mi a magyar parlament mint népképviseleti szerv által 2011-ben elfogadott energiapolitika atom-szén-zöld forgatókönyvének megvalósításán dolgozunk, ahogy azt a parlament annak idején kitűzte. Vannak persze, akik ezt szeretnék „átíratni” Brüsszellel, noha nem tudnak valós alternatívát felmutatni a paksi beruházással szemben. Ráadásul mi mindig azt mondjuk, hogy az atomenergia mellett szükség van a megújulókra is, ezek kiegészítik egymást. Egyébként az Európai Parlament tavaly decemberben elfogadott állásfoglalása is („Az európai energiaunió felé”) ismét egyértelművé tette: a nukleáris kapacitásfenntartás európai szinten közös érdekünk. Az európai atomerőművek nélkül a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célokat nem lehetne teljesíteni.
Amennyiben Brüsszel zöld utat ad a beruházásnak, mikor kezdődik el az erőmű építése?
– A létesítmény megépítéséhez nagyon sok előfeltételnek kell teljesülnie. Az utolsó részletig meg kell tervezni a létesítményt, és szükséges a létesítmény engedélyeztetése is, ami rendkívül hosszú és bonyolult folyamat. Kiszámoltuk: körülbelül 6000 engedélyre lesz szükségünk ahhoz, hogy az erőmű üzembe állhasson. Ezt a 6000 engedélyt nem kell mind beszerezni az építkezés elindulása előtt, de számos nagy engedélyt meg kell kapnunk, mielőtt elindulnának a tényeleges munkálatok a paksi telephelyen. Tehát fontos tervezési és engedélyezési feladatok vannak előttünk, s ezek sikerén múlik, hogy mikor kezdődhet el a blokkok építése. A mostani ütemterv szerint 2018-ban.
Öt éve történt a fukusimai erőmű katasztrófája. Okultunk a japán példából?
– Feltétlenül. A fukusimai baleset után az Európai Bizottság nagyon rövid időn belül elrendelte az atomerőművek célzott biztonsági felülvizsgálatát, az úgynevezett stressztesztet. Ebben a folyamatban magam is részt vehettem az Európai Bizottság szakértőjeként. Azt kellett alaposan megvizsgálni, hogy a különböző külső veszélyeknek mennyire vannak kitéve az európai erőművek. S ha ezek a külső veszélyek felmerülnek, akkor miként védhetőek meg a létesítmények a károsodástól, illetve hogyan óvható meg a környezet. Ezeket a vizsgálatokat akkor az Európai Bizottság által elrendelt programnak megfelelően Magyarország lefolytatta, és bizonyította, hogy a paksi atomerőmű jelenlegi blokkjai teljesítik a követelményeket, sőt az EU számos országa előtt jártunk a biztonságnövelő programokban. Speciális, nagyon extrém helyzetekre való felkészülést kezdtünk meg már a fukusimai balesetet megelőzően. A felkészülési program eredményei nagyon hasznosnak bizonyultak a stresszteszt keretében is. Ezeket a tapasztalatokat nem csak a mostani paksi blokkoknál vettük figyelembe, hanem beépültek abba a követelményrendszerbe is, amit elvárunk az orosz szállítóval szemben a Paks II. projektben. Számos olyan tanulsága van a fukusimai balesetnek, amelyek azóta beépültek a magyarországi nukleáris biztonsági szabályzatokba. Tehát mind a hazai nukleáris biztonságra vonatkozó jogszabályi környezet, mind a Paks II. projektre vonatkozó specifikus követelmények figyelembe veszik Fukusima tanulságait, így az orosz tervező szükségszerűen olyan erőművet valósít meg a paksi telephelyen, ami ezeket a követelményeket teljesíteni tudja. Sőt a továbbfejlesztett biztonsági megoldások közül számosat az orosz tervező még a japán balesetet megelőzően beleépített a tervébe. A paksi telephelyen a világ egyik legbiztonságosabb és legkorszerűbb atomerőműve fog megépülni.
Medveczky Attila
